Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé. „Bár a fiatal napraforgófej napkövetésének és éjszakai visszafordulásának már számos élettani részletére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgóvirágzat keletre nézésének környezeti/növényfiziológiai okaira és ökológiai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat” – olvasható az ELTE kutatásról beszámoló pénteki közleményében. A kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék,…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet
Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…
Olvass tovább>>Mindannyiunkban rejtőzik egy zseniális matematikus
Egy pszichológiai kutatás szerint elképzelhető, hogy az emberek a környezetükben gyakran együtt előforduló vizuális információkat ahhoz hasonlóan dolgozzák fel, ahogy az elméleti matematikusok gondolkodnak a komplex matematikai fogalmakról. Az elméleti matematika legnagyobb alakjai azok a kutatók voltak, akik a legjobban tudtak gondolkodni komplex matematikai fogalmakról, úgynevezett „matematikai objektumokról”, mint például halmazokról, csoportokról, gráfokról, tenzorokról vagy topologikus és vektorterekről teljesen elvonatkoztatva ezen fogalmak gyakorlati kapcsolataitól – olvasható a Közép-európai Egyetem (CEU) közleményében. Mint írják, eddig úgy tűnt, hogy semmi sem áll távolabb a mindennapi életünktől, mint ez a gondolkodás, hiszen számunkra…
Olvass tovább>>A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg Indonéziában
A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett – számolt be róla a BBC. Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések. „Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt…
Olvass tovább>>Szeressük a tengeri füveket!
Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…
Olvass tovább>>Felvételi: száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak
Száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak a felsőoktatási felvételin – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Schanda Tamás (képünkön), a tárca parlamenti államtitkára a közleményben hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezi a húsz év alatti fiataloknak szóló innovációs versenyt, az első fordulóra 140 projektötlet érkezett. A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen legjobban szereplő fiatalok ösztöndíjban részesülnek – fűzte hozzá. Kifejtette: a kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő ismeretek, szaktudás mellett innovatív szemlélettel is rendelkezzenek. Közölték: a zsűri…
Olvass tovább>>Végre valamiben egyetértenek a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz negyven millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között…
Olvass tovább>>Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen csökkenteni a kávé szénlábnyomát
Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen, mintegy 77 százalékkal csökkenteni a kávé szénlábnyomát. Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – írja a The Conversation hírportál. Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire. Szerencsére a…
Olvass tovább>>Apró féreg vezetett áttöréshez a rák egyik ritka típusának kutatásában
Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is. Az angol Williamson család (képünkön) 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az…
Olvass tovább>>Gleccser vizébe veszett a gleccservédő kínai influenszer
Olvadó gleccser jéghideg vizébe veszett Vang Hsziang-csün (képünkön) népszerű kínai influenszer és környezetvédő, akit a közösségi médiában Glacier Bro becenéven emlegettek a gleccserek védelme iránti elkötelezettsége miatt. A BBC beszámolója szerint a 30 éves férfi egy gleccservízesés megtekintése közben az olvadó gleccser jeges vizébe zuhant december 20-án Tibet északi részén, Lhari megyében. Holttestét nem találták meg, de közösségimédia-beli profilján gyászjelentés tűnt fel. „Fivérem immár örökre kedvenc vízesésében nyugszik. Egész életében megszállottja volt a gleccsereknek, az életét adta értük. Ez a legjobb végső nyughely számára” – olvasható a nekrológban. Egy, a…
Olvass tovább>>Megvalósult Asimov jövendölése: tejet állítanak elő élesztőből izraeli kutatók
Élesztőből állítanak elő mesterséges tehéntejet izraeli kutatók. Tehenek nélkül, élesztőből kísérleteztek ki tehéntej kinézetű és ízű folyadékot a tel-avivi egyetem kutatói. Az egyetem biomérnöki tanszékén dolgozó Tamir Tuller professzor és Éjal Iffergan élelmiszer-technológiai vállalkozó az új termékhez közös céget alapított, az Imagindairy nevű vállalatot – adta hírül közleményében az egyetem. Az elmúlt években egyre inkább tudatosult, hogy a tejipar, a tejtermékek gyártása károkat okoz a környezetnek és az emberi egészségnek, a nagyipari állattenyésztés pedig etikai kérdéseket is felvet. Ezért a biotechnológiai vállalatok világszerte megkezdték tejpótlók felkutatását. Az Imagindairy célja az…
Olvass tovább>>Új ásványt fedeztek fel egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor
Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán – számolt be a BBC News. Az új ásványt a brit Természettudományi Múzeum ásványkutatója, Mike Rumsey által vezetett kutatócsoport fedezte fel a múzeum gyűjteményében 1964 óta megtalálható egyik kőzetminta vizsgálatakor, amely a St Day-i Wheal Gorland bányából származik. Az ásványkutatók évszázadokig abban a hitben voltak, hogy a zöld kristály egy másik ásvány, a lirokonit (lencseérc) változata, de Rumseyék rájöttek, hogy az általuk elemzett ásványnak…
Olvass tovább>>Tizenkét új mélytengeri fajt fedeztek fel az Atlanti-óceánban
Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban. Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára – írja a BBC News. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat…
Olvass tovább>>Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók tavaly
Tavaly 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói – írja a The Guardian online kiadásában. Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken. A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak. „Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet…
Olvass tovább>>Az űrszemét csökkentésére fából készítenek műholdat Japánban
A világ első fából készült műholdját akarják elkészíteni Japánban a Kiotói Egyetem tudósai egy helyi céggel az űrszemét csökkentése céljából. 2023-ban akarják útjára indítani a különleges űreszközt – adta hírül a BBC News. A Sumitomo Forestry nevű vállalat közölte, hogy kutatásokat kezdett annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben. Az egyetem szakembereivel együttműködve először azt fogják tanulmányozni, hogy a különböző fafajták miként viselkednek szélsőséges körülmények között a Földön. Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, ahogyan egyre több műholdat bocsátanak fel a világűrbe. A Világgazdasági…
Olvass tovább>>Kiss László csillagász kapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató „nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti”. Kiss, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése…
Olvass tovább>>2020 a Naprendszer éve volt
Tavaly számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton. A csillagász hozzátette: a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a…
Olvass tovább>>Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók
Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően. A szakemberek fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták egy Thecodontosaurus agyát – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió. A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt. A kutatók az 1800-as években feltárt nagy méretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat. Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy…
Olvass tovább>>Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és a felmelegedés
A hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint. Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását. A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori…
Olvass tovább>>Olajmécses-készítő műhely maradványaira bukkantak Izraelben
A korai iszlám korából származó olajmécseseket, mécsesformákat és égetőkemencét, egy olajmécseseket készítő műhely maradványait találták meg Észak-Izraelben, a Kinneret-tó partjánál fekvő Tibériásban folytatott ásatáson. Az ásatások egyik fontos lelete tíz, teljesen épen megőrződött mécsesforma, egy kemence és több ép, fel nem használt olajmécses, melyeket különféle geometriai és virágmintákkal díszítettek. A feltárás során megtalált formák rávilágítanak a korabeli kézművesség módszereire. Az egyik formába arabul az Istent jelentő Allah szót vésték. Az Izraeli Múzeum laboratóriumaiban konzerválták, és a múzeumban az olajlámpások ókori csodájára is emlékeztető hanuka ünnepén közszemlére teszik ezekben a napokban…
Olvass tovább>>