Egy kismalac 2700 éves, épen fennmaradt csontvázának maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. A maradványokat a babiloni fogság előtti, első Szentély korabeli Jeruzsálemben, Dávid városában találták a Near Eastern Archeology című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint. A lelet megerősíti a korábbi elméletet, amely szerint a sertéshús időnként szerepelt Izrael népének ókori étlapján, a sertés és más élelmiszerek fogyasztásának tilalma csak évszázadokkal később, a babiloni fogságból való visszatérés után emelt második Szentély időszakában jelent meg. A hét hónapos malacot nem vágták le, hanem véletlenül pusztult el, amikor ráomlott a…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel Angliában
Egy eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel a Readingi Egyetem régészei a dél-angliai Cookham faluban. Bár történelmi dokumentumokban említés található a VIII. századi kolostor létezéséről, annak pontos helye rejtély volt, a történelmi feljegyzések szerint Cynethryth királyné, Mercia uralkodójának, Offának a felesége volt a kolostor elöljárója. A régészek a falu Szentháromság templomának kertjében folytattak feltárásokat, és fából készült épületek maradványait és a kolostor lakói által használt eszközöket találtak. „Cookham eltűnt kolostora mindig a történészek érdeklődésének középpontjában állt, pontos helyéről számos elméletet állítottak fel. Erre a rejtélyre akartunk egyszer s mindenkorra fényt…
Olvass tovább>>Újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tengerben
Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen – írta a Jutarnji List című horvát napilap. Mate Parica, a zárai (Zadar) egyetem régésze elmondta: a település tervszerűen, hétszög alakban épült, ami a korszakot tekintve fantasztikus. „Krisztus születése előtti, körülbelül 4500 éves kultúráról beszélünk” – magyarázta. „Az ilyen leletek ritkának számítanak a világban, általában barlangokban, nem a tengerszint alatt bukkanunk településmaradványokra” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy az egykori településre légi felvételek alapján, véletlenül találtak…
Olvass tovább>>Nagyon hamar kifejlődtek új emlősfajok a dinoszauruszok kihalása után
Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok. A korai emlősök három új faját azonosították a wyomingi Nagy-vízválasztó-medencében talált fosszíliák elemzésével. Ezek az őskori emlősök néhány százezer évvel a dinoszauruszok eltűnése után jelentek meg. A paleontológusok az alsó állkapocscsontok és fogak maradványai alapján további részleteket tártak fel az emlősökről, amelyek őspatások voltak, a modern patás állatok, például a lovak, vízilovak, tehenek és elefántok ősei. A dinoszauruszok mellett élő, majd kihalásukat túlélő korai emlősök meglehetősen kicsik voltak, jellemzően egér- és patkányméretűek.…
Olvass tovább>>Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok
Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben – közölte a Cambridge-i Egyetem. A The Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók az új típusú exobolygókat hycean bolygóknak, azaz hidrogénben gazdag légkörű, forró, óceán-borította bolygóknak nevezték el, amelyekből szerintük jóval több van és jóval inkább megfigyelhetők, mint a Földhöz hasonló bolygók. Az exobolygók a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygók. A Földön kívüli élet után kutatva a csillagászok olyan…
Olvass tovább>>Egy 7200 éve élt nő ép genetikai anyagát találták meg
Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá – írta a The Guardian online kiadása. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban publikálták. A kutatók szerint először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében. A DNS-t Bessé halántékcsontjából nyerték. A Griffith Egyetem professzora, Adam Brumm, a kutatás társvezetője elmondta, hogy az ép DNS…
Olvass tovább>>Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában
Természetes környezetük mintegy kilencven százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint. A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján. Mintegy ötven egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új…
Olvass tovább>>Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában
Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén – derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. A Hszincsiangban feltárt hátcsigolya- és bordafosszília töredékek alapján a kínai és brazil szakemberek két új fajt azonosítottak – számolt be a CNN. A Silutitan sinensis (képünkön), amelynek nevében a silu mandarin nyelven selyemutat jelent, a kutatók becslései szerint több mint 20 méter hosszú lehetett, míg a Hamititan xinjiangensis, amelynek neve a felfedezésének helyére utal, 17 méter hosszúra is megnőhetett. Ez azt jelenti, hogy mindkét dinoszaurusz csaknem akkora…
Olvass tovább>>Az orangutánok saját maguktól jönnek rá, hogyan kell „kalapáccsal” feltörni a dióféléket
Az orangutánok nem ellesik egymástól, hanem saját maguk jönnek rá, hogyan tudják a természetből vett „kalapáccsal” feltörni a dióféléket – állapították meg német kutatók. A diófélék valamilyen tárggyal való feltörése az egyik legösszetettebb eszközhasználati magatartásforma az állatvilágban. A vadonban eddig csupán a csimpánzoknál, a csuklyás majmoknál és a makákóknál figyelték meg a gyakorlatot. A Tübingeni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy más főemlősök, például az orangutánok is valamilyen eszközzel törik-e fel a magokat és ha igen, akkor az állatok miként sajátítják el ezt a képességet – olvasható az egyetem honlapján lévő közleményben.…
Olvass tovább>>Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia
Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát. A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait. „Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC…
Olvass tovább>>Rémisztő sárkány lehetett Ausztrália legnagyobb repülő hüllője
Rémisztő sárkány repkedhetett 105 millió éve Ausztrália felett egy új kutatás szerint. Egy csaknem hétméteres szárnyfesztávolságú pteroszaurusz maradványait tárták fel, mely a kontinens legnagyobb repülő hüllője lehetett. Az újonnan felfedezett faj a Thapunngaka shawi tudományos nevet kapta. A leleten végzett vizsgálatok eredményét a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban mutatták be. A pteroszaurusz a mai Queensland állam kietlen vidékeinek nagy részét egykor borító Eromanga-beltenger területén repkedhetett. Dárdaszerű csőrével könnyedén kapta ki a halakat a tengerből – írja a CNN. A szakértők, köztük Tim Richards, a Queenslandi Egyetem tudósa, egy állkapocs-fosszíliát…
Olvass tovább>>A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…
Olvass tovább>>Műholdas technológia segíthet az őslakosoknak az erdőirtások megfékezésében
Segíthet az erdőirtások megfékezésében az őslakos közösségeknek a műholdas technológia egy új tanulmány szerint. Az Amazonas őserdő perui őslakosait természetvédő csoportok látták el okostelefonokkal és műholdas adatokkal. A technológiának köszönhetően a projekt első évében felére sikerült csökkenteni a kiirtott fák mennyiségét – adta hírül a BBC. Az Amazonas esőerdőinek egyharmada terül el 3344 ismert őslakos közösség területén. A közösségek vezetői a hatóságokkal együttműködve kutatnak az illegális fakitermelések után saját területükön. A bányászat, a fakitermelés és illegális növénytermesztés miatt évtizedek óta folyik az erdőirtás a térségben. Az elmúlt negyven évben a…
Olvass tovább>>A 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak Jeruzsálemben
A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – adta hírül a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben mindeddig soha nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek. Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói szerdán bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai. Korábbi ásatásokon Hacorban…
Olvass tovább>>Cápatámadás 3000 évvel ezelőtti áldozatának maradványait találták meg
Háromezer évvel ezelőtti cápatámadásban elhunyt áldozat maradványait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Japánban. A Journal of Archeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a legkorábbi közvetlen bizonyíték egy ember elleni cápatámadásra. A nemzetközi kutatócsoport a régészettudomány és a halottkémek által használt technológiák segítéségével rekonstruálta, hogy mi történt – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke. A cápatámadás áldozatát J. Alyssa White oxfordi kutató és Rick Schulting professzor fedezte fel, miközben a Kiotói Egyetemen az őskori vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványain erőszakos traumákra utaló nyomokat vizsgáltak. Egy Cukumóban talált felnőtt férfi…
Olvass tovább>>Rejtély a nínai elefántcsorda vándorlása
Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is. „Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket” – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News. Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett…
Olvass tovább>>Lenyűgöző: képeslapon is szállítható az egérsperma
Képeslapon is feladható az egérsperma; az új módszert kifejlesztő japán kutatók szerint a műanyaglapon fagyasztva szárított sperma mérőpapír segítségével könnyen, olcsón és megbízhatóan szállítható postai úton. „Le voltam nyűgözve, amikor a postára adott spermából később utódok születtek” – mondta Ito Daiju, a Jamanasi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ito tagja Vakajama Teruhiko csapatának, amelynek elsőként sikerült a liofilizálási – fagyasztva szárítási – technikának köszönhetően éveken át megőrizni emlősspermát. Az egérspermát felküldték a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy tanulmányozzák a sugárzás hatását az utódokra. A mintákat eredetileg törékeny üvegampullákban tárolták. Bár…
Olvass tovább>>Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 felszállóegysége
Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon. A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe.…
Olvass tovább>>Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén
Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is. A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén. A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat és azt, hogy ezek mikénr befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét. „A hőáramlás és a…
Olvass tovább>>Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös
Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében. A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program keretében 2021. január 3-án, a Mount Lemmon Obszervatórium (Santa Catalina Mountains, Arizona) 1,5 méteres tükrös távcsövével készített felvételeken. A Leonard-üstökös,…
Olvass tovább>>