Az „óceán Amazonasára” bukkantak a Fülöp-szigetek térségében

szuper korall

Az „óceán Amazonasára” bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére. Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben azt kutatta a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban, hogy az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül eljuthatnak-e a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe. Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz,…

Olvass tovább>>

Nyolcezer évesek is lehetnek a Szaúd-Arábiában talált tevefaragványok

teve

Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány. Az egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat Szaúd-Arábia északnyugati részén fedezték fel 2016-17-ben, és a felfedezésről szóló tanulmányukban, 2018-ban kétezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét. Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai…

Olvass tovább>>

Borostyán őrizte meg a 99 millió évvel ezelőtt élő és utódait óvó pókot

borostyán pók

Borostyánba ragadva maradt fenn egy már kihalt pókcsalád egy nőstény példánya utódaival. A pókot és tojásait 99 millió éve ejtette csapdába egy fáról lecsöppenő gyanta. A kihalt Lagonomegopidák családjába tartozó, fosszilizálódott kifejlett példányra egy burmai borostyánban bukkantak. A tanulmány szerzője, Paul Selden, a Kansasi Egyetem emeritus professzorának leírása szerint a borostyánban „egy nőstény Lagonomegopida pók látható, amely egy tojászsákot szorongat, melyben a kikelés előtt álló tojások vannak” – idézte a CNN online kiadása. A borostyán más részén egy csoport apró, éppen kikelt pókfióka látható. Ez arra utal, hogy a nőstény pók…

Olvass tovább>>

A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia készül

mesterséges intelligencia

A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói. A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján. „A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen…

Olvass tovább>>

A tengerfenéken találtak római kori aranypénzeket

tengerfenék, arany

A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál. A Portitxol-öbölben felszínre hozott érmék a római birodalom késői korszakából, a 4. és 5. századból származnak. Az Alicantei Egyetem közleménye szerint ez az egyik legjelentősebb római kori aranyérmelelet Spanyolországban és Európában. Azután találták, hogy két amatőr búvár nyolc aranypénzre bukkant az öböl mélyén. A leletmentésben az Alicantei Egyetem, a spanyol csendőrség és a xábiai önkormányzat működött együtt. Az egyetem professzora, Jaime Molina szerint a lelet történelmi jelentőségű, mert adalékokkal szolgál a nyugat-római birodalom bukásának végső szakaszáról. Feltételezik, hogy az…

Olvass tovább>>

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították az SZBK kutatójának vezetésével

Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította a Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport. A feltárt jelenségnek – amely a bizonyos molekulákra specifikus T-sejtek hiányából fakad – fontos szerepe lehet a vakcinák változó hatékonyságában, illetve a tumorokkal szembeni immunválasz kialakulásában is. Az erről szóló publikáció az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában, a PNAS-ben jelent meg. Mint a közleményben rámutatnak, szervezetünk normális működéséhez elengedhetetlen, hogy immunrendszerünk felismerje és elpusztítsa a kórokozókat, ugyanakkor tolerálja a saját sejtjeinket. Ebben a folyamatban játszanak döntő szerepet az úgynevezett T-sejtek, amelyek egy adott molekularészletre…

Olvass tovább>>

Gyapjas mamutot keltenének életre

mammut vadászat

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje. A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut tízezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja…

Olvass tovább>>

Zsugorodnak a hollandok

tornasor

Évtizedek óta a holland férfiak és nők a világ legmagasabb emberei, ám az utolsó generáció átlag egy centiméterrel kisebb az előzőnél, kutatók ennek okát a szegényebb étrenddel magyarázzák. 1958 óta a hollandok álltak a világ legmagasabb embereinek listája élén, a holland statisztikai hivatal legújabb adatai szerint azonban egy átlagos 19 éves holland férfi 182,9 centiméter, egy holland nő 169,3 centiméter volt 2020-ban, azaz a 2001-ben születettek férfiak egy centiméterrel alacsonyabbak voltak, mint az 1980-ban született férfiak, ugyanezen korosztályú nők pedig 1,4 centiméterrel lettek alacsonyabbak. ” A csökkenés csak részben függ…

Olvass tovább>>

Szászhúszezer éves múltra nyúlhat vissza a ruhakészítés

oskori ruhakészító eszköz

Állatok bőrének nyúzására, szőrmefeldolgozásra használt több mint 60 csonteszközre bukkantak kutatók egy marokkói barlangban, a kilencvenezer-százhúszezer éves eszközök a legrégebbi régészeti leletek, amelyek ruházat készítéséről tanúskodnak. Az iScience című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa és Emily Hallett, a Max Planck Történeti Tudományok Intézetének kutatója részletesen bemutatja azt a több mint 60 csonteszközt és egy cetféle fogából készített csonteszközt, amelyeket még 2011-ben találtak az Atlanti-óceán marokkói partjaihoz közeli barlangban, amikor állati csontokat tanulmányoztak, hogy rekonstruálják az ember étrendjét – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A…

Olvass tovább>>

Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában

Slomit Weksler-Bdolach

Impozáns Jézus-korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában izraeli régészek – jelentette a The Jerusalem Post. A valószínűleg i.sz. 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának. Két óriási terem volt a palotában, ahol a régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a városba érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre. A két helyiség között egy pazar szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt. „Kétségtelenül a második Szentély korának (i.e. VI.…

Olvass tovább>>

IUCN: kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek több mint 70 vadon élő változatát

Bárbara Goettsch

Kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek – köztük a burgonya, az avokádó vagy a vanília – több mint hetven vadon élő rokonát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) marseille-i kongresszusán bemutatott tanulmány szerint. A kihalás szélén álló növények Mexikóban, Guatemalában, Salvadorban és Hondurasban élnek és fontos genetikai forrásokat jelentenek a klímaváltozásnak, a betegségeknek és a rovaroknak ellenállóbb növények termesztéséhez, nagyobb terméshozamok eléréséhez világszerte – olvasható a természetvédelmi szervezet honlapján. A Plants, People, Planet című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek 224 olyan növényt vizsgáltak, amelyek szoros rokonságban állnak a kukoricával, a paradicsommal, a…

Olvass tovább>>

Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel

Titanokorys gaines

Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban. A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik. A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak…

Olvass tovább>>

Új csúcsragadózó dinoszauruszfajt azonosítottak japán őslénykutatók

Ulughbegsaurus uzbekistanensis

Egy új csúcsragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak a Cukubai Egyetem őslénykutatói egy Üzbegisztánban talált kilencvenmillió éves fosszília alapján. Az új dinoszauruszfajt, amely az Ulughbegsaurus uzbekistanensis nevet kapta, a húsevő carcharodontosaurus nemhez sorolták, amelynek képviselői a zsarnokgyíkalakú dinoszauruszok (tyrannosauroide) – köztük a T-rex – előtti időkben, a felső kréta korban élt. A Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál cikke szerint a Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban írták le a japán kutatók az új fajt, amely a mai Kizilkum-sivatag területén élt. Két különböző evolúciós elemzés is megerősítette az új dinoszauruszfaj besorolását. Ez az…

Olvass tovább>>

A macskák nyugodtabbá válnak egy autista gyermeket nevelő családban

macska

A macskák nyugodtabbá válnak egy autista gyermeket nevelő családban – ezt állapították meg a Missouri Egyetem kutatói. Korábbi tanulmányok rámutattak, hogy az autista gyermekeknél csökkenti a szorongást és a feszültséget, ha családjuk befogad egy macskát, a Missouri Egyetem tudósainak tanulmánya szerint ez a helyzet a macskának is jó. „Nemcsak azt fontos megvizsgálni, hogy az autista gyermekek családjait hogyan segítik ezek a csodálatos társállatok, hanem azt is, hogy a kapcsolat stresszes vagy megterhelő-e a menhelyi macskák számára, amelyeket új, esetleg kiszámíthatatlan környezetbe fogadnak be” – mondta Gretchen Carlisle, a MU Állatorvosi…

Olvass tovább>>

Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása

Maróth Miklós és Sierd Cloetingh professzor az állomás megnyitóján (Foto: veol.hu)

Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében. Az állomás létrejöttében jelentős szerepe volt a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (FI), az intézet MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoportjának, valamint az ELTE Természettudományi Kar FFI Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumának. Mint írták, a területen végzett kutatások hátterét részben az a holland-magyar-román tudományos együttműködés adja, amelynek célja a Kárpát-kanyarban zajló komplex geológiai folyamatok mélyebb megértése. A Kárpát-kanyar Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe, amely…

Olvass tovább>>

A nőstény polipok megdobálják az őket zaklató hímeket

polip, Octopus tetricus

A nőstény polipok olykor üledékkel dobálják meg azokat a hímeket, amelyek megpróbálnak párosodni velük – állapították meg ausztrál, kanadai és amerikai szakemberek. A kutatócsoport még 2015-ben készített néhány olyan felvételt, amelyen az látszik, hogy a polipok különböző dolgokkal dobálják társaikat. Akkor nem volt egyértelmű a szakemberek számára, hogy a fejlábúakat szándékosan vették célba társaik, vagy rosszkor voltak rossz helyen. Ennek kiderítése érdekében a kutatók visszamentek az ausztráliai Jervis-öbölbe, ahol nagyszámú sydney-i polip (Octopus tetricus) él – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az újabb felvételek készítése és alapos tanulmányozása révén a…

Olvass tovább>>

Már kilencezer éve elkezdődhetett a sörkészítés Kínában

sör

Egy új kínai tanulmány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél. A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt – számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál. A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre. Az ásatáson egy nyolcvan méter hosszú, ötven méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak. A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit

A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit egy új német kutatás szerint. A kutya és az ember együttélésének hosszú története során az állat egy sor készséget kifejlesztett, amelyek az emberhez való kötődését segítették. Ezek közül csak egy az, hogy végrehajtják az ül, fekszik és egyéb utasításokat. Azt azonban eddig nem volt ismert, hogy megértik-e az ember szándékát, vagy csak a tettre reagálnak. Felismerni, vagy legalább megérezni egy másik teremtmény szándékait az úgynevezett tudatelmélet vagy mentalizáció alapja. Így nevezik azt a képességet, amellyel mentális állapotot – szándékot,…

Olvass tovább>>

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat

bálna cet

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe. Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen „belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.…

Olvass tovább>>

Szupernóva robbanást idézett elő egy csillagütközés

csillaghalál

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tudósokat meglepték az Új-Mexikóban felépített, rádiósugárzást mérő nagy rádióteleszkóp-rendszer (Very Large Array) több éven át tartó égboltvizsgáló kutatásának (VLASS) adatai. „Az elméleti szakértők megjövendölték ezt az eseményt, de ez az első alkalom, hogy valóban látunk egy ilyet” – mondta Dillon Dong, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója, a Science című tudományos folyóiratban a felfedezésről megjelent tanulmány vezető szerzője. A VLASS 2017-ben…

Olvass tovább>>