Címke: tanulmány

A T. rex rövid mellső végtagjaira is segíthet magyarázatot találni egy nemrég felfedezett őshüllőmaradvány

~
T. Rex

Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak hatvan centiméteresek voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák…

Olvass tovább>>

A fiataloknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk egy globális kutatás szerint

~
kocsma

Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet. A The Guardian által pénteken ismertetett nagyszabású kutatás leszögezte, hogy az alkoholfogyasztás jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz, és semmi előnyt nem jelent a fiatalok számára. A Washingtoni Egyetem Global Burden of Diseases elnevezésű kutatása a világ betegség- és halálozási okait elemző, legátfogóbb adatokat tartalmazó, folyamatosan változó projekt. Négy évvel ezelőtt a kutatás arra az eredményre jutott, hogy az alkalmi ivás is káros az egészségre, és ezért…

Olvass tovább>>

Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

~
Hőség

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók. Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást…

Olvass tovább>>

Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok

~
Lucy

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…

Olvass tovább>>

Megvizsgálták a pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét

~
pók

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére. Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az ÖK Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, valamint Leticia Avilés, az University of British Columbia kutatója a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú anyai gondoskodást mutató úgynevezett szubszociális pókok elterjedési mintázatát vizsgálták az Andok keleti lejtőinek számítógépes modellezésével. Megállapították, hogy egy adott élőhely…

Olvass tovább>>

Az angol bulldog kétszer annyit beteg, mint más kutyák

~
bulldog, Churchill

Kétszer annyi egészségügyi problémája van az angol bulldognak, mint más fajtához tartozó kutyáknak egy új tanulmány szerint. A brit királyi állatorvosi kollégium (Royal Veterinary College, RVC) szerint a fajta tenyésztésén módosítani kell. Arra kérik az embereket, hogy ne vásároljanak angol bulldogot – valamint két másik népszerű fajtát, francia bulldogot és mopszlit -, amíg a tenyésztési problémák meg nem oldódnak. A házi kedvencek tulajdonosaitól pedig azt kérik, ne népszerűsítsék a fajtát fotókkal a közösségi portálokon – írta a The Guardian online kiadása. Az angol bulldog az elmúlt tíz évben lett népszerű:…

Olvass tovább>>

A felmelegedés miatt csökkenhet az emberi testméret

~
kicsi ember

A globális felmelegedés miatt csökkenhet az emberi test mérete, mivel úgy tűnik, a kisebb emlősök jobban bírják az emelkedő hőmérsékletet az ősi kövületek egy vezető szakértője szerint. Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a The Guardian keddi online kiadása Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát. Az ember jelenlegi helyzetét az ősi lovakéhoz hasonlította, amelyek kisebb termetűek lettek mintegy 55 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti (termális) maximum (PETM) korszaka idején. „Nagyszerű kövületek állnak rendelkezésünkre a legutóbbi nagy földtörténeti felmelegedés idejéből. Hátborzongató…

Olvass tovább>>

Áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport a földi élet eredetét vizsgálva

~
genetika, DNS

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa…

Olvass tovább>>

Több mint 100 éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken

~
teknős

Több mint száz éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken. Az állat az első a Chelonoidis phantasticus fajból azóta, hogy egy 1906-os expedíción Rollo Beck felfedező egy hím példányt megpillantott. Az immár hivatalosan is azonosított új egyed a Fernanda nevet kapta otthonáról, a nagyrészt feltáratlan Fernandina-szigetről, mely egy aktív vulkán a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén. „Minden, amit a fajról tudtunk, arra utalt, hogy kihalt” – idézte a The Guardian online kiadása Stephen Gaughrant, a Princeton Egyetem ökológus-evolúcióbiológusát, a Communications Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent új számában közölt tanulmány egyik vezető…

Olvass tovább>>

Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál

~
Posidonia australis

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…

Olvass tovább>>

Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás

~
szenilitás

Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian. A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások…

Olvass tovább>>

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

~
Dunavirág kérész

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…

Olvass tovább>>

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

~

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő…

Olvass tovább>>

Az emberi agy idegsejtjei meghatározott ritmusra kódolják a teret

~
Nádasdy Zoltán, ELTE

Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a bennünket körülvevő teret agyunk idegsejtjei kódolják, és a jelekből a mediális temporális lebeny (a hippokampusz és az entorhinális kéreg közösen) megalkotja a környezet neurális modelljét. Ebben a modellben a sejtek úgy jelzik aktuális koordinátáinkat, mint…

Olvass tovább>>

Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve

~
fészek

A gobális felmelegedés a madarak fészkelési szokásait is megváltoztatta: egy új tanulmány szerint számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban rakja le tojásait, mint száz éve. Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban. Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt – idézte a…

Olvass tovább>>

Tudtak élni az ókori Jeruzsálemben

~
izraeli amfora

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i.e. VI. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette a The Times of Israel. Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i.e. VI. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével. Ajala Amir, a Tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával. A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond

~

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…

Olvass tovább>>

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

~
DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

~
genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

~

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…

Olvass tovább>>