Címke: tanulmány

Új, kizárólag műanyagok okozta betegség jelent meg a tengeri madaraknál

~
tengerparti műanyagszennyezés

Egy új, kizárólag műanyagok okozta betegséget fedeztek fel a tengeri madaraknál – írta a The Guardian. A londoni Természettudományi Múzeum tudósai szerint a plasztikózisnak nevezett betegségben szenvedő madarak emésztőrendszere a hulladék lenyelése miatt elhegesedett. A kutatók rámutattak: ez az első feljegyzett példa a kifejezetten műanyagok okozta fibrózisra vadon élő állatoknál. A tanulmány szerint a műanyagszennyezés olyannyira elterjedt, hogy a hegesedés különféle korú madaraknál széles körben dokumentálható. A betegséget egészen fiatal madaraknál is kimutatták. A tudósok úgy gondolják, hogy ezeket a fiókákat a szülők a táplálék közé keveredett műanyaggal etethették. A kutatók, köztük…

Olvass tovább>>

Kihalás szélén állnak a franciaországi hiúzok

~
franciaországi hiúz

Kihalás szélén állnak a franciaországi hiúzok, a populáció legfeljebb százötven felnőtt egyedre csökkent – írta a The Guardian. Természetvédők szerint sürgős cselekvésre van szükség, mivel a DNS-vizsgálatok alapján a franciaországi hiúzok genetikai sokfélesége olyan alacsony, hogy harminc éven belül eltűnhetnek az országból. Az Eurázsia egész területén elterjedt hiúzok több országban nagy veszélyben vannak az élőhelyük elvesztése, a beltenyészet, az orvvadászat és a közlekedési balesetek miatt. A XVIII. században a hiúzok teljesen eltűntek Franciaországból. Az 1970-es években Svájcban végrehajtott visszatelepítési projekt után néhány eurázsiai hiúz a határon át Franciaországba költözött, és újra…

Olvass tovább>>

Ausztráliában és Új-Zélandon a legesélyesebb túlélni egy apokaliptikus katasztrófát

~
apokalipszis

Ausztráliában és Új-Zélandon lenne az embernek a legnagyobb esélye túlélni egy esetleges apokaliptikus katasztrófát, például egy atomtámadás utáni nukleáris telet, valamint hozzájárulni az elpusztított emberi civilizáció újjáépítéséhez – derült ki egy új tanulmányból. A kutatók Ausztrália és Új-Zéland mellett Izlandot, a Salamon-szigeteket és Vanuatut nevezték még meg olyan helyekként, ahol egy esetleges atomcsapás, pusztító vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás után az ember leginkább képes lenne élelmiszert előállítani, valamint elkerülni, hogy a civilizáció az ipari forradalom előtti szintre zuhanjon vissza. Még a legdrámaibb katasztrófák esetén is lehet azzal számolni, hogy egy-egy maréknyi túlélő…

Olvass tovább>>

A radioaktív izotópok szupernóva-robbanások lökéshullámain érkeznek a Földre

~

A Tejútrendszer elemeinek eredetével foglalkozó kutatók új részleteket tártak fel azzal kapcsolatban, hogy miként jutnak el egyes elemek a Földre: egy nemzetközi kutatócsoport legújabb, számítógépes modellek segítségével végzett vizsgálatával arra jutott, hogy a neutroncsillagok ütközésekor létrejött nehéz elemek képesek más szupernóvák lökéshullámain „átszörfözni” a galaxisunkon egészen a Földig. Az eredményeket bemutató tanulmány, amely a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársainak vezetésével, az angliai Hertfordshire-i Egyetem kutatóinak együttműködésében készült, a The Astrophysical Journal című tudományos lapban jelenik meg a közeljövőben – közölte a CSFK. „Amellett, hogy megértettük,…

Olvass tovább>>

Évszakonként eltérhet az ember alvásigénye egy új kutatás szerint

~
alvás

Egy új kutatás szerint az embernek több alvásra lehet szüksége a hidegebb hónapokban, mint nyáron – írta a The Guardian pénteken a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva. A berlini Szent Hedvig Kórházban alvászavarokkal küzdő pácienseken elvégzett kutatás során megállapították, hogy télen a nyári hónapokhoz képest harminc perccel hosszabb az ember gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasza. A REM-szakaszokban fokozottabb az agyműködés, és az ember ilyenkor álmodhat. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt négy NREM (nyugalmi alvás, vagyis amikor nincs gyors szemmozgás) és egy REM-fázis különíthető el…

Olvass tovább>>

Régi elméletet dőlhet meg az őskőkorszaki kőeszközökkel kapcsolatban

~
Paranthropus

Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat – közölte a Guardian. Az eddig ismert legrégebbi pattintott kőeszközökre Kenyában bukkantak, ezek az úgynevezett olduvai típusú eszközök, amelyeket húsfeldolgozásra és növények apróra törésére használhattak. Ezek megjelenését az emberi evolúció egyik mérföldkövének tartották, és mindeddig úgy gondolták, hogy ez a technológia őseink találmánya volt. A legújabb régészeti feltárások során azonban a szóban forgó kőeszközök mellett egy pár nagy méretű őrlőfogra bukkantak, amely az ember evolúciós fájának egyik mellékágán elhelyezkedő,…

Olvass tovább>>

A beporzók pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka a világon

~
Méh

A beporzó rovarok pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka, mintegy félmillió haláleset a világon – idézte egy új kutatás becsléseit a The Guardian. A mezőgazdasági termények háromnegyedének szüksége van a beporzásra, ám sok rovarfaj egyedszáma drámainak csökken, így a nem megfelelő beporzás három-öt százalékos veszteséget okoz a gyümölcs-, zöldség- és a csonthéjasok termesztésében – állapította meg a kutatás. A halálesetek nagyjából egy százaléka azért következik be, mert ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkent a tudósok szerint, akik megvizsgálták a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták…

Olvass tovább>>

Porcoshalakat találtak a paleontológusok Orfű mellett

~
porcoshal fosszilia

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez. Mint ahogy az ELTE a közleményében írta, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert, például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag porcoshalak kövületeiben. A kutatócsoport összesen 38 porcoshal…

Olvass tovább>>

Kihalhat az emberiség a spermiumszám csökkenése miatt

~
spermium

Reprodukciós válság fenyegetheti az emberiséget a spermiumszám csökkenése miatt: a globális adatok alapján a férfiak spermakoncentrációja megfeleződött az elmúlt negyven évben, és a tendencia egyre gyorsul – írta egy tanulmányra hivatkozva a The Guardian. A Human Reproduction Update című szaklapban megjelent, 153 férfi adatain alapuló tanulmány szerint az átlagos spermakoncentráció 101,1 millió/milliliterről 49,0 millió/milliliterre csökkent 1973 és 2018 között, ami 51,6 százalékos esés. A teljes spermiumszámban 62,3 százalékos csökkenést figyeltek meg. A kutatók 2017-ben már beszámoltak arról, hogy a spermakoncentráció kevesebb mint a felére csökkent az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor…

Olvass tovább>>

Ínyencek lehettek a neandervölgyi emberek

~
neandervölgyi étel

Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok – számolt be a The Guardian. A kutatók szerint a legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek. A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy hetvenezer…

Olvass tovább>>

Az eddigi legkorábbi bizonyítékát találhatták annak, hogy az ember tűzön ételt készített

~
ősember, tűz

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt. A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő. A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat. A régészek között nincs egyetértés arról,…

Olvass tovább>>

Új fizikus-mérnök képzést indít a BME

~
BME

A leginnovatívabb hazai és nemzetközi vállalatok szakemberhiányára válaszolva indítja el Magyarország első, angol nyelvű fizikus-mérnök képzését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. A GDP arányában a kutatás-fejlesztési ráfordítás jelenleg 1,64 százalékkal az Európai Unió középmezőnyébe helyezi az országot. A befektetések megtérülése azonban nagyban függ a kutatások piaci környezetétől. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben közzétett statisztikái szerint hazánkban a vállalati szférában a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), egy évvel korábban pedig a vállalati…

Olvass tovább>>

Több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben

~

Több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben a különböző fülhallgatós eszközök – mobiltelefonok, lejátszók – túlzott hangerővel történő használata és túl hangos zenés helyek látogatása miatt – figyelmeztetett egy új tanulmány, amely a BMJ Global Health folyóiratban jelent meg. A The Guardian által ismertetett tanulmány nemzetközi kutatócsoportja szerint a 12-34 éves korosztály 24 százaléka olyan hangerővel hallgat zenét a saját készülékein, amely már nem biztonságos. A kutatók ezért arra szólították fel a kormányokat, hogy sürgősen vezessenek be olyan szabályozást, amely a biztonságos hangerő alkalmazását támogatja. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint jelenleg…

Olvass tovább>>

Nem jószántukból zabálják a kék bálnák a mikroműanyagokat

~
bálna cet

Naponta mintegy tízmillió mikroműanyag-részecske kerül a kék bálnák emésztőrendszerébe egy új tanulmány szerint, és ezzel a hatalmas tengeri emlősök a legnagyobb műanyagszemét-fogyasztók a világon – írta a The Guardian. Ez azt jelenti, hogy három-négy hónapos táplálkozási időszakuk alatt több mint egymilliárd részecske köt ki a bálnákban. Az ezalatt elfogyasztott műanyag tömege 230 kilogrammtól négy tonnáig terjedhet a becslés szerint. Kutatók úgy vélik, ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik tovább, akkor naponta akár 150 millió mikroműanyag-részecske is kerülhet a bálnák tápcsatornájába. A tanulmány elkészítéséhez Kalifornia parti vizeiből vett mintákat használtak fel,…

Olvass tovább>>

Egy karibi sziget megtalálni véli a klímaváltozás ellenszerét

~
Bonaire sziget

Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet. Az NU.nl holland hírportál értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, harmincezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi…

Olvass tovább>>

A Szaturnusz gravitációja miatt szétszakított hold maradványai alkothatják a bolygó gyűrűit

~
Szaturnusz

A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra – írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap. A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos, jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki. A feltételezett egykori holdnak a Chrysalis (Báb)…

Olvass tovább>>

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

~
közlekedés, por, füst

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – közölte a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága. A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz tíz mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő…

Olvass tovább>>

Megvizsgálták az Európa és Ázsia között élő népességek kulturális és genetikai hatásait

~
genetika, DNS

Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 kutató vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait. A kutatócsoport, az ELTE TTK Biológiai Intézet és a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársainak részvételével, 727 egyén genomszintű adatait elemezte, amellyel régóta fennálló régészeti, genetikai és nyelvészeti hipotéziseket lehetett tesztelni – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A nagyszabású kutatásról tanulmánysorozat jelent meg a Science tudományos folyóiratban, melyből egyebek mellett kiderül, hogy milyen genetikai nyomot hagyott és milyen kulturális hatása…

Olvass tovább>>

A dohányzás és egyéb rizikófaktorok okozzák a rákhalálozások csaknem felét

~
kövér

A dohányzás és más rizikófaktorok, köztük az alkoholfogyasztás és a túlsúly a felelősek a rákbetegség miatti halálozások csaknem feléért – ezt állapította meg a témában készült mindeddig legnagyobb léptékű tanulmány. A rák a második vezető halálozási ok világszerte, és számos daganatos betegségben kulcsszerepet játszanak a kockázati tényezők. Bár a daganatos betegségek kialakulásának pontos okait az orvosok nem tudják, azzal tisztában vannak, hogy egyes rizikófaktorok növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. A tanulmány szerint a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták meg, hogy ezek a kockázati tényezők világszerte hogyan járulnak hozzá…

Olvass tovább>>

Az „örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet

~
eső, esernyő

Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – számolt be a BBC. A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói…

Olvass tovább>>