Címke: tanulmány

A korai jurakorban élő dinoszauruszok új fajtáját azonosították Délnyugat-Kínában

~

A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak. A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé. A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók

~
nap

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…

Olvass tovább>>

Hat életmódbeli változtatással mindenki tehet a klímaváltozás ellen

~
étel

Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez – állapította meg egy új tanulmány, amely egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta. A három vezető intézmény által készített tanulmány kiemelte, hogy a kormányok és az egyes emberek kis változtatásokkal jelentős hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A The Guardian által hétfőn ismertetett tanulmány szerint hat konkrét kötelezettségvállalás betartása visszafoghatná az elszabadult fogyasztást, amely részben az éghajlati válság okozója. A Leedsi Egyetem tudósai által végzett, valamint az…

Olvass tovább>>

Az eddig azonosított legközelebbi fekete lyuk nem is létezik

~
Dietrich Baade

Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”. A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül…

Olvass tovább>>

Dinoszauruszevő krétakori krokodil maradványait azonosították Ausztráliában

~
kroki

Egy új krétakori krokodilfajt azonosítottak Ausztráliában. A tudósoknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a krokodil utolsó vacsorája egy fiatal dinoszaurusz volt. Az új krokodilfaj, a Confractosuchus sauroktonos példányának megkövesedett csontjait 2010-ben fedezték fel Queenslandben, az úgynevezett Winton-formáció közelében. A leletet egy körülbelül 95 millió éves geológiai kőzetrétegből sikerült kiásni – számolt be róla a CNN hírportálja. A két és fél méter hosszú krokodil gyomrában a tudósok egy fiatal ornithopoda – növényevő dinoszaurusz – részben megemésztett maradványait azonosították. A felfedezést a kutatók a Gondwana Research című tudományos folyóiratban publikálták. A Dinoszauruszok…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi szívószálait találhatták meg a Kaukázusban

~

A világ legrégebbi szívószálai lehetnek azok az 5500 éves, méternyi hosszúságú, ezüst-arany csövek, amelyeket a Kaukázus északi részén találtak a XIX. század végén. A nyolc vékony falú, keskeny, lyukacsos végű csövet 1897 nyarán Majkop közelében, egy domb feltárása során fedezték fel. A leletre emberi maradványokat tartalmazó három sírhely közül a legnagyobbikban bukkantak rá – idézte fel a The Guardian. A régészek korábban úgy gondolták, a csövekkel a temetési menetben használt baldachinokat támasztották alá, estleg jogarként szolgáltak. Egy orosz kutatócsoport azonban most arra a megállapításra jutott, hogy szívószálak lehettek, amelyekkel egy…

Olvass tovább>>

A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

~

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban. Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője. A túlsúlyos és…

Olvass tovább>>

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították

~
büdös

A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében. „Még mindig meglepő módon keveset tudunk arról, hogyan működnek a szaglószervi receptorok, miként lépnek egymással kapcsolatba, hogy kódolják az észleléseket” – mondta Joel Mainland, a Pennsylvaniai Egyetem és Monell Chemical Senses Center közös tanulmányának társszerzője. A már feltárt receptorok között van például a cis-3-hexen-1-ol nevű, a frissen vágott fűre emlékeztető illatú kémiai anyagot érzékelő receptor és az androsztenon nevű,…

Olvass tovább>>

Hol másutt? A volt Loki-pályán épülhet fel az új Természettudományi Múzeum

~
Loki pálya

Az önkormányzat javaslata szerint a debreceni Nagyerdőben, az Oláh Gábor utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum – közölte a város polgármestere. Papp László emlékeztetett: december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat. Ezzel többéves előkészítő folyamat indul el, amelynek része egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy tervpályázati eljárás lefolytatása, majd az engedélyes, illetve a kiviteli tervek elkészítése – sorolta a polgármester. Hozzátette: terveik szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne…

Olvass tovább>>

Amikor jó, hogy könnyen befolyásolhatók vagyunk

~
étlap

Az éttermek étlapjaira írt egyszerű, rövid üzenetek hatására kétszer olyan gyakran választanak a vendégek hús helyett növényi alapú fogást egy új kutatás szerint. A klímakutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek az élelmiszer előállításának, szállításának és fogyasztásának: egy tavaly szeptemberi tanulmány szerint az üvegházhatású gázok évente a világon kibocsátott mennyiségének több mint harmada az élelmiszeripar számlájára írható. A szennyezés nagy része a hús miatt termelődik: a marha, a csirke és a sertés tenyésztése – ami miatt gyakran vágnak ki nagy erdőterületeket – nagyjából kétszer akkora károsanyag-kibocsátással jár, mint a növénytermesztés – írta…

Olvass tovább>>

Generációkon átívelő kapcsolat lehet a dohányzás és a testzsír között

~
kövér

Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk – derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett. Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni. Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a…

Olvass tovább>>

Egy Etiópiában termő banánféle lehet a válasz az éghajlatváltozásra

~
Ensete ventricosum

Tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is – írta a BBC News. Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a banánhoz hasonló növény akár százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Az enset (Ensete ventricosum) növény, amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók. A…

Olvass tovább>>

Rémes: először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán

~
Föld

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte. A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált…

Olvass tovább>>

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

~
jéghal

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók. A biológuscsoport, amely az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről gyűjtött adatokat, mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniára bukkant. „Arra számítottunk, hogy a szokásos antarktiszi tengerfeneket fogjuk látni, de a merülésünk első négy órájában csak halfészkeket láttunk” – mesélte Autun Purser, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet munkatársa, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az ökoszisztémát véletlenül találták meg egy nagyméretű, kamerás eszköz segítségével, amely fényképeket és videókat rögzít, valamint méréseket végez a mélytengeri élőhelyeken. A…

Olvass tovább>>

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját

~
ujjlenyomat

A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók. Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során. Ez a pleiotrópia klasszikus…

Olvass tovább>>

Szuperóriás robbanással végződő haláltusáját követték Hawaiin

~
csillaghalál

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált. Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment – YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó 130 napját, mely a halálos detonációban végződött – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. „Ez valódi áttörés annak megértésében, hogy mi történik a nagytömegű csillagokkal a haláluk előtti pillanatokban” – mondta Wynn Jacobson-Galán, a kutatásról a The Astrophysical Journal című tudományos…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését az ÖK kutatói

~
mesterséges intelligencia

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló…

Olvass tovább>>

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

~
agy

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…

Olvass tovább>>

Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában

~
korall

„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…

Olvass tovább>>

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

~
Föld hőtérkép

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta – számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Olvass tovább>>