Címke: régészet

Ezt ették tízezer évvel ezelőtt élt őseinek

~

Az észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek már tízezer évvel ezelőtt ismerhették a zabkását – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a történelem előtti emberek edényeket használva főzhették meg vadon termett gabonaféléket és más növényeket. A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink – írta a BBC News. A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri holt-tengeri tekercstöredékeket találtak Izraelben

~

Újabb holt-tengeri tekercstöredékeket találták a Júdeai-sivatagban – jelentette a Háárec című izraeli újság. A májusban és júniusban végzett leletmentő feltárás során a Holt-tenger mellett, a Koponyák barlangjában bukkantak a régészek az újabb, igen kisméretű töredékekre, amelyeken az idők során olyannyira megkopott az írás, hogy csak különleges elemzéssel fejthetik majd meg. A szakemberek még abban sem biztosak, hogy héberül, arámi, vagy más nyelven íródtak. Az új töredékek akkor lesznek fontosak, ha sikerül őket más, egyelőre ismeretlen eredetű leletekhez kötni – nyilatkozta Uri Davidovics, a Jeruzsálemi Héber egyetem kutatója a lapnak. Egy…

Olvass tovább>>

Végleg kiderülhet a múmiák titka

~

Képalkotó berendezéssel vizsgáltak meg egy Santiago de Chile-i klinikán tizenöt múmiát, hogy rekonstruálják az arcukat. Az úgynevezett Chinchorro-múmiákat tartják a világ legrégibb múmiáknak. Az Atacama-sivatag szélén i. e. 10 000 és 3400 között élt vadászó és halászó chinchorro nép elsőként mumifikálta a halottait. A Chinchorro-múmiák 7400 évesek, legalább 2000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak. A múlt héten tizenöt múmiát – közöttük magzatokét – vizsgáltak meg képalkotó berendezéssel a santiagói Los Condes klinikán. A művelet során sikerült a múmiákat nagy pontossággal megröntgenezni, és „több ezer, milliméteresnél kisebb képet összegyűjteni” – magyarázta…

Olvass tovább>>

Új lelőhelyet találtak a bakonyi „Jurassic Parkban”

~

230 millió éves ökoszisztémát kutatnak egy a közelmúltban felfedezett, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport tagjai Villányban, ahol a legősibb dinoszauruszfajok, valamint teknősök vagy emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő. Az 2012-ben felismert villányi lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces, köztük porcos és csontos halak, Nothosauria és Placodontia hüllők, Tanystropheus-rokon Archosauromorphák és eddig közelebbről meg nem határozott páncélos őshüllők csontjai kerültek elő – olvasható az MTA közleményében, amely szerint a paleontológusok emellett folytatták az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is. Magyarország legnagyobb…

Olvass tovább>>

Kairó titkolózik Tutanhamon sírjáról?

~

Tudósok szerint az egyiptomi kormány szándékosan nem hozza nyilvánosságra a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájának legfrissebb vizsgálatakor gyűjtött adatokat, mivel azok cáfolják azon elméletet, hogy titkos, eddig feltáratlan kamrák rejlenek a sírkamra falai mögött. Nicholas Reeves brit régész tavaly nyáron állt elő azzal, hogy Tutanhamon 1922-ben a Királyok völgyében felfedezett sírkamrájának falait nagy felbontású digitális képalkotási eljárással megvizsgálva talált két befalazott és mindeddig észrevétlenül maradt átjárót, amelyek egyike mögött egy raktárhelyiség, a másik mögött viszont szerinte Nofertiti sírja rejtőzhet. A felfedezés új reményt jelenthetne a gyengélkedő egyiptomi turisztikai ipar számára. A…

Olvass tovább>>

Digitalizálják a holt-tengeri tekercseket

~

Izraeli-német együttműködésben digitalizálják a kétezer éves holt-tengeri tekercseket a tudományos kutatások megkönnyítésére – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Német informatikusok egy virtuális gyűjtőhelyen helyezik el a tekercsek mintegy húszezer szövegrészletét, hogy ezzel alaposabb vizsgálatot, mélyebb betekintést és remélhetőleg újszerű megközelítéseket tegyenek lehetővé a huszadik században megtalált egyik legfontosabb ókori leletet kutató tudósok számára. A vállalkozásra egy német-izraeli kutatási alaptól (Deutsch-Israelische Projektförderung, DIP) 1,6 millió euró (mintegy félmilliárd forint) áll a szakemberek rendelkezésére. Az együttműködésben Izraelből a haifai és a tel-avivi, Németországból a göttingeni egyetem tudósai vesznek részt –…

Olvass tovább>>

Ásatás a tenger mélyén: bronzkori lehet az Adriai-tengerben talált város

~

Az Adriai-tenger mélyén feltárt titokzatos város, amelyre még tavaly bukkantak horvát búvárok, a szénizotópos kormeghatározás szerint 3500 éves – tudósított a Slobodna Dalmacija című horvát regionális napilap. Az ősi város lelőhelye Zára térségében, a partoktól mindössze ötven méterre, a Pasmani-csatornában található, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében. Idén október elején a búvárok újabb feltárásokat végeztek a területen, amikor az Egyesült Államokból megérkezett a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely kimutatta, hogy a város 3500 éves. Ennek fényében elmondható, hogy Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyéről van szó.…

Olvass tovább>>

A fáraók kora utáni Egyiptomot mutatja be a British Museum új tárlata

~

A fáraók kora utáni Egyiptom tizenkét évszázadán kalauzol végig a londoni British Museum új tárlata, megmutatva, hogy a hagyományos többistenhitről a monoteizmusra való áttérés, miként befolyásolta az emberek életének minden területét. Az Egypt: Faith after the Pharaohs című tárlat által felölelt időszak az i.e. 30-ban kezdődik, amikor Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett Kleopátra és Marcus Antonius halála után, és egészen az i.sz. 1171-ig, az iszlám Fátimida-dinasztia végéig tart. A tárlaton szereplő tárgyakat az egyiptomi száraz éghajlat őrizte meg a jelenkornak és sokat közülük még sohasem állítottak ki. A tárgyak…

Olvass tovább>>

Stonehenge építői szerettek ünnepelni és karajt enni

Novák Csaba

Stonehenge egykori építőinek életmódját és étrendjét vizsgálták brit régészek, akik szerint a neolitikum mesterei jól szervezett munkásközösségben éltek, bőven volt részük ünnepségekben és leginkább a sertéshúst kedvelték. A Yorki és a Sheffieldi Egyetem tudósai az Antiquity című folyóiratban ismertetik kutatási eredményeiket. A kutatók a Durrington Wallsnál, az óriás földsánccal körbevett területen előkerült több száz cserépedény-töredéket, valamint az óriási mennyiségű állatcsontot vizsgáltak. A feltételezések szerint itt laktak a Kr.e. 25. században Stonehenge építői – írja a PhysOrg hírportálon. A cserépdarabkákon fennmaradt ételmaradékok vegyelemzése rávilágított arra, hogy mennyire eltérő módon használták a terület…

Olvass tovább>>

Tutanhamon sírjában fekszik Nofertiti?

Novák Csaba

Minden jel szerint Nofertiti egyiptomi királyné valóban a Tutanhamon-sírban fekszik – közölte Nicholas Reeves brit régész csütörtökön, aki egy kairói sajtókonferencián mutatta be a média által szoros figyelemmel követett kutatásainak eddigi eredményeit. Az Arizonai Egyetem régésze az egyiptomi műemlékvédelmi múzeum meghívására érkezett az észak-afrikai országba, ahol hétfőn kezdte meg a szépségéről és nagy hatalmáról ismert Nofertiti királyné feltételezett sírjának kutatását Luxorban, a Királyok völgyében. Az egyiptomi műemlékvédelmi miniszterrel, Mamdúh ed-Damátival közösen tartott sajtótájékoztatón Reeves digitális felvételekkel támasztotta alá elméletét arról, hogy Tutanhamon sírját eredetileg egy királynénak építették, méghozzá „egy olyan kimagasló…

Olvass tovább>>