Címke: régészet

Az álló farkú íjász és a falkája: a legrégebbi kutyaábrázolásra bukkantak Szaúd-Arábiában

~

Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek. A sziklába vésett rajzok közepes méretű, fülüket hegyező, rövidorrú, kunkorodó farkú kutyákat ábrázolnak vadászjelentekben. A képeken több kutyát nyakukra erősített pórázon tartanak, amelyeket a vadászok derekához erősítettek – olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján. Ha a képek korának meghatározása megállja a helyét, ez a legkorábbi bizonyíték póráz használatára, amelyet régészeti leletek között találtak. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, ezek a sziklarajzok feltárják,…

Olvass tovább>>

Dán tudósok igazolták a Szent Ferenc legendájához kötődő ereklye korát

~

Dán tudósok szénizotópos kormeghatározással igazolták, hogy valóban Assisi Szent Ferenc korából származhat az a kenyeres zsák, amit több mint hétszáz évig ereklyeként őriztek az itáliai Montella melletti Folloni rendházban. A legenda szerint 1224 telén a Folloni rendház ajtajának küszöbén találták a kenyeret rejtő textilzsákot. Azon a télen Szent Ferenc Franciaországban járt, a legenda szerint egy angyal hozta a kenyeret, melynek zsákját azóta őrizte ereklyeként a kolostor. A zsákmaradványokat egy dán-olasz-holland kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Dél-dániai Egyetemen dolgozó Kaare Lund Rasmussen docens irányításával. A kutatás eredményét a ScienceDaily.com beszámolója…

Olvass tovább>>

Egy maja uralkodó sírját tárták fel

~

A maja civilizáció klasszikus időszakának egyik uralkodóját rejtő sírhelyet tártak fel az észak-guatemalai El Perú (más néven Waka) maja ásatási helyszínen – közölte a közép-amerikai ország kulturális és sportügyekért felelős minisztériuma. „A klasszikus maja civilizáció idején hatalmas tisztelet övezte az elhunyt uralkodókat, akiket élő lelkekként kezeltek” – mondta David Freidel, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológia professzora, aki 2003 óta folytat munkálatokat a helyszínen guatemalai és külföldi kollégáival. Az előzetes kormeghatározás szerint az idén nyáron feltárt sír nagyjából az Kr.u. 300-350 közötti időszakból származik, ami azt jelenti, hogy ez az…

Olvass tovább>>

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

~

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap…

Olvass tovább>>

Zajlanak a régészeti feltárások a tervezett M30-as autópálya nyomvonalán

~

Tartanak a régészeti feltárások a Miskolc és Kassa között megépítendő M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszán, eddig számos lelet került elő, a munkával várhatóan a decemberi fagyokig végeznek a szakemberek – hangzott el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót község határában tartott sajtótájékoztatón. Tóth Arnold, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója elmondta: a múzeum és a Forster-központ még az elmúlt év tavaszán elvégezte az építendő autópálya régészeti terepbejárását. Ekkor mintegy másfél millió négyzetméteres területen ásásmentes műszeres lelőhely-felderítést végeztek el. A régészek idén augusztusban vették át a munkaterületet a Miskolctól a magyar-szlovák…

Olvass tovább>>

Ajjaj! A középkorban muszlimok élhettek Orosháza környékén

~

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója. Rózsa Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak. Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt a sertéscsont. „Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga” –…

Olvass tovább>>

Egy védett, XVIII. századi hajóroncs régészeti feltárásának tárgyait mutatják be Kentben

~

Ezüstdollárokat, ónkupákat és faládákat is felszínre hoztak egy Kent partjainál, az Északi-tenger mélyén talált 18. századi hajóroncsról a régészek. Számos tárgyat ki is állítanak a hétvégétől a feltárás központi raktárában, az angliai Ramsgate kikötőjében. Az 1740-ból származó Rooswijk roncsait vastag hínár, kagylóréteg és kavics borítja. A holland Kelet-indiai Társaság egykori hajóján talált fából faragott tengerészládák azonban háromszáz év után is zavarba ejtően épnek tűnnek. A tengeri régészekre még több hónapos munka vár, amíg kiderül, hogy rejtőzik-e még ezüstkincs a maradványok között vagy csupán a régen halott tengerészek tárgyai kerülnek elő…

Olvass tovább>>

Az eddig feltételezettnél korábban kezdtek hallal kereskedni a vikingek

~

Az eddig feltételezettnél már ötszáz évvel korábban is kereskedtek a vikingek szárított tőkehallal Közép-Európában – derül ki egy friss kutatásból. Korábban úgy gondolták, hogy a tőkehal-kereskedés csak a 13. században indult meg, az oslói egyetem közreműködésével megjelent tanulmány szerint azonban a vikingek már 1200 évvel ezelőtt is ellátták szárított hallal Közép-Európát. A kutatók a németországi Kieltől északnyugatra fekvő egykori viking városból, Haithabuból származó halszálkákat vizsgáltak meg genetikai analízissel, majd összehasonlították őket az északi vizekben ma is élő halakkal. Az eredmények azt mutatták, hogy a Haithabuban talált halmaradványok az észak-norvégiai Lofoten-szigetekről…

Olvass tovább>>

A kánaániakból lettek a mai libanoniak a genetika alapján

~

A mai libanoni lakosság genetikai állománya megegyezik a négyezer évvel ezelőtt élő, a Bibliában szereplő kánaániak génjeivel friss kutatások szerint – közölte a Háárec című izraeli újság. Mivel papiruszra jegyzett írásaik nem maradtak fenn, mindeddig keveset tudtak az ókorban kánaániaknak nevezett nép sorsáról, noha jelentős volt a hatásuk a bronzkortól az i. e. 2-3. századig és a Biblia mellett sokszor említették őket a korabeli görög és egyiptomi szövegek is. Kutatóknak egy amerikai genetikai szakfolyóiratban (American Journal of Human Genetics) közölt tanulmánya szerint mégis sikerült rekonstruálni az egykori nép genetikai állományát…

Olvass tovább>>

Folytatódik a dombóvári vár feltárása

~

Idén is folytatódik a dombóvári vár feltárása, amelyen az ásatáson dolgozó régészek további adatokat nyertek a középkori épület szerkezetéről; a feltárt falszakaszok alapján romkertet tervez kialakítani a város önkormányzata. A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét. A mostani, július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták – mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész az MTI-nek. Az idei feltáráson több ezer közép- és török kori…

Olvass tovább>>

Egy raktárban bukkantak rá I. Thotmesz fáraó templomának maradványaira

~

I. Thotmesz egyiptomi fáraó régóta keresett templomának maradványaiként azonosították lengyel régészek azt a több ezer kőtömböt, amelyek egy Luxor közeli raktárban hevertek évtizedeken át. Az Újbirodalom 18. dinasztiája harmadik uralkodójának, Thotmesznek (Kr.e. 1504-1492) a temploma pompájában vetekedett II. Ramszesz és Hatsepszut fáraó világhírű templomaival. Maradványainak véletlen felfedezése Jadwiga Iwaszczuknak, a Lengyel Tudományos Akadémia Földközi-tengeri és Keleti Kultúrákat Kutató Intézete egyiptológusának köszönhető – adta hírül a PAP lengyel hírügynökség. A raktár az egyiptomi műemlékvédelmi tárca tulajdonában van a Luxor közeli thébai nekropolisz egy erre a célra használt sírjában. A lengyel régész…

Olvass tovább>>

A korai emberek sokkal keményebbek voltak nálunk

~

A négyezer méter magasban tapasztalható oxigénhiány, az alacsony hőmérséklet és a különböző természeti elemeknek való kitettség ellenére, a hétezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető népek – nők, gyermekek és férfiak – egész éven át bírták az andokbeli viszonyokat – állapították meg a Kaliforniai Egyetem munkatársai. A tudományos közösségben régóta vita folyik arról, hogy a korai ember képes volt-e egész évben elviselni az Andokban uralkodó körülményeket. A régészekből és geokémikusokból álló kutatócsoport most öt különböző tudományos bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy a válasz igen. A szakemberek számára az volt a legmeglepőbb, hogy a korai…

Olvass tovább>>

Helyreállítják Augustus császár mauzóleumát

~

Restaurálják és megnyitják a nagyközönség előtt Augustus császár síremlékét Rómában, amelyet hetven év romlás után a Tim olasz telefontársaság finanszírozásával alakítanak át modern múzeumegyüttessé. Augustus mauzóleuma előtt naponta több ezer római és turista halad el, nem is tudva, hogy a római birodalom alapítójának sírhelyénél jár. Pedig a hatalmas épület a szintén Augustus emelte Ara Pacis, vagyis az augustusi béke oltára szomszédságában áll. A mauzóleum 1937 óta pusztult a szabad ég alatt. Virginia Raggi római főpolgármester jelentette be, hogy sikerült forrást találni az ókori műemlék megmentésére, amelyet a tervek szerint 2019…

Olvass tovább>>

Megtalálták az ókori Cézárea kapuját Izraelben

~

Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát – jelentette a Háárec című újság. A hatalmas építmény hűen követi Josephus Flavius római-zsidó történész leírását, amely A zsidó háború című művében található. Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál az Augustus római császár és Róma istennő tiszteletére emelt oltár alapjait is. Flavius elmesélte, hogy a Heródes építtette, kétezer évvel ezelőtti Cézáreában szentélye volt Augustusnak és Róma istennőnek, de ez nem állta ki az idők próbáját. Helyére egy bizánci, majd egy keresztes templomot építettek, de…

Olvass tovább>>

Öt canterbury érsek maradványát rejti egy titkos londoni kripta

~

Öt canterburyi érsek maradványait találták meg egy egykori középkori londoni templom titkos kriptájában a Canterbury érsek londoni rezidenciája mellett. A lambethi St Mary templom helyén álló Garden Museum felújításakor találtak rá az építőmunkások a titkos kriptára, amely 30 koporsót rejtett. „Számos koporsót találtunk, az egyik tetején egy aranykorona volt – mondta el a BBC-nek Karl Patten, a felújítást végző vállalkozás menedzsere. Az emberi maradványok többsége az 1600-as évekből való. Néhány koporsón névtáblát is találtak, az egyiken Richard Bancroft neve volt, aki 1604 és 1610 között töltötte be Cantebury érsekének tisztét, a…

Olvass tovább>>

Egy újabb piramis maradványait találták meg Egyiptomban

~

Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban – jelentette be hétfőn Mahmud Afifi, az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium régészeti osztályának vezetője. A piramisra a 4. dinasztia (i.e. 2613-2494) első uralkodója, Sznofru fáraó tört falú piramisától északra bukkant rá egy egyiptomi régészcsoport. Az újonnan felfedezett piramis ívelt oldalainak különös formája sokak szerint onnan eredhet, hogy az ókori Egyiptomban ez volt az első kísérlet egy sima oldalú piramis építésére – olvasható az Ahram Online angol nyelvű egyiptomi hírportálon. A most feltárt,…

Olvass tovább>>

Ősemberek nyomai helyett a brit katonák viszkis üvegeire bukkantak az izraeli régészek

~

Első világháborús katonák több száz üres alkoholos üvegére bukkantak őskori leletek után kutató régészek Izrael középső részén – értesült csütörtökön a Háárec című újság honlapja. Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) szakemberei a helyi előírásoknak megfelelően a Ramle város melletti út építése előtt rutinfeltárást végeztek néhány hete, mivel a környéken korábban negyedmillió éves, a középső kőkorszakból származó kovakő szerszámokat találtak. Legnagyobb meglepetésükre azonban ezúttal mindössze százéves maradványokra bukkantak, az első világháborúban errefelé szolgáló brit katonák nyomaira. A harcosokat a törökök idején átmenetileg egy mezőgazdasági munkálatokhoz használt épületben helyezték…

Olvass tovább>>

MTA Atomki: pontosabb és gyorsabb munkát tesznek lehetővé az intézet új berendezései

~

Pontosabb és gyorsabb munkát tesznek lehetővé azok a képalkotó és kormeghatározó berendezések, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki) a következő három évben szerez be örökségtudományi laboratóriumába – mondta Molnár Mihály, az intézet tudományos főmunkatársa. Elmondása szerint a berendezések egyik részének a felületvizsgálatban és képalkotásban lesz nagy szerepe. Ilyen a nagyfelbontású, háromdimenziós optikai mikroszkóp, amellyel a régészeti és kulturális örökségvédelem körébe tartozó tárgyak, műemlékek, kisebb eszközök felületi szerkezetét, a mikroelem-eloszlásokat lehet jobban megismerni. Ide tartozik az AirSEM szkenning elektronmikroszkóp is, amellyel már mikroelem-összetételt is lehet mérni, ráadásul a…

Olvass tovább>>

Magyarországon egyedülálló örökségtudományi laboratóriumot épít ki az MTA Atomki

~

Magyarországon egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot épít ki a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA Atomki). Szikszai Zita tudományos főmunkatárs az MTI-nek elmondta: a debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból. A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot. Ezen fog segíteni az MTA Atomki új AirSEM berendezése, amely mintakamra nélkül,…

Olvass tovább>>

Tízezer évvel korábban érkeztek meg az első emberek Észak-Amerikába

~

Az eddig véltnél tízezer évvel korábban érkeztek meg az első emberek Észak-Amerikába a Bering-szoroson át – állítják a PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a Montreali és az Oxfordi Egyetem kutatói. A mostanáig érvényes elmélet szerint Észak-Amerikában nagyjából 14 ezer évvel ezelőtt telepedtek meg az első emberek, a mostani eredmények szerint azonban erre valójában 24 ezer évvel ezelőtt, vagyis a legutóbbi jégkorszak csúcsán került sor – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A montreali kutatók a kanadai-alaszkai határhoz közeli Bluefish folyót szegélyező barlangokból származó leleteket elemeztek. A területen Jacques Cinq-Mars régész…

Olvass tovább>>