Címke: régészet

Különleges leletek kerültek elő a szolnoki vár ásatása során

~

A Rákóczi-szabadságharc idejéből származó több mint negyven ágyógolyót találtak a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei pénteken a szolnoki vár feltárása során a Szolnoki Művésztelepen. A régészek emellett egy 16. század közepén épített, eredetileg kétszintes kaszárnya feltárásán is dolgoznak – közölte Kertész Róbert ásatásvezető régész. Az ágyúgolyók egyenként mintegy 15 kilogrammosak, bowlinggolyó méretűek – számolt be Kertész, hozzátéve: az ágyúgolyó-depó a kurucok által védett vár időszakához kapcsolódik. Kiemelte: azért is különleges leletről van szó, mert konkrét ostromhoz kapcsolódik és ritka, hogy egyszerre ilyen mennyiség kerüljön elő zárt rétegből. Az ágyúgolyó-depót egy vörös,…

Olvass tovább>>

Háromezer éves királyfej-szobrocskát találtak Izraelben

~

Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja. A régészek szerint a lelet az i.e IX. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik. A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik…

Olvass tovább>>

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben

~

Kétezer éves temetkezési barlangot találtak Észak-Izraelben – jelentette a The Times of Israel. A Kinneret – vagy másik nevén Genezáreti – tó partjánál fekvő Tibériás város közelében, egy építkezésen bukkantak az értékes régészeti leletre, amikor egy új épület alapozásakor furcsa módon mindent betont elnyelt a föld, mint utóbb kiderült, a barlang egyik temetkezési kamrája. Izraelnek ezen a vidékén, a Tiberius római császár tiszteletére i. sz. 18-ban, Heródes Antipász zsidó fejedelem által alapított város környékén korábban csak egy hasonló barlangot találtak, noha az i. e. I., és az i.sz. II. század között…

Olvass tovább>>

Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak

~

Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…

Olvass tovább>>

Azannya: minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban

~

A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel. A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis „a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen…

Olvass tovább>>

Ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius császár mellszobrára bukkantak Felső-Egyiptomban

~

Egy ritka Ozirisz-templomra és Marcus Aurelius római császár mellszobrára bukkantak régészek Egyiptom déli részén, Luxorban és Kom Ombo városánál. A túlvilág és a halottak istenének szokatlan tájolású templomát Luxorban találták a karnaki templomok tízedik pülonjától délre. A későkori (Kr.e 664-525), igen jó állapotban megőrződött templomnak megtalálták a bejáratát, alapjainak maradványait, oszlopait, a belső falakat és a harmadik csarnok romjait – adta hírül az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja. Essam Nagy, az egyiptomi régészeti misszió vezetője szerint nagyon fontos leletre bukkantak, mivel a szenthely nem az Ámon-Ré templom keleti vagy északi oldalán…

Olvass tovább>>

A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, kilencvenezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén. A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható…

Olvass tovább>>

Szulejmán szigetvári sírhelyét ábrázoló, 1689-ből származó térkép került elő Németországban

~

1689-es készítésű, Szigetvárt és a 2015-ben feltárt Szulejmán szultán (képünkön) sírkomplexuma körül kialakult kisvárost, Turbékot is ábrázoló térképre bukkantak egy németországi aukciós katalógusban – közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője. A Pécsi Tudományegyetem (c) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a Venator & Hanstein kölni aukciósház március 16-i aukciójának katalógusában 45 ezer euróért (mintegy 13,5 millió forintért) eladásra kínált, körülbelül 51-szer 76 centiméteres, kézzel rajzolt térkép a felfedezés „minden kétséget eloszlató, végső megerősítése”. „Ennél direktebb módon egyetlen dokumentum sem mutatott rá a feltárás helyére” – fogalmazott Pap, aki felidézte:…

Olvass tovább>>

Őskori migránsválság cserélte ki a Brit-szigetek népességét

~

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató új tanulmányból, amely a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálatával megfejtette az úgynevezett harangedényes kultúra egy régi rejtélyét. A Brit-szigetektől Észak-Afrikáig, Portugáliától Budapestig számos olyan leletegyüttest találtak az i. e. 2700-2400 közötti évszázadokból, amelyeket egységes kerámiaművesség (harang alakú edények), viselet (csontgombok, csontból készült csüngők) és fegyverek (rézből készült tőrök, íjászattal kapcsolatba hozható nyílhegyek és csuklóvédő lemezek) jellemeznek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Ezeket a leletcsoportokat összefoglaló…

Olvass tovább>>

Ősmaradványokat és maja szentélyt rejt a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere Mexikóban

~

Ősmaradványokat, köztük óriáslajhárok fosszíliáit, valamint egy gondosan kidolgozott maja szentélyt rejt a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszere Mexikóban. A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya (GAM) projektben részt vevő szakemberek idén januárban jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy a térség két óriási barlangrendszere, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos egybenyílnak. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz. A régészek hétfőn ismertették a barlangrendszer feltárásának eredményeit. A kutatók úgy…

Olvass tovább>>

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg Bulgáriában

~

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg a bulgáriai Nova Zagorában egy folyó partján egy körülbelül 8000 ezer éves lapos cserépdarab formájában – jelentette a Novinite.com bolgár hírportál. A jó állapotban fennmaradt, 10-szer 3,5 centiméteres cserépdarab mindkét oldalán bonyolult szöveg olvasható – közölték bolgár régészek, akik szerdán, február 14-én, a régészek napján mutatták be a tavaly októberi felfedezést. Tanya Kaneva archeológus szerint egyértelműen nem képírásról, hanem írásjelekről van szó, amelyek naptári és rituális eseményekről tájékoztatták a korabeli embert. Ez a legrégibb írásos emlék Bulgáriában, valószínűleg egész Európában és talán…

Olvass tovább>>

Különlegesen művészi, 1800 éves mozaikot találtak Izraelben

~

Különösen magas művészi színvonalú, 1800 éves mozaikot találtak egy cezáreai ásatáson Izraelben – jelentette a ynet. A feltárást végző szakemberek szerint egy jómódú ember házát díszíthette egykor a rendkívül gazdagon mintázott, négyzetméterenként mintegy 12 ezer mozaikdarabot tartalmazó, tógás férfiakat ábrázoló mozaikkép. Mellettük egy görög feliratot is tartalmaz az időszámításunk szerinti II-III. században, a római korban készült alkotás. „A színes, különösen jó minőségű mozaik nagyobb, mint 5×3,5 méter. Három figura látható rajta, színes geometriai formák, és egy hosszú görög felirat, mely megsérült, amikor a bizánci korban felhúztak fölé egy épületet” – mesélte…

Olvass tovább>>

Sötét bőrű, kék szemű lehetett a britek őse

~

Sötét bőrű és kék szemű lehetett a britek őse egy új kutatás szerint, amely az eddigi legkorábbi brit ősemberlelet, a tízezer évvel ezelőtt a mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutott erre a megállapításra. A Cheddar-ember maradványait, az eddigi legkorábbi brit teljes emberi csontvázat a Somerset grófságbeli Cheddar-szurdokban, a délnyugat-angliai Gough-barlang fedezték fel 1903-ban. A londoni Természettudományi Múzeum kutatóinak sikerült DNS-mintát venni a fül melletti koponyaterületről és a University College London (UCL) kutatóival karöltve a genetikai elemzés felhasználásával készítették el az ősember arcának rekonstrukcióját – számolt be róla…

Olvass tovább>>

Helyreállították és a nagyközönség elé tárják Jeruzsálem 1500 éves medencéjét

~

Négyéves régészeti helyreállítási munkálatok után Jeruzsálemben hamarosan megnyitnak egy 1500 éves vízmedencét, amelyet ingyenesen látogathatnak majd az érdeklődők – jelentette a Walla nevű izraeli honlap. Jeruzsálem déli részén, Ejn Hanijában egymás mellett lesz látható a vízmedence, egy bizánci korból, a IV-VI. századból származó villa, és a szomszédos teraszos földművelés maradványai egy nemzeti park látványosságaként. A földterület tulajdonosa az örmény pátriárka, és a város új nevezetességét vele egyetértésben, vele együttműködve hozták létre az izraeli hatóságok. Ejn Hanija a Jeruzsálemet körülvevő hegyek egyik forrása, amelynek vizét különböző szertartásokra több vallás is használja.…

Olvass tovább>>

A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét

~

A haifai egyetem kutatói megfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét – jelentette a The Jerusalem Post. A tudósok hatvan aprócska darabból összerakták, majd megfejtették egy eddig soha nem publikált, titkosírással írt hol-tengeri tekercs szövegét, amely a kumráni közösség sajátos naptárát ismertette. A szövegből kiderül, hogy a magát Jahad, vagyis Együtt néven jelölő, erkölcsös életet hirdető, fanatikus és a korabeli uralkodó közvéleménnyel szembenálló, Holt-tenger mellett élő csoport 364 napban határozta meg az évet. A szöveget Esbal Ratszon és Jonathan Ben-Dov professzor fejtette meg egy évig tartó közös munkával, és már csak egy…

Olvass tovább>>

Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben

~

Félmillió évvel ezelőtt készített kőeszközöket találtak Izrael Dzsaldzsulia nevű településének bővítésekor – jelentette a Háárec. A régészek több száz kovakőből készült tárgyat találtak egy mintegy tízezer négyzetméteres területen, amely csodálatosan megőrződött. A helyszínről hatalmas mennyiségű lelet került napvilágra – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Az írásbeliség előtti, prehisztorikus korszakhoz, az Acheulean-kultúrához tartozó maradványok feltárását közösen végezte a tel-avivi egyetem és az IAA. A homo sapiens megjelenése előtti Acheulean-kultúrában többféle előember is élt. Ennek a mintegy egymillió évig tartó korszaknak a legfontosabb jellemzője a kőeszközök, főként kovakőből készített vadászeszközök használata. Az…

Olvass tovább>>

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai

~

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai. A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. A kutatók szerint amit a DNS-ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy húszezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók. Az akkori alacsonyabb vízállás miatt száraz földterület alakult ki a Bering-szorosban, amely csak akkor került újra víz alá, amikor az északi jégtakaró megolvadt. Az úttörő telepesek lettek a mai amerikaiak ősei – mondta Eske Willerslev (képünkön), a…

Olvass tovább>>

Kiállítás nyílt a gyulai vár palánkerődítéseinek régészeti kutatásáról

~

Időszaki kiállítás nyílt kedd este a gyulai vár palánkerődítéseinek 2015-2016-os régészeti kutatásairól. A tárlat augusztus 20-ig tekinthető meg a gyulai Almásy-kastélyban. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a kiállítás megnyitóján elmondta, a kormány elkötelezett az épített örökség megóvása, védelme mellett. Kiemelt célnak tekinti a gyulai vár és a Szigeterőd védelmét, értékeinek méltó bemutatását. Napirenden van a gyulai vár, az ott található kiállítás megújításának és az egykor folyómederrel körülölelt Szigeterőd hiteles helyreállításának támogatása – hangoztatta. A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai…

Olvass tovább>>

Lehet hogy tényleg a mikulás csontjai a Szent Miklós csontok

~

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék – állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. A vizsgálat szerint az ereklye Szent Miklós korából származik, akiről úgy tudni, hogy időszámításunk szerint 343-ban halt meg. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy a csont konkrétan a szentté, az bebizonyosodott, hogy abból a korból származik. Az oxfordi kutatócsoport szerint ezek voltak az első vizsgálatok, amelyeket a csontokon végeztek. A mai Törökország területén meghalt Szent Miklós állítólagos ereklyéi az olaszországi Bari egyik kriptájában találhatók a 11. század óta. Népszerűsége és a Mikulás alakját megteremtő…

Olvass tovább>>

Érdekes tárgyak kerültek elő a tervezett Mindszentyneum területén

~

Várostörténeti szempontból és országosan is nagy jelentőségű tárgyak kerültek elő a tervezett zalaegerszegi Mindszentyneum területén végzett régészeti munkák során – mondta el Simmer Lívia ásatást vezető régész. A csaknem 900 négyzetméteres feltárási területen a 14. század végére, a 15. század elejére keltezhető téglaégető kemencékre bukkantak. Az Egerszeg vár erődítései jelentősen megbolygatták ezeket az objektumokat: az öt beazonosított téglaégető kemence közül kettő szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni – beszélt a részletekről a régész-muzeológus. Hozzáfűzte: két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg. A két fűtőcsatornával ellátott kemence…

Olvass tovább>>