Címke: régészet

Az Altamira-barlangban újabb kéznyomatokat azonosítottak, de szerencsére nem a turistáktól

~

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább húszezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott „Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők „szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint húszezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las Heras, az…

Olvass tovább>>

Megtalálták Matthew Flindersnek, Ausztrália elnevezőjének földi maradványait Londonban

~

Az Ausztráliát elsőként körbe hajózó és a földrésznek nevet adó angol tengerésztiszt, Matthew Flinders (1774-1814) földi maradványait azonosították a régészek London egy hajdani temetkezőhelyén a HS2 nagysebességű vasúti hálózat építési munkálatainak keretében. A munkálatok során mintegy 61 ezer csontvázat fognak eltávolítani a St James’s Gardens területéről, ahová az új vasúti hálózat állomását fogják megépíteni a Euston pályaudvar szomszédságában – írja a BBC hírportálja. Az ásatási munkálatok tavaly októberben kezdődtek meg a területen. A régészek tudták, hogy Flinderst annak idején a St James’s Gardensben temették el, ám a kapitány sírköve a területen…

Olvass tovább>>

A kutya már több mint 11 ezer éve segíthetett vadászni az embernek

~

Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták – idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. A régészek szerint az utal a kutyák vadászati használatára, hogy a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között. Az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. A Koppenhágai Egyetem és a University College…

Olvass tovább>>

Ezerhétszáz éves mellszobor-síremlékeket találtak Izraelben

~

Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec. Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után kutatva. Klein emlékeztetett arra, hogy…

Olvass tovább>>

Poncius Pilátus nevét fedezték fel egy kétezer éves gyűrűn

~

Poncius Pilátus római helytartó nevét fedezték fel a kutatók egy több mint kétezer éves rézgyűrűn. Az ékszert még az 1960-as évek végén fedezték fel több ezer másik tárggyal együtt a ciszjordániai Herodium nevű erődítménynél végzett ásatások során. A szakembereknek azonban csak most sikerült kiolvasniuk a gyűrűn szereplő feliratot – írja a The New York Times. Az ékszeren Pilátus neve olvasható görög betűkkel, amelyek egy kratér – ókori görög edénytípus – ábráját ölelik körbe. A régészek szerint ez mindössze a második olyan Pilátus idejéből való lelet, amelyen a római helytartó neve…

Olvass tovább>>

Ókori erotikus freskót tártak fel Pompejiben

~

A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News. A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom. Massimo Osanna, a pompeji régészeti helyszín igazgatója elmondta: a freskó különlegessége, hogy bárki lép a szobába, úgy tűnik, mintha őt nézné az istennő. A mitológia…

Olvass tovább>>

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában

~

A valaha talált legapróbb emberszabású majomfaj fosszíliájára bukkantak Kenyában amerikai kutatók. James Rossie, a New York-i Stony Brook Egyetem kutatója a kenyai Tugen-hegynél végzett ásatások során bukkant a korábban ismeretlen, apró emberszabású majomfajtól származó fogakra. A valaha talált legapróbb majomfajról lehet szó, egyedei alig 3,5 kilogrammot nyomtak. A Tugen-hegy 12,5 millió éves ásatási területe fontos információkkal szolgál az emberszabású majomfajok sokszínűségében a miocén földtörténeti korszakban bekövetkezett hanyatlásról. A szakértők eredményeikről a Journal of Human Evolutions című tudományos lap decemberi számában számolnak be. Az őrlőfogakat a Tugen-hegy és a Baringo-tó mentén három…

Olvass tovább>>

Hajókkal és állatokkal díszített kétezer éves ciszternát találtak Beér-Seván

~

Hajók és állatok rajzával díszített kétezer éves ciszternát találtak izraeli régészek a Negev-sivatagban lévő Beér-Seván – jelentette a Jediót Ahronót. Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői az i. sz. első vagy második századra becsülik az öt méter átmérőjű és tizenkét méter mély esővízgyűjtő ciszterna elkészítésének idejét, amelynek falaira hajók és állatok részletesen kidolgozott rajzát vésték. Egy új lakónegyed épületeinek alapozásakor bukkantak a vízgyűjtő ciszternára, amelybe gondosan vakolt lépcső vezetett. Az ásatásokat vezető régészek a gödröt kitöltő szemét eltakarítása után lettek figyelmesek a vakolásba vésett rajzokra. A vonalak egy része idővel elmosódott,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

~

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név. „Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet”- közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A város nevét ugyanis az eddig…

Olvass tovább>>

Az egyik legjelentősebb fáraó szentélyét tárták fel Egyiptomban

~

II. Ramszesz fáraónak, Egyiptom egyik legjelentősebb ókori uralkodójának egyik szentélyét tárták fel régészek Kairó északkeleti részén. Az egyiptomi régészeti minisztérium csütörtökön közölte, hogy a Kairó északkeleti részén fekvő Matarija negyedben befejezték II. Ramszesz egy éve megtalált szentélyének a feltárását. A szenthelyet ünnepi szertartások idején használhatták – közölte Mamdúh al-Damatí egyiptológus. A feltárás során szkarabeuszokra, amulettekre, agyagedényekre és hieroglifákkal díszített márványtömbökre bukkantak. Az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja szerint a felfedezés azért fontos, mert az újbirodalom egyik páratlan szentélye, amelyet a szed, egy ókori egyiptomi ünnep idején használtak nemcsak II. Ramszesz uralkodása,…

Olvass tovább>>

Különleges leletegyüttes került elő a Dunából Érdnél

~

Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba. A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt. Az egyik ilyen hobbirégész kereste meg azzal a múzeumot, hogy az érdi Duna-szakaszon, a folyómeder időlegesen kiszáradt részében talált egy réginek tűnő kolompot – mondta el az FMC igazgatója. Gulyás Gábor hozzátette:…

Olvass tovább>>

Korai Árpád-kori leleteket is találtak a fehérvári székesegyház régészeti feltárásán

~

Korai Árpád-kori épületeket, XIV. század elején épült templom maradványait, valamint egy XIII. század elejéről származó bronzkorpuszt (Krisztus teste) is találtak a székesfehérvári Szent István-székesegyházban zajló régészeti feltáráson. A témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Spányi Antal megyés püspök felidézte, a székesegyház felújításának megkezdésekor felmerült, hogy kutatni kellene az épület padlózata alatti részeket. Az ásatásokhoz készséggel járult hozzá, miután a város vállalta az anyagi fedezetét – tette hozzá. A püspök szerint a régészeti eredmények jelentős mértékben növelik az ismereteket, gazdagítják a város és a megszentelt hely történetét. Smohay András a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum…

Olvass tovább>>

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói

~

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. VII. évezredtől a XIX. századig szinte folyamatosan lakott volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta – olvasható a kutatók közleményében. A kutatók már korábban is sejtették, hogy a harminc méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság…

Olvass tovább>>

A világ legősibb sörfőzdéjét találták meg az izraeli Raqefet-barlangban

~
sör

Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok. Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé. A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A…

Olvass tovább>>

Az örökfagy tökéletesen megőrizte az 50 ezer éves barlangi oroszlánkölyök tetemét

~

Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön. A kölyök egyhónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét – idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja. A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta. Néhány héttel ez előtt a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. „A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére…

Olvass tovább>>

Azonosították a mohácsi csata török győzelmi emlékművének, későbbi első keresztény mementójának helyét

~

A szigetvári Szulejmán-sírkomplexum feltárói azonosították az 1526-os mohácsi csata után a helyszínen az oszmán seregek által emelt győzelmi emlékmű helyét. A törökök kiűzését követően 1687-ben a Mohács melletti építményt kápolnává átalakították, amely így a csata legelső keresztény mementójává, a visszafoglalás szimbólumává vált. Pap Norbert, a kutatások pécsi vezetője, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója a felfedezés jelentőségét az MTI-nek úgy érzékeltette, hogy a budai Gül Baba-türbe és a szigetvári Szulejmán-sírkomplexum mellett a mohácsi egykori győzelmi pavilon a „legszentebb” magyarországi oszmán szakrális helyek közé tartozott. Az ütközet…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi sajtját találták meg egy egyiptomi sírban

~

Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor. 1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.…

Olvass tovább>>

Nagy a rendetlenség: több mint kétezer év után került elő arany fülbevaló Jeruzsálemben

~

A hellenisztikus korból származó, több mint kétezer éves fülbevalót találtak régészek egy jeruzsálemi ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű, a Templomhegy melletti kelet-jeruzsálemi dombon, a Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon találták az értékes kincset. Az igényesen kidolgozott, négy centiméter hosszú arany fülbevaló egy fején hátrafelé ívelő szarvú állatot ábrázol, egy nagy szemű, részletesen kidolgozott antilop- vagy szarvasfejet, s egy vékony arany kötélmintában folytatódik, amely két részre oszt egy gyöngyöt. Nem világos, hogy milyen vallású ember és férfi vagy nő…

Olvass tovább>>

Már megint egy 1700 éves mozaikot találtak Izraelben

~

Újabb 1700 éves mozaikot találtak egy mozaikmúzeum építésekor Izrael közepén, Lod városában a régészek – jelentette az Izrael Hajom (Izrael Ma) című újság. Egy római kori villa földszintjének padlóját díszítő, kiváló állapotban fennmaradt, állatmotívumokkal, főként halakkal kirakott mozaikot találtak júniusban a Ben Gurion repülőtér mellett lévő városban. A korábbi években feltárt mozaikok elhelyezését szolgáló Shelby White és Leon Levy Lod Mozaikközpont nevű új múzeum alapozása közben bukkantak az értékes leletre, amelyet 1700 évesre becsülnek a szakértők. Az egykor központi fekvése miatt igen jelentős városban 1996-ban fedezték fel az első különlegesen értékes,…

Olvass tovább>>

Már a római időkben megkezdődhetett az ipari bálnavadászat

~

Már kétezer évvel ezelőtt is űzhetett ipari méretű bálnavadászatot az ember a Gibraltári-szorosnál található római kori lelőhelyeken felfedezett bálnacsontok tanúsága szerint – írta a BBC News. A Proceedings of the Royal Society of London B című brit tudományos lapban közölt új tanulmány eredményei megdönthetik azt a feltételezést, hogy a baszkok voltak a világ első, kereskedelmi célú bálnavadászatot folytató népcsoportja a 11. századtól kezdődően. Brit és francia kutatóknak genetikai ujjlenyomat-készítéssel sikerült megállapítaniuk, hogy az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszorosnál lévő lelőhelyek állati maradványai északi simabálnáktól és szürke bálnáktól származnak. A bálnák feltehetőleg…

Olvass tovább>>