Címke: régészet

Lovat és más patásokat ábrázoló őskőkori vésetekre bukkantak Franciaországban

~

Egy lovat és más patás állatokat ábrázoló 12 ezer éves homokkőtáblára bukkantak megelőző régészeti ásatások közben a nyugat-franciaországi Angouleme város pályaudvara mellett. A 25 centiméter hosszú, 18 centiméter széles és három centiméter vastag kőtábla mindkét oldalán találhatók őskőkorszaki vésetek, a legjobb állapotban azonban egy fej nélküli ló rajzolata maradt fenn, amelyen különösen élethűek a lábak és a paták – közölte a megelőző régészeti feltárásokért felelős francia kutatóintézet, az INRAP. A fej nélküli ló elfoglalja a kőtábla egyik oldalának csaknem felét. A táblán kevésbé markánsan kivehetők négy másik kisebb növényevő állat…

Olvass tovább>>

Ötezer éves élesztőből készítettek sört izraeli tudósok

~
sör

Ötezer éves, régészek fellelte cserepekbe száradt élesztőmaradványok felélesztésével sört állítottak elő izraeli tudósok – jelentette a The Jerusalem Post. A viszonylag alacsony alkoholtartalmú sör az ókorban is népszerű ital volt, amelyet az ünnepeken, sporteseményeken, családi találkozókon vagy a baráti társaságokban együtt fogyasztottak. Mindeddig azonban senki sem tudta, hogy milyen íze is volt az ókori sörnek, mennyiben tért el a manapság ismert nedűtől. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és négy egyetem tudósai közös kutatást indítottak. Először a Jeruzsálemi Héber Egyetem fogorvosi klinikájának mikrobiológusai az ókori sör előállításához használt kerámiamaradványokat vizsgálták meg…

Olvass tovább>>

Jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak Németországban

~

A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból. Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Németország területén, az Altmühl-folyó völgyében. A most felfedezett madár azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx. „A szárnyon az izmok tapadási pontjai arra utalnak, hogy jobb röpképességgel rendelkezett” – mondta el Oliver Rauhut, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem paleontológusa. Több jellemzője is arra utal, hogy jobban alkalmazkodott az úgynevezett…

Olvass tovább>>

Hatodik századi angolszász herceg maradványait tárták fel Essexben

~

Egy feltehetően a VI. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a „brit válasz Tutamhamon sírjára” – írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News. A southendi Prittlewell temetkezési helyet 2003-ban fedezték fel. A királyi sírhelyre egy kocsma és egy szupermarket között bukkantak rá útépítés közben. Régészek tárták fel a sírt, amely több tucatnyi ritka műkincset rejtett. Emberi maradványként mindössze fogzománctöredékek kerültek elő, de a szakértők ebből is arra következtettek, hogy a sírban egy hatodik századi angolszász herceg nyugodott. A leletet a legrégebbi keresztény…

Olvass tovább>>

A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

~

A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a mai…

Olvass tovább>>

Háromezer éves várfal bizonyíthatja egy erős júdai királyság létét

~

Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lakisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, az i.e. X. században – jelentette a Háárec című újság honlapja. Az izraeli régészek körében évtizedek óta vita dúl arról, hogy a Bibliában leírt királyság Dávid király, majd fia, Salamon alatt valóban létezett-e, és ha igen, mekkora volt a területe, jelentősége. A minimalista tábor szerint a Biblia szövege a legendák világába való, mert mindeddig nem támasztották alá egyértelmű régészeti bizonyítékok az…

Olvass tovább>>

A luxori nekropolisz egyik legnagyobb, 3500 éves sírhelyét tárták fel Egyiptomban

~

Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek. Az egyiptomi régészcsoport 2018 augusztusában kezdte meg a munkálatokat a templomairól és ókori nemesemberek földi maradványait őrző sírjairól híres nekropoliszban.…

Olvass tovább>>

Őskőkorszaki barlangrajzokra bukkantak régészek Horvátországban

~

Az őskőkorszakból származó, harmincezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban – közölte a helyi média. Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta: ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel – hangsúlyozta. Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című…

Olvass tovább>>

Az egyik legősibb fáraódinasztia korából származó sírt tártak fel Szakkarában

~

Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselőjének, Kuvinak a sírját fedezték fel és bizonyítékot találtak egy eddig nem ismert királynő létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett – közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet. Kuvi sírhelyét, amelyben megtalálták a főtisztviselő mumifikált testének maradványait is, a Mohamed Megahed egyiptomi régész által vezetett cseh régészeti kutatócsoport találta meg. A hatályos szabályok szerint külföldiek Egyiptomban csak hazai régészek vezetése és felügyelete mellett folytathatnak ásatásokat. Szakkarában jelenleg több külföldi régészcsoport is kutat. A sírkamra falát egy…

Olvass tovább>>

Az inkák előtti időkbe nyúlik vissza az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlata Bolíviában

~

Már nagyjából ötszáz évvel az inkák felbukkanása előtt ismerték az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlatát a bolíviai Titicaca-tóban elterülő Nap-szigetének (Isla del Sol) környékén élő népek. „Az emberek gyakran az inkákkal hozzák összefüggésbe a Nap-szigetét, mivel az fontos zarándokhely volt számukra, és számos ceremoniális épületet, valamint áldozati ajándékot hagytak hátra a szigeten és annak környékén” – mondta Jose Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológiaprofesszora. Hozzátette: „a kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a Titicaca-tó környékén 500 és 1100 között virágzó Tiahuanaco állam lakói voltak az elsők a régióban, akik értékes tárgyakat ajánlottak…

Olvass tovább>>

Héber feliratos 2600 éves pecsétnyomót találtak Jeruzsálemben

~

Héber feliratos, 2600 éves, kőből készült pecsétnyomót találtak a régészek Jeruzsálemben egy ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót. Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű dombon, a mai Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon tárták fel az ókori kincset. Az első szentély idejében, vagyis a babiloniak hadjárata előtt készült pecsétnyomó egy emeletes középület maradványai között volt, melyet valószínűleg a hódító babiloniak romboltak le Kr. e. 586-ban, a város elfoglalásakor. A pusztítást a leomlott kőfalak, az égett fagerendák, a törött cserepek sokasága bizonyítja, az épület hajdani pompájára a gondosan megmunkált építőkövek…

Olvass tovább>>

Bronzkori, szarmata, Árpád- és török kori leleteket is találtak a régészek Bácsbokod határában

~

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában – közölte Lukács Nikoletta ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: Bácsbokod déli határában, a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteres területen végeztek megelőző régészeti feltárást. Kiemelte, a négy elkülöníthető korszakból a legrégebbi, a bronzkorra tehető néhány sekély gödörből főként apró, kézzel formált kerámiatöredékek és nagy mennyiségű állatcsont került elő. Az ásatások során a régészek – a még éppen meglévő tejfogai alapján –…

Olvass tovább>>

Régészeti leleteket találtak a szakemberek a szentesi Tóth József Színház alagsorában

~

A kora újkorra keltezhető régészeti leleteket találtak a Koszta József Múzeum munkatársai a szentesi Tóth József Színház alagsorában – tájékoztatta a közgyűjtemény igazgatója. Farkas László közölte, hogy a szecessziós épület rekonstrukciója során a múzeum régészeti munkatársainak szakmai megfigyelést kell végezniük, ami már a kezdeti szakaszban nem várt eredménnyel járt. A színházépület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több régészeti objektum foltját fedezték fel, melyekben különféle, a kora újkorra, leginkább a XVII-XVIII. századra keltezhető kerámiatöredéket és néhány állatcsontot találtak. A leletek az egykor szeméttárolásra használt gödrökből kerültek elő. A leletek…

Olvass tovább>>

Több ezer éves ép tojásokat találtak egy kínai sírban

~

Egy 2500 évesnek becsült sírhely feltárásakor régészek épen megmaradt tojásokra bukkantak egy cserépkorsóban a Kína keleti partjainál fekvő Csiangszu tartományban – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Nanking Múzeum régészeti intézetének munkatársai elmondták: a lezárt cserépkorsót egy nagyméretű sírhelyből emelték ki a Lijang városhoz tartozó Sanghszing településen. Hogy ne tegyenek kárt a tojásokban, számukat röntgenvizsgálattal állapították meg. Bár a tojások belseje nagyrészt lebomlott, a kutatók DNS-vizsgálattal fogják megállapítani, vajon pácolhatták-e őket – közölte Lin Liu-ken, a régészeti intézet vezetője, aki szerint a temetkezéshez használt tárgyak olykor vallásos jelentést…

Olvass tovább>>

Felbecsülhetetlen értékű reneszánsz falfestményeket fedeztek fel Lengyelországban

~

Huszonnégy felbecsülhetetlen értékű, reneszánsz kori falfestményt talált a délnyugat-lengyelországi Wroclaw közelében egy lengyel férfi, aki évekkel ezelőtt az állítólagos náci aranyvonat keresőjeként szerepelt a nemzetközi hírekben. Az építési vállalkozóként dolgozó Piotr Koper és csapata egy Struga nevű faluban lévő palota helyreállításakor fedezte fel az ötszáz éves portrékat. A helyi legendákért rajongó Koper a palota hajdani báltermét fedő barokk kupola maradványait akarta leemelni, amikor megakadt a szeme a régi vakolat alól kilátszódó festményeken – írja a thefirstnews.com. „A vakolat eltávolításakor megláttunk egy festményrészletet” – idézte fel a férfi, hozzátéve, hogy miután…

Olvass tovább>>

Emberi vonásokat ábrázoló 2500 éves cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

~

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő. A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi…

Olvass tovább>>

Számos leletet találtak a régészek Kunszentmiklós határában

~

Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában – jelentette be Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke 2014 óta ismert régészeti lelőhely. A négy évvel ezelőtti mentő feltárás ugyan csak egy kis területet érintett, de a régészeti emlékek jelentősége már akkor sejthető volt. A korábbi kutatások során a középső bronzkorra tehető, az úgynevezett Vatya kultúra egy településrészletére leltek. A mostani, mintegy tízezer négyzetméter nagyságú területen, Kunszentmiklós határában november óta dolgoznak a szakemberek.…

Olvass tovább>>

Egy új kutatás derítette fel, hová menekültek a pompeji túlélők

~

A Vezúv kitörése Kr. e. 79-ben csaknem kétezer ember halálát okozta a közeli Pompejiben és Herculaneumban. De sokan elmenekültek, és egy új kutatás azt derítette fel, hogy hol telepedtek le az után, hogy az otthonuk hamuvá lett. Steven Tuck, az ohiói Miami Egyetem professzora szerint nem mentek messzire. Legtöbben Itália déli partvidékén maradtak, és Cumaeban, Nápolyban, Ostiában, Puteoliban telepedtek le – állítja a LiveScience.com tudományos portálon ismertetett tanulmányban, amely tavasszal jelenik meg az Analecta Romana folyóiratban. A pusztító vulkánkitörés elől elmenekültek felkutatása nagy feladat volt, mivel a történelmi feljegyzések hiányosak…

Olvass tovább>>

Bemutatják a pécsi mamut maradványait

~

A kilencven évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílik kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán – tájékoztatta a közgyűjtemény. A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg. Az ősállat…

Olvass tovább>>

Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét

~

Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget. „Felfedezésünk…

Olvass tovább>>