Címke: régészet

Az ősemberek hamarabb telepítették be a Földközi-tenger térségét a korábban véltnél

~

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. A Phys.org tudományos hírportálon ismertetett tanulmány vezető szerzője, Tristan Carter, a McMaster Egyetem antropológus…

Olvass tovább>>

Ötezer éves nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben

~

Egy ötezer évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban időszámításunk előtt háromezer évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől. A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek…

Olvass tovább>>

Már a bronzkorban is adták az állatok tejét a csecsemőknek

~

Először találtak régészeti bizonyítékokat arra, hogy már több mint 3000 éve állatok tejét itatták a csecsemőkkel. A tudósok kicsi bronzkori agyagedények belsejében találták meg az állati zsír nyomait. A szakemberek szerint ezek a leletek ritka betekintést engednek a bronzkorban és vaskorban élt csecsemők táplálkozásába – számolt be a kutatás eredményeit összegző tanulmányról a BBC News csütörtökön. A felfedezés arra utal, hogy az anyatejet a palackból adott tejjel egészítették ki. Julie Dunne, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan etették több ezer évvel…

Olvass tovább>>

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában

~

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium bővítésének megkezdése előtt az Alföldi Galéria udvarában 250 négyzetméteres területen végeztek próbafeltárást – közölte a Tornyai János Múzeum a munkát irányító régésze, Csányi Viktor. A korábbi építkezések által nem bolygatott rétegek vizsgálatával a régészek tíz szarmata településobjektum maradványait találták meg. Ezek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hódtó partján. A jelenlegi talajszint alatti kétméteres…

Olvass tovább>>

Az emberi tejfogyasztás legkorábbi közvetlen bizonyítékát tárták fel Nagy-Britanniában

~
tehén szarvasmarha

Az emberi tejfogyasztás eddig feltárt legkorábbi közvetlen bizonyítékát azonosították Nagy-Britanniában – írja a BBC. Az Archaeological and Anthropological Sciences című folyóiratban publikált tanulmány készítői a béta-laktoglobulin nevű tejfehérjét mutatták ki újkőkorszaki földművesek fogkövében. Ez azt mutatja, hogy a mai Nagy-Britannia területének őskori lakói már 6 ezer évvel ezelőtt fogyasztottak tejtermékeket annak ellenére, hogy tejcukorérzékenyek voltak. A laktózintolerancia azt jelenti, hogy az elválasztás, vagyis az anyatej fogyasztásának abbahagyása után az ember nem képes megemészteni a tejcukrot (laktóz), ezért a tejtartalmú ételek elfogyasztása alhasi fájdalmat, hasmenést és émelygést okozhat. A modern európaiak…

Olvass tovább>>

Kolozsvár egyik középkori városkapujának az alapját találták meg egy útfelújítás során

~

Kolozsvár egyik középkori városkapujának az alapját találták meg az egykori Wesselényi, ma Regele Ferdinand úton végzett felújítási munkálatok során. A középkori Kolozsvár északi kaputornyának alapjai a Főteret a vasútállomással összekötő úton a kolozsvári főposta épülete előtt váltak láthatóvá az elmúlt napokban, amint az út egyik oldalán felbontották a burkolatot. A városvezetés tíznapos régészeti feltárást engedélyezett, arra hivatkozva, hogy a fontos közlekedési útvonalat nem lehet hosszú időre lezárni. A feltárást végző Sorin Ilie Cocis, a kolozsvári régészeti intézet régésze elmondta: nem volt számukra ismeretlen, hogy itt állt az egykori Híd-kaputorony, de…

Olvass tovább>>

Kína eddigi legnagyobb ókori szeszfőzdéjét tárták fel

~

A Kínában eddig felfedezett legnagyobb ókori lepárlóüzem romjait tárták fel az ország keleti részén lévő Anhuj tartományban – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség a helyi hatóságok közlésére hivatkozva. A Ming dinasztia (1368-1644) és a Csing dinasztia (1644-1911) idején működő szeszfőzde maradványaira építőmunkások bukkantak a tartomány Szujhszi járásában. A régészek eddig csaknem háromezer négyzetméternyi részt tártak fel a mintegy 18 ezer négyzetméteres területből, ahol a szeszfőzéshez szükséges berendezéseket, egyebek mellett három lepárlótűzhelyt és több mint harminc fermentálótartályt találtak – számolt be Csen Csao, a tartományi régészeti intézet kutatója. A felszínre került csaknem…

Olvass tovább>>

Először tártak fel az 1651-es worcesteri csatához kötődő leleteket

~

Először tártak fel régészek az angol polgárháborút lezáró 1651-es worcesteri csatához kötődő leleteket – írja a BBC. A munkálatok során puskagolyók, lószerszámok és övcsatok kerültek felszínre a Worcestershire megyei Powickban. A történészek mindig is tisztában voltak vele, hogy ez a terület volt az ütközet helyszíne, de most először sikerült ezt tárgyi bizonyítékkal is megerősíteni. A leleteket elemezni és dokumentálni fogják. A régészeknek egy új összekötőút építési munkálataihoz kapcsolódóan nyílt lehetőségük átvizsgálni a powicki templomhoz közeli földterületet. A szakemberek nagy reményekkel álltak neki a munkának, mivel a templom tornyát lövedéknyomok borítják…

Olvass tovább>>

Hétezer éves üzletet fedeztek fel a régészek Kelet-Csehországban

~

Mintegy hétezer éves üzletet vagy piacot találtak a régészek a kelet-csehországi Jaromer városának közelében – jelentette a CTK hírügynökség a Hradec Královéban működő egyetem szakértőire hivatkozva, akik a leleteket osztályozzák és feldolgozzák. A régészek az ásatásokat a Prága-Hradec Králové autópálya (D11) új szakaszának építése területén végzik harmadik éve. Korábban egyebek között már számos értékes, mintegy ötezer éves kerámia edényeket is találtak az ásatások folyamán. „Az idén részletesen feltárt települést már a kutatások első szakaszából ismerjük. Most aránylag kis területen sok olyan kőszerszámot, kést, szekercét és más hasonló eszközt találtunk, amelyek…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták II. András király és felesége sírhelyének alapját

~

A bánsági Egresen (Igris) végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt, és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el. Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található „négyezetben” találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt. „Az egyik szemem nevet,…

Olvass tovább>>

Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak

~

Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak a perui fővárostól, Limától mintegy 150 kilométerre északra folyó régészeti feltárásokon. A térség a caral, más néven Norte chico civilizáció egyik fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy emberszerű béka és egy emberfej látható – adta hírül a BBC honlapja. Ruth Shady Solís, a caral régészeti térség igazgatója szerint az ábrák a „víz – azaz az esőzés – megérkezését ábrázolják”. Az andoki civilizációban ugyanis a…

Olvass tovább>>

Több száz neandervölgyi pattintott kőszerszámot találtak az olsztyni vár barlangjában

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi ember által készített több száz pattintott kőszerszámot találtak lengyel régészek a sziléziai vajdaságban lévő Olsztyn várának barlangjában. A Czestochowa közelében fekvő Olsztyn vára egy nagy hegy több szintjén terül el. Az alsóvár területén húzódik egy tágas barlang, amelyet júliusban tártak fel a régészek – adta hírül a PAP lengyel hírügynökség honlapja. „Kiderült, hogy a barlangot nem csak a vár éléskamrájaként használták a reneszánsz korban. Korábban, mintegy negyvenezer éve a neandervölgyi ember is használta. Jelenlétüket bizonyítják az általunk megtalált szerszámok, több mint kétszázat találtunk belőlük – mondta Mikolaj Urbanowski,…

Olvass tovább>>

Brú na Bóinne: közel negyven újabb építményt fedeztek fel

~

Csaknem negyven újabb építmény maradványait fedezték fel kutatók az írországi Brú na Bóinne neolitikus lelőhelyen. Az új leletek az újkőkorszak (i.e. 4000), a bronzkor (i.e. 2500) és a kora középkor idejéről származnak – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egy most felfedezett, a téli napfordulóhoz igazított építmény nagyjából kétszáz-háromszáz évvel lehet fiatalabb a leletegyüttes legjelentősebb megalitikus síremlékénél, a feltehetőleg i.e. 3200-ban épült Newgrange folyosós halomsírnál, amelytől csupán néhány méterre helyezkedik el. Az újonnan feltárt maradványok között korai neolitikus házak, fából épült, elkerített területek, bronzkori síremlékek és kora középkori tanyák is vannak.…

Olvass tovább>>

Kolosszális hajóhoz tartozhatott az Égei-tengerben felfedezett ókori horgonydarab

~

A maga idejében kolosszálisnak számító hajóhoz tartozhatott az az i. e. VI. századból való horgonydarab, amelyet több ókori hajóronccsal együtt fedeztek fel az égei-tengeri Levitha sziget partjainak közelében. A gránitból készült, 400 kilogrammos horgonyrudat 45 méteres mélységből hozták a felszínre a görög tengeri régészeti hatóság irányításával zajló víz alatti régészeti kutatás első szakaszában, június 15. és 29. között – írja a greekreporter.com. A kutatók szerint a különleges lelet, amely feltehetőleg az i. e. VI. századból való, az Égei-tengerből előkerült eddigi legnagyobb archaikus kori vasmacskatöredék. Méretéből adódóan a szakemberek úgy vélik,…

Olvass tovább>>

Hatalmas görög-római kori épületet tártak fel a Sínai-félszigeten

~

Vörös téglából és mészkőből épült, hatalmas görög-római kori épületet tárt fel egy egyiptomi régészcsoport a Sinai-félsziget északi részén. „Az épületet minden bizonnyal a félsziget északi részén elterült ókori városok egyike, Pelusium szenátusának főhadiszállásaként használták” – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács főtitkára. A lelet tanulmányozásából az derül ki, hogy a Ptolemaioszok és a rómaiak uralkodása idején a város életéről fontos döntéseket hozó képviselők találkozóira használták az épületet – tette hozzá. Ajmán Asmavi, a régészeti minisztérium ókori osztályának illetékese elmondta, hogy a 2500 négyzetméteres négyszögletes alakú épülethez körteraszokat is…

Olvass tovább>>

Különleges, 3500 éves lépcsősort találtak az észak-izraeli Hacorban

~

Ókori kánaáni palotához vezető impozáns lépcsősort tártak fel Hacorban, Észak-Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A különleges, lenyűgöző lépcsők azt sugallják, hogy további gazdag leletek feltárására lehet számítani – közölték a lappal a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a hacori uralkodó palotájának főbejáratához vezető 3500 éves lépcsők alapján. A galileai Tel Hacor nemzeti parkban már harminc éve folytatnak ásatásokat, jelenleg Amnon Ben-Zur professzor és Sulamit Becher vezetésével, és korábban már feltárták az uralkodói palota jelentős részét. A kutatók úgy vélik, hogy az idén megtalált, az udvarból a palotához vezető négy…

Olvass tovább>>

Izraeli régészek megtalálhatták Péter és András apostol faluját

~

Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec. A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették. Noha még csak a déli részei kerültek elő, de…

Olvass tovább>>

Arheo: Viking temetési hajókra bukkantak régészek Svédországban

~
viking temetési hajó

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében. Az egyik hajó szinte teljesen ép állapotban őrződött meg, benne egy ember, egy kutya és egy ló maradványaival – adta hírül a CNN hírtelevízió. Utoljára ötven éve találtak ilyen páratlan leletet Svédországban. A Svéd Nemzeti Történelmi Múzeum régészeti intézetének, az Arkeologernának a szakemberei rutin feltárásra készültek a térségben, amikor a ritka leletre rábukkantak – mondta Ninna Bengtsson, a régészcsoport tagja. Svédországban mintegy tíz olyan ismert régészeti lelőhely van, amelyek temetési hajók maradványait őrzik. Az ilyen típusú hajóssírokat az 550 és 800…

Olvass tovább>>

Kalendáriumként szolgálhattak a Yazilikaya sziklaszentély domborművei

~

Ősi kalendáriumként szolgálhattak a mai Törökország területén található Yazilikaya hettita sziklaszentély domborművei. Svájci kutatók szerint a 3200 éves komplexum fontos vallási szerepet töltött be a Hettita Birodalom központja, Hattuszasz lakóinak életében. A bronzkori mészkőkomplexum nevének jelentése „feliratos szikla” – írja a New Scientist. A sziklaszentély helyiségeinek falaiba vájt lapos domborművek egy része ókori mezopotámiai istenségeket, annunakikat ábrázol. Az összeesküvés-elméletek hívői szerint az anunnakik idegen lények voltak, akik aranyat jöttek bányászni a Földre, ám az antarktiszi gleccserek olvadása miatt távozniuk kellett a bolygóról. Néhány szakember most új teóriával állt elő: úgy vélik, hogy noha…

Olvass tovább>>

Már az első nagy mezőgazdasági közösségek is a modern városok problémáival néztek szembe

~

A kilencezer éve létezett első nagy mezőgazdasági közösségek lakói voltak az első emberek, akik megtapasztalták a modern városok problémáit, a túlzsúfoltságot, a fertőző betegségeket, az erőszakot és a környezeti problémákat – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén elterült Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok bemutatták a városban talált ősi emberi maradványokon 25 éven át végzet kutatásaik eredményeit, azt milyen volt az áttérés a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.…

Olvass tovább>>