Címke: régészet

A kínai civilizáció öt évezredes múltját igazoló leleteket tártak fel

~

A kínai civilizáció öt évezredes múltját igazoló leleteket tártak fel kínai régészek a közép-kínai Honan tartományban található Suanghuajsu ásatási területen – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Sárga-folyó déli partján fekvő, 1,17 millió négyzetméteres Suanghuajsu ásatási területen 2013 óta folytatott feltárások során egy csaknem 5300 éves város maradványaira bukkantak. A települést a régészek Holuo fejedelemségnek nevezték el a Sárga-folyó és a Luo-folyó torkolatvidékének neve után. A jangsao kínai neolitikus kultúra második feléből származó, a főváros jellegeit hordozó település maradványai az eddig felfedezett legmagasabb szintű leletegyüttesnek számítanak a Sárga-folyó vidékéről,…

Olvass tovább>>

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görög leletegyüttesen

~

Bonyolult agyműtét nyomait fedezték fel egy kora középkori görögországi leletegyüttesen amerikai tudósok. Az amerikai Adelphi Egyetem új kutatása bemutatta egy protobizánci kori (Kr. u. IV-VII. század) harcos lovasíjász csoport leletegyüttesének orvosszakértői vizsgálati eredményeit. A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő – négy nő és hat férfi – csontmaradványait, melyek tevékenységeikről, sérüléseikről és egy bonyolult agyműtétről is tanúskodtak – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. „A temetkezési hely, az emléktemplom és a sír konstrukciója festői” – magyarázta Anagnosztisz Agelarakisz antropológus, a kutatás vezetője, aki szerint mindez…

Olvass tovább>>

Már több mint 2500 évvel ezelőtt laktak emberek a szlovén hegyvidéken

~
Mija Ogrin, az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze

Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken – adta hírül szerdán a szlovén sajtó. A leletekre a Bosinka-fennsíkon, a Júliai-Alpok legszebb csúcsán, a Triglavon bukkantak tavaly a szakemberek. Az ásatásokon feltárták egy kunyhó alapjait, és számos apró tárgyat, egyebek között edénydarabokat és ruhakapcsokat találtak. Mija Ogrin (képünkön), az ArheoAlpe kulturális szövetség régésze újságíróknak elmondta: a helyszínt még 2005-ben fedezték fel, akkor római kori bronz kolompokat találtak ott, amelyekből arra…

Olvass tovább>>

Fantasztikus leletet tártak fel egy mexikói marhalegelőn

~

Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn. A Brandeis Egyetem antropológusa, Charles Golden vezette tudóscsoport 2018 júniusában kezdte meg a feltárásokat a Lacanja Tzeltal nevű lelőhelyen, a mexikói délkeleti részén lévő Chiapas szövetségi államban – adta hírül az egyetem honlapja. A régészek úgy vélik, hogy a térség a Sak Tz’i maja királyság fővárosa lehetett, ahol időszámítás előtt 750 körül jelentek meg az első lakók, majd mintegy ezer évig lakott terület volt. A régészek és antropológusok 1994 óta keresnek bizonyítékot Sak Tz’i létezésére, amikor egy másik…

Olvass tovább>>

Megoldódott a földtörténet legsúlyosabb kihalásának rejtéje

~

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán. A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok hetven százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A nyílt vizekben később…

Olvass tovább>>

A kőkorszaki szakik is úgy használták a „közösségi hálót”, mint a mai ember

~
kőkorszak

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat. A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték…

Olvass tovább>>

Szászhúszezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak Szlovéniában

~

Egy 120 ezer éves orrszarvú maradványaira bukkantak a Koper-Divaca vasútvonal második vágányának építése során, ezért az érintett szakaszon egyelőre leállnak a munkálatok – közölte hétfőn az építési munkálatokért felelős 2TDK cég. Az őslény maradványait feltáró ásatások három hétig tartanak majd – tették hozzá. A leleteket a délnyugat-szlovéniai Crni Kal közelében találták. A lelőhely egy több négyzetméteres karsztüreg, amely legfeljebb tíz méter mély lehet. A felszínre került fosszíliák egy 35 centiméternél rövidebb komplex csontból, egy hosszú csontból és egy lapos csontból, valamint néhány egy centiméteres csontdarabból állnak. A csontok törékenyek és korhadtak,…

Olvass tovább>>

Szkíta kori település maradványaira bukkantak Szolnokon

~

Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során – közölte Kovács Péter, a feltárást vezető régész. A szakértő elmondta: a mintegy 1400 négyzetméteren, a Kombájn úton már véget ért feltárás helyszíne egy középső vaskori lelőhely és a Vekerzug-kultúrához tartozik, amely a Krisztus előtti VII. századtól a IV. század közepéig volt domináns az Alföldön. Kovács szólt arról, hogy a középső vaskori települések általában szórványos szerkezetűek, tanyasi jellegű telepek voltak, ezért is szerencsés, hogy a feltárás…

Olvass tovább>>

Egységes módszerrel készült agyagtéglákból építkeztek hétezer éve a Jordán völgyében

~

Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen. Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban. A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger…

Olvass tovább>>

Újabb középkori tömegsírokat tártak fel a kelet-csehországi Kutná Horában

~

További középkori tömegsírokat tártak fel régészek a kelet-csehországi Kutná Horában. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős és figyelemreméltó leletről van szó. „Eddig 34 tömegsírról tudunk, a csontvázak száma jóval meghaladja a másfél ezret. Csehországban ez a legnagyobb ilyen jellegű középkori temetkezőhely és európai szempontból is minden bizonnyal a legjelentősebbek között van” – mondta Jan Frolík, a cseh Régészeti Intézet illetékese újságíróknak. Egy-egy tömegsírban ötven-hetven embert temettek el, többségükben a 14. századbeli járványok és éhínség áldozatait. Levéltári források szerint a régióban leginkább 1318-ban, majd 1348 és 1350 között pusztítottak nagy járványos…

Olvass tovább>>

Ezerkétszáz éves aranypénzekre bukkantak Izraelben

~

Ezerkétszáz évvel ezelőtt vert aranypénzekre bukkantak Izraelben, Tel-Avivtól délre, a Földközi-tenger menti Javne városánál folytatott ásatásokon – jelentette a ynet. Az aranykincset a IX. századra, az Abbászida kalifadinasztia korának elejére datálták a régészek. A hét aranypénz között az Ezeregyéjszaka meséiben szereplő, Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa pénzérméje is előkerült. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) javnei ásatásán, amelyet egy új lakónegyed felépítése előtt kezdtek meg, egy kis, törött kerámiakorsóra bukkantak, amelyben a korai iszlám korban aranypénzeket rejtettek el. A szakemberek a környéken egy több száz éven keresztül működő jelentős ipari térséget találtak számos…

Olvass tovább>>

Végre kiderült: fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban

~

Fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban – írta izraeli régészeti kutatásokra hivatkozva a ynet. A régészeti kutatások szerint háromezer évvel ezelőtt az ókori Edom jól szervezett királyság volt, melyben jelentős és fejlett réztermelés folyt. Mindez egybevág a Bibliának az egyik „ősellenségről”, az edomitákról szóló leírásával. Amerikai, izraeli és jordán régészek szerint a Teremtés könyvével összhangban, az izraeli törzsek megjelenése előtt, az eddig gondoltnál jóval hamarabb vált stabil hatalommá a korábban nomád edomiták országa. Az Arava-sivatag különböző részein már évszázadokkal korábban is folyt fémtermelés, ami azonban három évezrede az egész régióban…

Olvass tovább>>

Ékszerként használt, 8500 éves emberi fogakat fedeztek fel Törökországban

~

Ékszerként használt, 8500 éves emberi fogakat fedeztek fel a kutatók Törökországban – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a lelet ritkasága azt sugallja, hogy a fogak szimbolikus jelentőséggel bírtak viselőik számára. A dél-törökországi Catalhöyük területén 2013 és 2015 között végzett ásatások során a szakemberek eredetileg három olyan 8500 éves emberi fogra bukkantak, amelyekről úgy vélték, szándékosan lettek kifúrva, hogy gyöngyként lehessen használni őket nyakláncokon vagy karkötőkön – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Archaeological Science: Reports című folyóiratban publikált tanulmány szerint a vizsgálatok később megerősítették, hogy a…

Olvass tovább>>

Tengertől védő 7000 éves kőfalat találtak a víz alatt Izrael földközi-tengeri partjánál

~

Hétezer évvel ezelőtt készült, az emelkedő tengerszinttől védő kőfalat talált Izrael földközi-tengeri partjánál három méter mélyen a víz alatt egy nemzetközi kutatócsoport – jelentette a Háárec című újság honlapja. A tengerparti halászó-földművelő és állattartó közösség kőfal építésével védekezett az utolsó, húszezer évvel ezelőtti jégkorszak után megemelkedő tengerszint ellen, de a természeti erőkkel szembeni küzdelmük végül kudarccal végződött, és településük víz alá került. Búvárrégészek a neolitikum korából származó, monumentális, legalább egy kilométerről odavitt kövekből emelt védmű mintegy száz méter hosszú szakaszát találták meg a Haifa melletti tengerparton a Tel Hreiz nevű,…

Olvass tovább>>

Megindul a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata

~

Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata – közölte a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleménye szerint a feltárásokat a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végzik. A DDNPI kezdeményezésére most decemberben induló és 2025-ig tartó munkálatok az Agrárminisztérium támogatásával zajlanak. A vizsgálatokkal el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a későbbiekben a legújabb antropológiai, régészeti, történészeti kutatások eredményeit felhasználva mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indult a régió rómaiak utáni népességének feltérképezésére

~

Magyar kutatók is részt vesznek abban a hatévesre tervezett, títmillió eurós támogatást nyert nemzetközi programban, amelynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. Az osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével megvalósuló projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak, de a kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is bekapcsolódnak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).…

Olvass tovább>>

Jelentős gepida temetőrészletet tárták fel Tiszaug határában

~

A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel az elmúlt másfél évben Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei – közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatokon 194, a Kr. utáni 5. század utolsó harmadától a 6. század közepéig keltezhető temetkezést tártak fel. Hangsúlyozta: az országos szinten is kiemelkedő régészeti lelet a kecskeméti múzeum számára is nagy jelentőséggel bír, mivel korábban még nem volt a gepidáktól származó emlékanyaguk. Elmondta, hogy a temetkezések többsége rabolatlanul…

Olvass tovább>>

Kutyákat használnak régészeti leletek feltárására horvát archeológusok

~

Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására, amelyet tanulmányban is bemutattak a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos folyóiratban. A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti VIII. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben. Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyimentő szolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be…

Olvass tovább>>

Harminchat évnyi helyreállítás után nyílt meg az egyik legszebb római kori lakóház

~

Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza. A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű „szomszédját”, Pompejit. A hatszáz négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került – írja a The Guardian. A szerdai ünnepélyes megnyitón Dario…

Olvass tovább>>

Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember

~

Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember – írta a BBC. Az eljárás több lépésből állt és gondos tervezést igényelt – olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban. Csak néhány neandervölgyi eszközön találhatók ragasztónyomok, de a szakértők szerint elterjedt lehetett. A Hollandiában talált szerszám ötvenezer éve feküdt az Északi-tenger alatt, talán a speciális viszonyok segítettek, hogy a ragasztó maradványai fennmaradjanak. Marcel Niekus, a groningeni kőkorszakkutató alapítvány (Stichting STONE/Foundation for Stone Age Research) tudósa, a tanulmány társszerzője szerint az egyszerű kőpengét…

Olvass tovább>>