Címke: régészet

Értékes XIV. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

~
ezöst pénz

Több száz darab XIV. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak – jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum. A kincseket még márciusban, a koronavírus-járvány idején találták, de a múzeum csak most hozta nyilvánosságra a páratlan felfedezést. A két fiatal a tachovi járásban lévő Kladruby kolostor közelében lévő erdőben sétált, amikor észrevett néhány érmét a földön. „Kettő aranyból, egy ezüstből volt. Valószínűleg vadállatok, vaddisznók túrhatták ki. Egy nagy kő állt ki a földből. Amikor felemelték,…

Olvass tovább>>

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

~
régesz

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban. A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg – írja online kiadásában a The Guardian. A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a XIII. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet. Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián

~
krokodil

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…

Olvass tovább>>

Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája

~
kutya

Gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel a gyomrában valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait. Orosz kutatók 2011-ben tárták fel a szibériai Tumatnál lévő lelőhelyen a kutyaféle – kutya vagy farkas – maradványait. Az állat gyomrában szőrös bőrszövetdarabot találtak. Először az enyhén sárgás szőr alapján a szakértők úgy vélték, barlangi oroszlántól származik – írja a CNN. A stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban végzett vizsgálatok azonban más eredményre jutottak. Love Dalen, a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi…

Olvass tovább>>

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat készíteni

~
Border barlang

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint. A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben. A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag…

Olvass tovább>>

Azték pilóta… illetve palota maradványaira bukkantak egy épület alatt

~

Azték palota maradványaira bukkantak Mexikóváros főterének, a Zócalónak egy épülete alatt – számolt be róla a BBC. Az épület felújításán dolgozó munkások bazaltlapokból épített padlózatot találtak, amely Axayácatl azték uralkodó palotájának egy nyitott részéhez tartozott – közölte a mexikói országos antropológiai és történeti intézet (INAH). A palotát az azték birodalom bukása után Hernán Cortés spanyol hódító otthonaként használta, az ásatás erre is talált bizonyítékot. A régészek szerint valószínű, hogy a hódítók felhasználták az ősi palota építőelemeit, melyet más azték épületekhez hasonlóan a földdel tettek egyenlővé. Axayácatl 1469 és 1481 között uralkodott, az…

Olvass tovább>>

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos kutatása

~
Mohácsi tömegsír

Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata – jelentette be a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleményében emlékeztetnek arra, hogy a korábban megtalált öt, a mohácsi csatával kapcsolatos tömegsír feltárását, illetve részleges régészeti vizsgálatát a régész és antropológus szakemberek már elvégezték 1960-ban, illetve 1976-ban. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy később egy újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk – idézték fel a DDNPI közleményében. Mint írták, az emlékhely öt tömegsírja közül a héten a harmadik…

Olvass tovább>>

Négy korszakból származó gazdag lelőhelyre bukkantak horvát régészek a magyar határ közelében

~

A rézkortól az újkor kezdetéig négy korszakból tártak fel gazdag lelőhelyeket horvát régészek a drávaszögi Pélmonostor (Beli Manastir) közelében, az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, magyar határig húzódó szakaszának építési nyomvonalán – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). Az autópálya Pélmonostort elkerülő szakaszának építésekor a késő ókorból származó 29 sírhelyre bukkantak az eszéki régészeti múzeum és a zágrábi régészeti intézet munkatársai. Tomislav Hrsak, az eszéki régészeti múzeum igazgatója elmondta: a sírokban viseleti szövettöredékeket, fülbevalókat, gyűrűket, csatokat, más kiegészítőket és csontmaradványokat is találták, valamint pénzérméket, amelyeket azért…

Olvass tovább>>

Egy XVI. századi ír hős földi maradványai után kutatnak Spanyolországban

~
Hugh O'Donnell feltételezett nyughelye

Egy XVI. századi ír klánfőnök földi maradványai után kutatva végeznek ásatásokat a régészek a spanyolországi Valladolid egyik utcájában. „Vörös” Hugh O’Donnell az O’Donnell-klán vezetője volt. A dinasztia székhelye a mai északnyugat-írországi Donegal megyében volt – írja a BBC. Némi spanyol segítséggel Vörös Hugh számos jelentős győzelmet aratott I. Erzsébet angol királynő seregei felett és a többi klánnal szövetkezve komoly fenyegetést jelentett az angolok uralmára Írországban. Az angol győzelemmel zárult, 1601-1602-es kinsale-i csatát követően Vörös Hugh Spanyolországba ment, ahol nem sokkal később, valamivel a harmincadik születésnapja előtt meghalt. Testét a valladolidi királyi palotába…

Olvass tovább>>

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

~
Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési hely

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. II. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre. Az orosz, kazah és amerikai tudósok alkotta csoport a kazahsztáni Liszakovszk város közelében lévő Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési helyen végzett újabb kutatásokat, ezt a régészeti lelőhelyet már több évtizede tanulmányozza Emma Uszmanova, a Karagandai Állami Egyetem régésze. A térségben mintegy 3500 éve élt az andronovói kultúra népe, ennek a kultúrának az egyik jellegzetessége volt a pásztorkodó állattenyésztés, a lótenyésztés kialakulása. Az állatokat…

Olvass tovább>>

Csodás, 6500 éves idolt találtak a zalaegerszegi régészek

~
Az Egerszegi Vénusz. Simmer Lívia régész a lengyeli kultúrából származó 6500 éves nőalakot formázó agyagszobrocska, az Egerszegi Vénusz töredékeit bemutató sajtótájékoztatón a Göcseji Múzeumban 2020. július 16-án. A kis szobor szobrocska töredékeit a múzeum régészei a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során találták meg július 7-én. MTI/Varga György

A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során. Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja – mondta el Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese. A múzeum munkatársai 2017-óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia (képünkön az Egerszegi Vénusszal a kezében) régész. A kutatás eredményeiről…

Olvass tovább>>

Júda királyi adóhivatalát és raktárát találhatták meg a régészek Jeruzsálemben

~
Júda királyi adóhivatal

Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben – jelentette a The Times of Israel. Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre. A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, az i.e. 970-től a babiloni fogságig, i.e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek. A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy…

Olvass tovább>>

Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

~
Szarmata kori temető nyomait találták meg Szentes közelében

Feltehetően egy szarmata kori temető nyomaira bukkantak a Koszta József Múzeum régészei Szentestől délre Berekhát térségében. Filep Fanni ásatásvezető régész elmondta, hogy Szentes térségének ez a mikrorégiója különösen gazdag régészeti leletekben. A múzeum a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakmai együttműködésével egy ipari beruházáshoz kapcsolódva kezdett megelőző régészeti feltárást. Egy ásatás és a terepbejárások adatai alapján a régészeti topográfiai térképen két lelőhely is szerepel a közelben. Egy Árpád-kori temető nyomait fedezték föl korábban, és késő szarmata kori településre utaló kerámiákra is bukkantak már a felszínen – tudatta a szakember. A beépültség miatt…

Olvass tovább>>

Rejtély: óriási tárnákat fedeztek fel Stonehenge közelében

~

Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től – adta hírül hétfőn a BBC. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. A St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészei szerint a húsz vagy még annál is több tárna egyfajta határként szolgálhatott a Stonehenge-et összekötő szent területen. „Távérzékelők…

Olvass tovább>>

Feltárták a Kínai Nagy Fal elfelejtett mongóliai részét

~

Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét – számolt be róla a The Jerusalem Post. Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt. A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen…

Olvass tovább>>

Ötezer éves textíliára utaló lenyomatot találtak a skóciai Orkney-szigeteken

~

Újkőkori textíliára utaló lenyomatot fedeztek fel a régészek egy agyagedény-töredéken a skóciai Orkney-szigeteken. Az országban korábban mindössze egyszer azonosítottak ilyen ritka leletet. A lenyomatot a Ness of Brodgar nevű régészeti területen találták – olvasható a Belfast Telegraph című északír lap online kiadásában. A szakértők szerint a történelem előtti időkből való szerves anyagok csak nagyon specifikus, oxigénhiányos környezetben maradnak meg, ezért az újkőkori textíliák tanulmányozásakor a másodlagos bizonyítékokra kell támaszkodni. A Felföldi és Szigeteki Egyetem (UHI) régészeti intézetének szakemberei még 2019-ben kezdték tanulmányozni a Ness of Brodgar-i edénytöredékek felszínén lévő lenyomatokat. A szakemberek…

Olvass tovább>>

Ősi titkokat tár fel a Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata

~

A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált kétezer éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére. A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi…

Olvass tovább>>

A washingtoni Bibliamúzeum Gilgames-táblájának eredetét vizsgálja az amerikai ügyészség

~

Vizsgálatot indított a washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményébe került Gilgames-tábla eredetének kiderítésére az amerikai ügyészség – számolt be róla a BBC News. A ritka, ékírásos táblát a Hobby Lobby vállalat vásárolta meg a múzeumnak, amelynek társalapítója a vállalat elnöke. A 3500 éves műkincs a mai Irak területéről származik, és a legrégebbi irodalmi emlék, a Gilgames-eposz részletét őrzi. A New York-i keleti kerületi ügyészség szerint az árverési ház, amelytől a Hobby Lobby a műkincset 2014-ben 1,67 millió dollárért (531 millió forintért) megvásárolta, hogy kiállítsa a Bibliamúzeumban, szándékosan elhallgatta a tábla eredetével kapcsolatos fontos információkat.…

Olvass tovább>>

Izraeli kutatók: a letelepedés javította az ember egészségi állapotát

~

A letelepedett mezőgazdasági életforma javította az emberek egészségi állapotát, amit jelez, hogy ritkábban kaptak középfülgyulladást – állapították meg tanulmányukban a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói. A tudósok összehasonlították a különböző korok régészeti feltárásaiból fennmaradt emberi koponyákat és megvizsgálták a csontokon nyomot hagyó középfülgyulladás gyakoriságát, mert ez az emberek általános egészségi állapotának fokmérője – számolt be a kutatásról a Háárec című újság honlapja. Ez a betegség azért is alkalmas az általános egészségi állapotok mérésére, mert nagyon gyakori, a gyermekek mintegy fele szenved tőle és más tanulmányok szerint már a neandervölgyi embernél is igen…

Olvass tovább>>

Koponyatorzítás mutatta meg az összetartozást és a társadalmi státuszt a hun korban

~

A Kárpát-medencében zajló népvándorlás során eltérő kulturális hátterű csoportokból új, befogadó közösség alakult ki, amelyben a koponya torzításával jelezték a származást, az összetartozást és a társadalmi státuszt – mutattak rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Régészettudományi Intézetének vezetésével végzett legújabb régészeti, fizikai antropológiai és izotópos vizsgálatok. A kutatásról beszámoló hétfői közleményben hangsúlyozzák, hogy a Kárpát-medencében a hun támadások következtében meginduló népmozgások többször is Pannonia népességének drasztikus átalakuláshoz vezettek. Közösségek szakadtak szét, és gyakran több különböző csoportból jöttek létre újak, amikor az újonnan érkezettek letelepedtek, és a megmaradt helyi népeséggel együtt…

Olvass tovább>>