Címke: régészet

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben régészek

~
Az Al-Dzsuma mecset romjai

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött. Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak. A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg Indonéziában

~
barlangrajz Indonéziában

A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett – számolt be róla a BBC. Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések. „Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt…

Olvass tovább>>

Tárolóedényekben eltemetett emberi koponyákat őrző sírokat tártak fel Délnyugat-Kínában

~
Kína, sír

Tárolóedényekben eltemetett emberi koponyákat őrző, több mint kétezer éves sírokat tártak fel a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A szakértők szerint a mintegy 2300 évvel ezelőttről fennmaradt, 25 sírban lekerekített formájú tárolókban – egyebek mellett bronzból és vasból készült dobokban és edényekben – temették el az emberi koponyákat. Az 1970 óta folyó ásatás során továbbá bronz- és vastartókban elhelyezett emberi lábfejcsontokra is akadtak a régészek. A Hszinhua a tartomány régészeti intézetének egyik kutatójára hivatkozva arról számolt be, hogy a sírokat a Hadakozó Fejedelemségek (i.e. 475…

Olvass tovább>>

Olajmécses-készítő műhely maradványaira bukkantak Izraelben

~
Izraeli mécsesgyár termékei

A korai iszlám korából származó olajmécseseket, mécsesformákat és égetőkemencét, egy olajmécseseket készítő műhely maradványait találták meg Észak-Izraelben, a Kinneret-tó partjánál fekvő Tibériásban folytatott ásatáson. Az ásatások egyik fontos lelete tíz, teljesen épen megőrződött mécsesforma, egy kemence és több ép, fel nem használt olajmécses, melyeket különféle geometriai és virágmintákkal díszítettek. A feltárás során megtalált formák rávilágítanak a korabeli kézművesség módszereire. Az egyik formába arabul az Istent jelentő Allah szót vésték. Az Izraeli Múzeum laboratóriumaiban konzerválták, és a múzeumban az olajlámpások ókori csodájára is emlékeztető hanuka ünnepén közszemlére teszik ezekben a napokban…

Olvass tovább>>

Szinte épen fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak a görög Leszbosz-szigeten

~
Leszbosz, megkövesedett fák

Egy csaknem teljes egészében fennmaradt, fosszilizálódott fát találtak görög régészek egy Leszbosz-szigetén folyó ásatáson. A feltárást irányító leszboszi Természettudományi Múzeum arról számolt be, hogy a megkövült fának szinte sértetlenül még az ágai és gyökerei is megmaradtak – írta a greekcitytimes.com görög hírportál. A régészek elmondták, hogy a megkövesedett fára a Kalloni-Szigri út mellett folyó ásatáson bukkantak. Hangsúlyozták, hogy az ásatások 25 évvel ezelőtti kezdete óta ez az első ilyen lelet. A fatörzset, az ágakat és a gyökérzetet finomszemcsés vulkanikus takaróréteg borította be, ez tartotta egyben és őrizte meg – magyarázta…

Olvass tovább>>

Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kisfiú Jeruzsálemben

~
3000 éves eranygyöngy

Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kilencéves kisfiú Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virág alakú aranylapokból áll. Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre. A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen…

Olvass tovább>>

Több mint háromezer éves bronzkori sírokat találtak a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán

~
A tiszadobi kastély

Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán – közölte a kastélyt fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Glázer Tamás elmondta, hogy az ásatás a kastély parkjában zajló felújítási és parkosítási munkálatok miatt indult el, a sírokra a vízvezeték új nyomvonalának kialakításakor bukkantak a szakemberek. Jelenleg három csontvázas és egy urnás, hamvasztásos sír, valamint néhány hulladékgödör került elő a földből. A sírok és telepobjektumok a középső bronzkori füzesabonyi kultúra hagyatékához sorolhatók. A csontvázas sírok bal oldalukra zsugorított…

Olvass tovább>>

Vár állott, most kőhalom: 3000 éves várromot találtak a Golán-fennsíkon

~

Háromezeréves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott – jelentette a Háárec. A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak. Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is…

Olvass tovább>>

A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel

~
pteroszaurusz

A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor. Roy Smith a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Földtudományi Múzeumában, valamint a Brighton és Hove-i Booth Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliákat elemezte – írja a BBC hírportálja. Ezeket az ősmaradványokat a cambridgeshire-i mocsaras Fens-vidék egyik lelőhelyén fedezték fel munkások 1851 és 1900 között. A fosszíliák egy részét annak idején cápagerincnek vélték, Smith azonban rájött, hogy valójában fogatlan pteroszauruszok állkapocstöredékeiről van szó. A doktorandusz szerint a fosszílián látható aprócska lyukakban idegek futottak, amelyek…

Olvass tovább>>

Háromezer éves bőrlabdákat találták

~
bőrlabda

Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok…

Olvass tovább>>

Kiverhették a neandervölgyi ember fogát, most találták meg

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban. A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a térségben élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a venetói Berici-domboknál talált tejfog egykori tulajdonosa az anyja révén rokonságban állt a mai Belgium területén élt neandervölgyiekkel. A szakemberek szerint a…

Olvass tovább>>

Kétezerhétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében

~
2 sékel

Kétezerhétszáz éves, mészkőből készült súlymértéket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei a Siratófal közelében – jelentette az IAA. A 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban – izraeli időmeghatározás szerint az Első Szentély idejében, vagyis még a babiloni fogság, i.e. 586 előtt – mészkőből készített gömb alakú súlymérték az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitásának. A lapos talppal ellátott gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt…

Olvass tovább>>

Fény derült a világ legrégibb ikersírjának szomorú titkaira

~
Maria Teschler-Nicola

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be. Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még…

Olvass tovább>>

Kincset találtak Simontornyán

~
aranyforint

A török hódoltság kezdetén elrejtett éremleletet találtak Simontornyán, a több mint ezerhatszáz darabos kincs nagy hányada ezüstérme, de vannak köztük Hunyadi Mátyás és Szapolyai János által veretett aranyforint is – közölte a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum. A múzeumnak még szeptemberben jelentették be helybeli lakosok azt, hogy egy ház udvarán a véletlennek köszönhetően bukkantak a kerámia edénybe rejtett érmékre. A kis méretű, füles korsó a talajfelszínhez közel, az oldalán feküdt. Az éremleletet a múzeumban laboratóriumi körülmények között restaurátorok és régészek bontották ki numizmata részvételével; a lelet legalább 1625 érmét tartalmaz –…

Olvass tovább>>

Az ausztrál őslakosok már több mint 2000 éve termesztettek banánt

~
Ausztrál bennszülött

Az ausztrál őslakosok már több mint kétezer éve termesztettek banánt egy új régészeti kutatás szerint. A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek. „Kutatásunk azt mutatta meg, hogy a Mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak legalább 2000 évvel ezelőtt” – mondta el a BBC News hírportálnak Robert Williams, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Sydney-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport vezetője szerdán. Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok…

Olvass tovább>>

Génjeik alapján a vikingek nem voltak túlságosan skandinávok

~
vikingek

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték – írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a „viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték. Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának…

Olvass tovább>>

A dinók is szenvedhettek rákban

~
centrosaurus

A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó. A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy…

Olvass tovább>>

A Júdai királyság korából származó palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

~
judeai palota

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. VII. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók. A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)…

Olvass tovább>>

Retro: Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek

~

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz. Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kő eszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek.…

Olvass tovább>>

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben

~
Izrael, szerszámkészítő műhely

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon. „Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől ötvenezer évvel ezelőttig virágzott” – közölték az IAA régészei. Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre…

Olvass tovább>>