Címke: paleontológia

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az inuit hódítóknak

~
Északi-sark

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az észak-amerikai kontinens sarkvidéki területét meghódító inuitoknak – állapította meg egy átfogó kutatás, amelyben több száz állat maradványait elemezték. A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira – írta a Sciencedaily.com. A kutatók 391 kutya maradványait vizsgálták meg. Az elemzés szerint az inuitok kutyái nagyobbak voltak, a térségben korábban élő kutyákhoz képest arányosan szűkebb koponyával. Az inuit kutyák a modern északi-sarki szánhúzó…

Olvass tovább>>

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

~
dinoszaurusz

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…

Olvass tovább>>

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon

~

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A most feltárt 62 millió éves Protodontopteryx ruthae nem sokkal azután élt a szigeten, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Mint a család többi tagjának, a Protodontopteryx ruthae-nek is csontos, fogszerű kinövések álltak ki a csőre végéből. A tengeri madár kövületeit ugyanaz a…

Olvass tovább>>

A gyenyiszovai ember ujja jobban hasonlított a modern emberéhez, mint a neandervölgyiéhez

~

A gyenyiszovai ember ujja jobban hasonlított a modern emberéhez, mint a neandervölgyiéhez – állapította meg egy francia, kanadai és orosz kutatókból álló csoport, amely a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányában egy 2008-ban talált ujjfosszília elemzését írta le. Korábbi kutatások arra mutattak rá, hogy mintegy nyolcszázezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából négyszázezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt –…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfajt azonosítottak paleontológusok

~

Új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók egy több mint negyven éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján. A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg, ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen új fajról van szó – adta hírül a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál. A PeerJ. című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a Ngwevu intloko, (képünkön) azaz a szürke koponya nevű lelet a sauropodomorpha (gyíláb formák) alrendjébe…

Olvass tovább>>

Hiénák éltek a kanadai sarkvidéken egymillió éve

~

Ötvenéves rejtély oldódott meg, amikor egy kutatócsoport azonosított két megkövült állatfogat és megállapította, hogy hiénáé voltak, amely a kanadai sarkvidéken élhetett egymillió éve. A fogakat a Yukon terület Old Crow medencéjéhez szervezett paleontológiai expedíció találta 1973-ban – áll az Open Quaternary című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban. „Egy évszázadon át dolgoztak együtt őslakosok és tudósok, hogy feltárják a térség kincseit, ám a több mint 50 ezer leletből mindössze a két fog lehetett hiénáé” – idézte a BBC hírportálja Grant Zazula paleontológust. Majdnem ötven év kellett, hogy azonosítsák a fogakat,…

Olvass tovább>>

Csaknem százmillió éves, tengeri puhatestűt magába záró borostyánkövet találtak

~

Csaknem százmillió éves borostyánkövet azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, a kő egy rég kihalt tengeri puhatestű maradványait őrizte meg. A kövület 6,08 grammos, 33 milliméter hosszú, 9,5 milliméter széles és két milliméter magas, segítségével a tudósok többet tudhatnak meg a partvidéki erdők ősi élővilágáról – írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). A borostyánkő többnyire erdei élőlényeket őriz meg, nagyon ritka, hogy tengeri állatot ejtett foglyul az ősi gyanta – idézi a tanulmányt a Phys.org. A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói röntgennel készítettek nagy felbontású,…

Olvass tovább>>

Jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak Németországban

~

A jura időszakban élt ősmadár fosszíliájára bukkantak paleontológusok Németországban. Ez a második eddig felfedezett röpképes ősmadár ebből a földtörténeti korszakból. Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Németország területén, az Altmühl-folyó völgyében. A most felfedezett madár azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx. „A szárnyon az izmok tapadási pontjai arra utalnak, hogy jobb röpképességgel rendelkezett” – mondta el Oliver Rauhut, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem paleontológusa. Több jellemzője is arra utal, hogy jobban alkalmazkodott az úgynevezett…

Olvass tovább>>

Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkantak Dél-Koreában

~

Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkant a dél-koreai Csindzsu városa közelében a helyi egyetem kutatója, először találtak a világon ilyen leletet. Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg. Az eddig megtalált dinoszaurusz lábnyomok mint egy százalékán találtak bőrmaradványokat. Kim Kjong Szo, a Csindzsu Egyetem Ph.D hallgatója, a páratlan lelet megtalálója koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban számolt be a felfedezésről a Nature tudományos lapcsoporthoz tartozó Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Ausztráliában

~

Egy eddig ismeretlen növényevő dinoszauruszt azonosítottak a kutatók öt megkövesedett felső állkapocs alapján a délkelet-ausztráliai Victoria államban. A Journal of Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Galleonosaurus dorisae-nek elnevezett faj fosszíliáit a 125 millió évvel ezelőtti kréta időszakból származó kőzetekben fedezték fel a Gippsland régióban – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Az ausztráliai University of New England munkatársaként dolgozó Matthew Herne szerint a felfedezett állkapocs-maradványok fiatal és már kifejlett példányoktól származnak, ami azért különleges, mert ez az első alkalom, hogy korcsoportokat sikerült azonosítani egy ausztráliai dinoszauruszfajtól származó állkapocs-maradványok alapján.…

Olvass tovább>>

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár húsz méterre is célba találtak – írja a BBC hírportálja. „Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-húsz méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett” – mondta Annemieke…

Olvass tovább>>

A virágok ötvenmillió évvel korábbról származnak egy kínai tanulmány szerint

~

Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az eLife portálon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat. Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan…

Olvass tovább>>

Dinoszaurusz-lábnyomok „kincsesbányájára” bukkantak Anglia déli részén

~
dinoszaurusz

Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi. Az alsó kréta korból, vagyis…

Olvass tovább>>

Százmillió éves halfogat találtak Horvátországban

~

Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen – adta hírül a helyi sajtó. Branko Jalzic biológus és barlangkutató elmondta: rovarokat keresett, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. „A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek” – hangsúlyozta. Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a…

Olvass tovább>>

A gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen ősének maradványait tárták fel Brazíliában

~

A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén. Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik. A mindössze másfél méter magas és csaknem kilencven…

Olvass tovább>>

Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb madarakat

~

Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyasokat, a madagaszkári elefántmadarakat – állapították meg kutatók egy tízezer éves csontmaradványon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján. Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban hatezer évvel korábbira teszi a megjelenését – írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány. „A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük” – mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa. Az ember és az elefántmadarak – valamint…

Olvass tovább>>

Nyilvános „fürdetést” rendezett gigászi dinoszaurusz-csontvázának egy New York-i múzeum

~

Első ízben „fürdette meg” a látogatók szeme láttára a Patagotitan mayorum nevű dinoszaurusz, a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi teremtmény rekonstruált csontvázát a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum. Az 5,8 méter magas és 37 méter hosszú gipszcsontvázat egy finom kefe és egy porszívó segítségével szabadította meg a rárakódott portól és piszoktól a múzeum egyik dolgozója, aki egy emelőn állva közelítette meg a nehezen elérhető részeket. A múzeum soha nem használ szappant és vizet a tisztításhoz, mert az károsíthatja a kiállított tárgyakat – írja a New York Post. A nagyjából egy…

Olvass tovább>>

A teknősök páncéljának evolúciójához nyújt magyarázatot egy új lelet

~
teknős

Egy 228 millió éves csaknem teljes, megkövesedett teknőscsontvázlelet azt bizonyítja, hogy a teknősöknek evolúciójuk korai szakaszában nem volt páncélja. A délnyugat-kínai ásatáson előkerült fosszilis csontváz nagyobb, mint egy franciaágy. „Úgy néz ki, mint egy teknős, de a páncélja a hasán és a hátán is hiányzik” – írta le Nicholas Fraser, az edinburghi Skót Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének vezetője. A páncél váza a helyén van, de maga a páncél még nem alakult ki. Emellett nagyon jellegzetes csőre van az őshüllőnek – tette hozzá. A BBC News cikke szerint az ősteknős a…

Olvass tovább>>

Fiatal kígyó maradványait fedezték fel 99 millió éves borostyánkőbe zárva

~

Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett – számolt be róla a BBC. A leletről szóló tanulmány a Science Advances friss számában jelent meg. A tudósok szerint a kígyókövület „hihetetlenül ritka” lelet. „Először bukkantunk ennyire fiatal kígyó fosszíliájára” – mondta el Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem tudósa. Az új fajnak a Xiaophis Myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent. Egy másik borostyánkövület egy másik, sokkal nagyobb kígyó levedlett bőrét tartalmazza.…

Olvass tovább>>

Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia népessége

~

Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia jelenkori népessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában, rácáfolva az ázsiai régió őstörténetére vonatkozó elméletekre. Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a…

Olvass tovább>>