Címke: paleontológia

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a neandervölgyiek kihalásában

~
Föld

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából…

Olvass tovább>>

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák újszülött utódai

~
megalodon, cápa

Az embernél nagyobbak voltak az óriásfogú őscápák, vagyis megalodonok újszülött utódai. Amerikai kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy megkövesedett megalodon (Otodus megalodon, Carcharocles megalodon vagy Carcharodon megalodon) csigolyáját, és arra jutottak, hogy mintegy kétméteres lehetett születésekor – írja a The Guardian online kiadása. A világ óceánjaiban 1,5-3,6 millió éve élt megalodonok megtalált maradványai alapján már korábban ismert volt, hogy a kifejlett egyedek több mint 15 méteresre is megnőttek. Arról eddig nem voltak információk, mekkorák lehettek világra jövetelükkor. „Ez az első ilyen kutatás megalodonokról: segítségével megismerhettünk a születéskori méretüket, szaporodásukat és növekedési…

Olvass tovább>>

Akkora dinoszaurusz maradványait tárták fel, amekkora nincs is… és mégis van

~
Titanoszaurusz

Egy gigantikus méretű dinoszaurusz maradványait tárták fel Argentínában, a szakértők szerint ez lehet az egyik legnagyobb élőlény, amely valaha élt a Földön. Paleontológusok egy 98 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott maradványaira bukkantak Patagóniában, Neuquén tartományban az úgynevezett Candeleros-formáció vastag, üledékes lerakódásaiban – írja a CNN.com. Úgy vélik, hogy a feltárt 24 farokcsigolya, valamint a medence- és a mellizom elemei egy titanoszauruszé lehettek. Ezek az állatok a szauropoda dinoszauruszok sokszínű csoportjához tartoztak, hatalmas méret, hosszú nyak és farok jellemezte őket, négy lábon jártak. A Cretaceous Research című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői úgy…

Olvass tovább>>

Több ezer éves bálnacsontvázat találtak Thaiföld partjai közelében

~
bálna csontváz

Egy Bryde-bálna több ezer éves, csaknem teljesen ép csontváza került elő Bangkok közelében. A mintegy 3000-5000 éves csontokat november elején találták meg a fővárostól mintegy 12 kilométerre a tengerben. A Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusa, Marcus Chua szerint a részben megkövesedett csontváz ritka lelet. „Kevés a bálnafosszília Ázsiában, még kevesebb az ilyen jó állapotban fennmaradt csontváz” – mondta el a BBC-nek. A thai környezetvédelmi miniszter által közzétett képeken látszik, hogy a csontok szinte teljesen épek. Varavut Szilpa-arcsa elmondta, hogy a csontváz több mint nyolcvan százalékát, köztük a gerincet, a bordákat, az…

Olvass tovább>>

A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel

~
pteroszaurusz

A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor. Roy Smith a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Földtudományi Múzeumában, valamint a Brighton és Hove-i Booth Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliákat elemezte – írja a BBC hírportálja. Ezeket az ősmaradványokat a cambridgeshire-i mocsaras Fens-vidék egyik lelőhelyén fedezték fel munkások 1851 és 1900 között. A fosszíliák egy részét annak idején cápagerincnek vélték, Smith azonban rájött, hogy valójában fogatlan pteroszauruszok állkapocstöredékeiről van szó. A doktorandusz szerint a fosszílián látható aprócska lyukakban idegek futottak, amelyek…

Olvass tovább>>

Az óriásfogú őscápa méreteit állapították meg tudósok

~
cápa, Otodus megalodon

A Meg – Az őscápa című hollywoodi filmből ismert óriásfogú cápa (Otodus megalodon) méreteit állapította meg egy brit tanulmány. A tudósok szerint a 23-3 millió évvel ezelőtt élő őscápa 16 méter hosszú lehetett. A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit. A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy…

Olvass tovább>>

Tizenegymillió éves óriásteknős maradványait találták meg Németországban

~
Gerhard Höpfner, az ásatás vezetője

Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra, egy agyagbányában folytatott ásatáson. Gerhard Höpfner (képünkön), az ásatás vezetője elmondta, hogy a hatalmas teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét is sikerült kiásni a Gross Pampauban felfedezett helyszínen. A kérgesteknős maradványainak feltárásán egy szakértőkből álló csoport több hétig dolgozott. A leleltet a lübecki természettudományi múzeumban állítják majd ki. A kutatók a kérgesteknős mellett egy kisebb tengeri teknős maradványait, korallokat, egy delfin állkapcsát és egy viharmadár megkövesedett csontjait is kiásták. A lelőhely 8-20 méterre a földfelszín alatt húzódik, és szinte a teljes biodiverzitása…

Olvass tovább>>

Újabb kihalási eseményt azonosítottak a kutatók

~
dinoszaurusz

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához. A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott…

Olvass tovább>>

Itt az első magyar dinoszaurusztojás: kicsit apró, kicsit megkövesedett, de a miénk

~
magyar dínó tojás

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek mutatták be a Magyar Természettudományi Múzeumban (még) Budapesten. Az első magyar dinoszaurusztojást pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani – mondta el Prondvai Edina biológus, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja. A biológus hozzátette: a lelet pár éve már ismert volt, de csak az idén sikerült igazolni véglegesen a maniraptora dinoszaurusz eredetét azokkal a kristályszerkezeti vizsgálatokkal, amelyeket egy dél-koreai kutató csoporttal…

Olvass tovább>>

Hihetetlen leletre bukkantak Oroszországban

~
kőkorszaki medve

Valószínűleg mintegy 39 ezer éves medve tetemére bukkantak paleontológusok Oroszország északi részén. „Hiánytalan állapotban őrződött meg miden szervével, köztük az orrával együtt” – közölte a Jakutszki Egyetem. A kutatók szerint egy barlangi medvéről van szó, amely az utolsó európai jégkorszakban élt, a faj mintegy 15 ezer éve halt ki. „Ennek a felfedezésnek világszerte nagy a jelentősége” – mondta Lena Grigorjeva, az egyetem kutatója. Ezektől a medvéktől eddig csak csontok és koponyák maradtak fenn. A most megtalált tetem korát a kutatók 39 ezer évesre becsülték. Hozzátették azonban, hogy még korai a pontos…

Olvass tovább>>

Őrült bestia: az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős

~
Adalatherium hui

Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron – írja a BBC. A Denveri Természettudományi múzeum kutatói a fajt a Nature tudományos lap friss számában mutatták be. Az állat maradványainak felfedezése megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy evolúciójuknak ebben a korai szakaszában az emlősök általában elég kicsik, nagyjából egérméretűek voltak. A kutatók szerint a most bemutatott egyed három kilogrammos lehetett, és amikor elpusztult, még nem érte el felnőttkori méretét. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri, pindurka élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei

~
Mini dínók

Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei. Bár a dinoszauruszokat általában hatalmas állatoknak tartják, egy kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arról, hogy egészen apró lényekként kezdhették. Ez a bizonyíték egy Madagaszkáron talált, újonnan leírt fosszília, amely több mint 237 millió évvel ezelőtt élt és mindössze tíz centiméter magas lehetett. A lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is. „Az az általános felfogás, hogy a dinoszaruszok óriások voltak. Ez az új állat azonban nagyon közel van a dinoszauruszok és a pteroszauruszok szétágazásához, és sokkolóan kicsi” –…

Olvass tovább>>

A pteroszauruszok egy bizarr külsejű faját fedezték fel Nagy-Britanniában

~
Pterodactylus

A pteroszauruszok egy bizarr külsejű faját fedezték fel Nagy-Britanniában, ahol most először bukkantak rá a repülő őshüllők rendjének egy ilyen képviselőjére. A különös formájú ősmaradványt egy fosszíliavadász találta kutyasétáltatás közben a Wight-szigeti Sandown-öböl térségében – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Mivel nem volt biztos benne, hogy mit talált, a férfi átadta a leletet a Portsmouthi Egyetem paleontológus hallgatójának, Megan Jacobsnak, aki első ránézésre egy Pterodactylus állkapocscsontjaként azonosította a leletet. A későbbi vizsgálatok ezt megerősítették. Az elemzések azt is kimutatták azonban, hogy nem egy közönséges Pterodactylus-állkapocsról van szó. Ebben nem voltak fogak…

Olvass tovább>>

Fogatlan dinoszaurusz fosszíliáját azonosították Ausztráliában

~

Egy ritka, felnőtt korára fogatlanná váló dinoszaurusz megkövesedett maradványát azonosították Ausztráliában. Ez az első Elaphrosaurus-lelet, amelyet a kontinensen találtak. Az Elaphrosaurus, amelynek neve könnyűsúlyú gyíkot jelent, a Tyrannosaurus Rexszel és a Velociraptorral állt rokonságban. Az állat 110 millió évvel ezelőtt élt a mai Ausztrália területén – írja a BBC News. Az Elaphrosaurus öt centiméteres csigolyafosszíliáját 2015-ben tárták fel a Victoria állambeli Cape Otway közelében. Ez volt az első Elaphrosaurus-lelet, amelyet a kontinensen találtak. Az ősmaradványt egy önkéntes, Jessica Parker fedezte fel, aki a Melbourne Museum által vezetett szokásos évi ásatáson vett…

Olvass tovább>>

Valószínűleg mégsem falkákban vadásztak a raptorok

~

Valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak a Jurassic Park című filmmel ismertté vált raptorok – állítják a Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói. A szakemberek a Dromaeosauridae családba tartozó – ennek tagjaira gyakran nem hivatalosan raptorokként hivatkoznak – Deinonychus antirrhopus faj fogaira alapozták vizsgálatukat. Az 1993-as Jurassic Park című kasszasiker vérszomjas Velociraptorait a mai Észak-Amerika területén egykor élő Deinonychusról mintázták. „A raptorokat gyakran ábrázolják a farkasokéhoz hasonló falkában vadászva” – mondta Joseph Frederickson, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: „az effajta viselkedésre utaló bizonyítékok azonban összességében nem meggyőzőek”. „Az a probléma ezzel az elmélettel, hogy…

Olvass tovább>>

A legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort (képünkön),…

Olvass tovább>>

Valószínűleg a legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött kicsiny lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a…

Olvass tovább>>

„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember

~

A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt. A mai Lazio tartományban, a…

Olvass tovább>>

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók

~

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók, a Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak. A fosszíliát még az 1980-as évek elején találták, de mivel a paleontológusok nem tudták, mivel van dolguk, a lelet a Wisconsini Egyetem Geológiai Múzeumába került. Az Ohiói Otterbein Egyetem kutatócsoportja Andrew Wendruff vezetésével csak 2016-ban kezdte vizsgálni a múzeum gyűjteményét és fedezett fel két skorpióhoz hasonlító fosszíliát. Az állatok torán hét lemezt figyeltek meg. A fiatalabb skorpiófosszíliákon csak hat ilyen lemez van, a ma élőkén öt. A tudósok…

Olvass tovább>>

Új repülő őshüllőfajt határozott meg egy romániai-amerikai kutatócsoport

~

Új repülő őshüllőfajt határozott meg egy romániai-amerikai kutatócsoport. Az Albadraco tharmisensisnek elnevezett őshüllő tudományos leírása a Cretaceous Research folyóiratban jelent meg a közelmúltban, a tanulmányt Alexandru Solomon, Vlad Codrea és Venczel Márton, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kutatói, valamint Gerald Grellet-Tinner amerikai kutató jegyezte. A nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegét vezető Venczel elmondta: a repülő őshüllő maradványait a Gyulafehérvár szomszédságában fekvő Alsóváradján, a Sebes folyó medrében találták meg 10-12 évvel ezelőtt. Az akkori leletek leírása egy doktori disszertáció tárgyát képezte, de a leletekkel kapcsolatos igazi tudományos eredmény csak most született meg,…

Olvass tovább>>