Zsiráfnyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak

Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike. A Pueblo Blanco Természetvédelmi Területen talált leletet 2018-ban fedezték fel a tudósok, de csak – helyi idő szerint – csütörtökön mutatták be a nagyközönségnek. A dinoszaurusz csontjai olyan hatalmasak voltak, hogy az őket szállító furgon felbillent. A balesetben senki sem sérült meg, és a maradványokban sem keletkezett kár. Nicolas Chimento paleontológus elmondta: az eset után a tudósok úgy döntöttek, hogy a Chucarosaurus diripienda nevet adják a…

Olvass tovább>>

A T. rex rövid mellső végtagjaira is segíthet magyarázatot találni egy nemrég felfedezett őshüllőmaradvány

T. Rex

Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak hatvan centiméteresek voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák…

Olvass tovább>>

Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok

Lucy

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…

Olvass tovább>>

Bemutatják az első dinoszauruszkövületet, ami az aszteroida becsapódásához kapcsolható

David Attenborough

David Attenborough egy BBC-dokumentumfilmben mutatja be az első dinoszauruszfosszíliát, amely kutatók szerint a nagy kihalást okozó aszteroida becsapódásához kapcsolható. A kitűnő állapotban megmaradt, megkövesedett dinoszauruszlábat, amelyen bőr is maradt, 2019-ben az Egyesült Államok Észak-Dakota államában fedezték fel a Tanis fosszilis lelőhelyen számos más lelettel együtt. A tudósok szerint a tanisi leletek ahhoz a naphoz köthetők, amikor 66 millió évvel ezelőtt az óriási aszteroida becsapódott a Földbe. A katasztrófa vezetett a dinoszauruszok tömeges kihalásához. A BBC három éven át forgatott Tanisban. A dokumentumfilmet, amelynek Attenborough a narrátora, április 15-én mutatja be a…

Olvass tovább>>

„Kar nélküli” dinoszauruszfajt fedeztek fel

Abelisaurus

Eddig ismeretlen, „kar nélküli” dinoszauruszfajt fedeztek fel Argentínában. A koponyarész kövületének felfedezése újabb bizonyítéka a késő kréta időszak egyedülálló élővilágának – írta a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban megjelent tanulmány. Az újonnan felfedezett faj a húsevő abeliszauridák (Ábel gyíkjai) nevű családba tartozott. Az abeliszauridák a mai Afrika, Dél-Amerika és India területén vadásztak. A nagyjából 70 millió éve élt Guemesia ochoai a család őse lehetett. „Ez az új dinoszaurusz elég szokatlan a maga nemén belül. Számos fontos jellemzője utal arra, hogy új fajról beszélhetünk, és fontos új információkat nyújt a világnak…

Olvass tovább>>

Dinoszauruszevő krétakori krokodil maradványait azonosították Ausztráliában

kroki

Egy új krétakori krokodilfajt azonosítottak Ausztráliában. A tudósoknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a krokodil utolsó vacsorája egy fiatal dinoszaurusz volt. Az új krokodilfaj, a Confractosuchus sauroktonos példányának megkövesedett csontjait 2010-ben fedezték fel Queenslandben, az úgynevezett Winton-formáció közelében. A leletet egy körülbelül 95 millió éves geológiai kőzetrétegből sikerült kiásni – számolt be róla a CNN hírportálja. A két és fél méter hosszú krokodil gyomrában a tudósok egy fiatal ornithopoda – növényevő dinoszaurusz – részben megemésztett maradványait azonosították. A felfedezést a kutatók a Gondwana Research című tudományos folyóiratban publikálták. A Dinoszauruszok…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb nagy-britanniai halgyíkfosszíliát találták meg egy víztározóban

ichtioszaurusz

Tíz méter hosszú tengeri őshüllő, egy ichtioszaurusz (halgyík) megkövült maradványait fedezték fel brit paleontológusok Leichester közelében, egy víztározóban. Mint az ásatáson dolgozó Joe Davis a BBC Newsnak elmondta: ez a legnagyobb ichtioszaurusz-maradvány, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A felfedezést más paleontológusok is megerősítették. Az ichtioszauruszok a tengerben élő, melegvérű, tüdővel lélegző ragadozók voltak. Akár 25 méter hosszúra is megnőhettek. Feltehetően 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és kilencvenmillió évvel ezelőtt tűntek el a Földről. Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem paleontológusa, aki részt vett a tavaly februári feltárásban, a brit paleontológiai történelem…

Olvass tovább>>

Kilencvenmillió éves raptorcsontokat találtak az ELTE kutatói

raptor fosszília

Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal. Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő – idézte fel az ELTE Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) közleménye. Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak…

Olvass tovább>>

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy walesi leletegyüttesben

Pendraig milnerae

Új dinoszauruszfajt azonosítottak egy walesi leletegyüttesben a londoni Természettudományi Múzeum (NHM) kutatói. Több mint fél évszázada ástak ki egy walesi kőbányában négy kicsi megkövült csonttöredéket, amelyekben végül most sikerült új fajt felfedezni – írta a BBC hírportálja. Az új dinoszauruszfajt Pendraig milnerae-nek nevezték el, és a legidősebb húsevő dinoszaurusz lehetett, amelynek nyomait valaha feltárták az Egyesült Királyságban. Neve első része középwalesi nyelven vezérsárkányt jelent, második része egy neves brit dinoszaurusz-szakértőnek, Angela Milnernek állít emléket. A tudós augusztusban halt meg. Nagyon valószínű, hogy az állat környezetének csúcsragadozója volt, noha nem igazán számított óriásnak,…

Olvass tovább>>

Két új dinoszauruszfaj maradványait tárták fel az angliai Wight-szigeten

Ceratosuchops inferodios

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios (képünkön) nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére. Az évek alatt feltárt mintegy ötven megkövült csont alapján a dinoszauruszok kilenc méter hosszúak lehettek, egy méter hosszú koponyával – olvasható a BBC News honlapján. A fosszíliavadászok a két koponya egyes…

Olvass tovább>>

Borostyán őrizte meg a 99 millió évvel ezelőtt élő és utódait óvó pókot

borostyán pók

Borostyánba ragadva maradt fenn egy már kihalt pókcsalád egy nőstény példánya utódaival. A pókot és tojásait 99 millió éve ejtette csapdába egy fáról lecsöppenő gyanta. A kihalt Lagonomegopidák családjába tartozó, fosszilizálódott kifejlett példányra egy burmai borostyánban bukkantak. A tanulmány szerzője, Paul Selden, a Kansasi Egyetem emeritus professzorának leírása szerint a borostyánban „egy nőstény Lagonomegopida pók látható, amely egy tojászsákot szorongat, melyben a kikelés előtt álló tojások vannak” – idézte a CNN online kiadása. A borostyán más részén egy csoport apró, éppen kikelt pókfióka látható. Ez arra utal, hogy a nőstény pók…

Olvass tovább>>

Gyapjas mamutot keltenének életre

mammut vadászat

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje. A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut tízezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja…

Olvass tovább>>

Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel

Titanokorys gaines

Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban. A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik. A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak…

Olvass tovább>>

Új csúcsragadózó dinoszauruszfajt azonosítottak japán őslénykutatók

Ulughbegsaurus uzbekistanensis

Egy új csúcsragadozó dinoszauruszfajt azonosítottak a Cukubai Egyetem őslénykutatói egy Üzbegisztánban talált kilencvenmillió éves fosszília alapján. Az új dinoszauruszfajt, amely az Ulughbegsaurus uzbekistanensis nevet kapta, a húsevő carcharodontosaurus nemhez sorolták, amelynek képviselői a zsarnokgyíkalakú dinoszauruszok (tyrannosauroide) – köztük a T-rex – előtti időkben, a felső kréta korban élt. A Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál cikke szerint a Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban írták le a japán kutatók az új fajt, amely a mai Kizilkum-sivatag területén élt. Két különböző evolúciós elemzés is megerősítette az új dinoszauruszfaj besorolását. Ez az…

Olvass tovább>>

Nagyon hamar kifejlődtek új emlősfajok a dinoszauruszok kihalása után

Beornus honeyi

Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok. A korai emlősök három új faját azonosították a wyomingi Nagy-vízválasztó-medencében talált fosszíliák elemzésével. Ezek az őskori emlősök néhány százezer évvel a dinoszauruszok eltűnése után jelentek meg. A paleontológusok az alsó állkapocscsontok és fogak maradványai alapján további részleteket tártak fel az emlősökről, amelyek őspatások voltak, a modern patás állatok, például a lovak, vízilovak, tehenek és elefántok ősei. A dinoszauruszok mellett élő, majd kihalásukat túlélő korai emlősök meglehetősen kicsik voltak, jellemzően egér- és patkányméretűek.…

Olvass tovább>>

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában

Silutitan sinensis

Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén – derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. A Hszincsiangban feltárt hátcsigolya- és bordafosszília töredékek alapján a kínai és brazil szakemberek két új fajt azonosítottak – számolt be a CNN. A Silutitan sinensis (képünkön), amelynek nevében a silu mandarin nyelven selyemutat jelent, a kutatók becslései szerint több mint 20 méter hosszú lehetett, míg a Hamititan xinjiangensis, amelynek neve a felfedezésének helyére utal, 17 méter hosszúra is megnőhetett. Ez azt jelenti, hogy mindkét dinoszaurusz csaknem akkora…

Olvass tovább>>

Rémisztő sárkány lehetett Ausztrália legnagyobb repülő hüllője

Tim Richards a Thapunngaka shawi koponyájával

Rémisztő sárkány repkedhetett 105 millió éve Ausztrália felett egy új kutatás szerint. Egy csaknem hétméteres szárnyfesztávolságú pteroszaurusz maradványait tárták fel, mely a kontinens legnagyobb repülő hüllője lehetett. Az újonnan felfedezett faj a Thapunngaka shawi tudományos nevet kapta. A leleten végzett vizsgálatok eredményét a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban mutatták be. A pteroszaurusz a mai Queensland állam kietlen vidékeinek nagy részét egykor borító Eromanga-beltenger területén repkedhetett. Dárdaszerű csőrével könnyedén kapta ki a halakat a tengerből – írja a CNN. A szakértők, köztük Tim Richards, a Queenslandi Egyetem tudósa, egy állkapocs-fosszíliát…

Olvass tovább>>

Szaporodásra képes, 24 ezer éves, fagyott organizmusokat találtak Szibériában

Bdelloidea rotifera

Olyan 24 ezer éves, fagyott araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) találtak orosz kutatók a szibériai permafrosztban, amelyek kiolvasztás után képesek szaporodni. A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra – írja a The Guardian című brit lap online kiadásában. Ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények. Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Japánban

Yamatosaurus izanagii

A hadroszauridák vagy más néven kacsacsőrű dinoszauruszok egy új nemzetségét és faját azonosították japán és amerikai paleontológusok Japán egyik déli szigetén – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A szakemberek a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a Yamatosaurus izanagii felfedezéséről. A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a…

Olvass tovább>>

Az esőerdők is átalakultak a dinoszauruszokkal végző aszteroida hatására

aszteroida

A 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki a dinoszauruszok, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. „Több mint ötvenezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett” – magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna…

Olvass tovább>>