Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett – számolt be róla a BBC.
A leletről szóló tanulmány a Science Advances friss számában jelent meg. A tudósok szerint a kígyókövület „hihetetlenül ritka” lelet. „Először bukkantunk ennyire fiatal kígyó fosszíliájára” – mondta el Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem tudósa.
Az új fajnak a Xiaophis Myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent. Egy másik borostyánkövület egy másik, sokkal nagyobb kígyó levedlett bőrét tartalmazza. Nem tudni, ugyanazon fajhoz tartozik-e, mint a fiatal egyed. A fosszíliák úgy maradhattak fenn, hogy az állat beleragadt egy gyantába, amelyik bőrt, pikkelyeket, szőrt, sőt egy állat egész testét is képes konzerválni.
„A borostyánkő egyedülálló: ami hozzáért a gyantához, azt magába zárta, mintha az állat belefagyott volna a műanyagszerű masszába” – mondta Caldwell.
A kis kígyó fosszíliája 97 csigolyát és a hozzájuk kapcsolódó bordacsontokat tartalmazza, feje nincs. A maradványokat szinkrotronnal, különösen nagy teljesítményű röntgensugárforrás segítségével elemezték, hogy a mai kígyókkal összehasonlítsák. Az anatómiai jellemzők alapján úgy tűnik, a kígyók gerince nem sokat változott az elmúlt százmillió évben. A tudósok szerint a faj évtízmilliókon át létezhetett, mielőtt kihalt.
A borostyánkő belsejében talált növény- és rovardarabkák azt bizonyítják, hogy az állat erdőben élt. Ez az első lelet, ami a kréta korszak kígyóinak erdei élőhelyét bizonyítja, mivel a korábban megtalált fosszíliák folyókhoz, tengerekhez kötődő kövekben maradtak fenn.