Címke: paleontológia

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil

~

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Őslénytani Tanszékének egyetemi docense. Ősi Attila paleontológus elmondta, hogy a csaknem ötméteres krokodil csontvázának harminc-negyven százaléka előkerült, az 1996-ban megtalált maradványok között csigolyák, bordák, páncélelemek és fogak is vannak. A 180 millió éves csontokból következtetve átmeneti fajnak számít, a krokodilok családjának azt az ágát képviseli, amelyik először alkalmazkodott a tengeri életmódhoz is – hangoztatta. Hozzátette, az állat erős végtagjai arról árulkodnak, hogy a szárazföldön is tudott járni. Egy csigolya révén ismerté vált a farokúszó, amelyből arra lehet…

Olvass tovább>>

Nemzetközi szaklapban jelent meg a gerecsei őskrokodilról szóló kutatás

~

Magyar kutatók által felfedezett és tanulmányozott 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványairól szóló tudományos kutatás eredményeit publikálták a szakértők a PeerJ tudományos szaklapban. Fitos Attila amatőr kutató 1996 nyarán bukkant egy különleges fosszíliára a Gerecsében, ahol fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után. Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, amelyben az ELTE kutatói mellett az brit…

Olvass tovább>>

Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát

~
dinoszaurusz

Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából kilenc méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. „A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi…

Olvass tovább>>

A kőkorszaki emberek túlélték a szupervulkán kitörését Dél-Afrikában

~

A Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt – állítja egy új tanulmány, amelyet a BBC News ismertetett. Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkánikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy…

Olvass tovább>>

Tudott repülni a híres szárnyas dinoszaurusz, noha csak fácán módjára

~

Tudott repülni, noha csak fácán módjára, vagyis hirtelen rugaszkodott el a talajtól és heves szárnycsapásokkal rövid távokat teljesített a híres szárnyas dinoszaurusz, az Archaeopteryx – írja a BBC egy új tanulmányt ismertetve. Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő.…

Olvass tovább>>

Ellopták egy ősi óriáscápa fogát

~
cápa, Otodus megalodon

Ellopták egy ősi óriáscápa nyolc centiméteres fogkövületét egy nyugat-ausztráliai nemzeti parkból – idézte a BBC hírportálja a helyi hatóságok keddi közleményét. A kövület a nagyjából 2,6 millió éve kihalt megalodon faj egyedéhez tartozott. A Ningaloo Coast nevű nemzeti parkban, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, két megalodonfog kövületét is feltárták – közölte a nyugat-ausztráliai környezetvédelmi hatóság. „A legrosszabb az egészben, hogy a jobb állapotú fogat vitték el. Munkatársaink természetes álcázó elemekkel igyekeztek észrevehetlenné tenni az értékes fosszíliát” – mondta Arvid Hogstrom szóvivő. Hozzátette, hogy az ellopott fog egy félig titkos helyen…

Olvass tovább>>

Növényvilág: százmillió évet tévedtek a tudósok

~

Az eddig véltnél százmillió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. „A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott…

Olvass tovább>>

Saját sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint

~

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön – írta a BBC. A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott. Dél-Amerikai „szülőhelyükről” viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig. Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni,…

Olvass tovább>>

A házi pulykák az ősi Mexikóból származnak

~

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak. A Yorki Egyetem, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet, Washington Állami Egyetem és a Simon Fraser Egyetem kutatói 55 pulyka maradványait tanulmányozták a Kr.e. 300 és Kr.u. 1500 közötti korból. A leletek a mai Mexikó középső részétől Costa Rica északi területéig húzódó térségben kerültek elő, ahol olyan prekolumbiánus népek éltek, mint a maják és az aztékok.…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

~

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>

A világ legrégibb szemét fedezték fel egy 530 millió éves kövületen

~

A világ eddig felfedezett legrégibb szemét rejtheti egy 530 millió éves kövület egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint. Egy rég kihalt tengeri élőlény fosszíliája olyan szem korai formáját tartalmazza, amilyen egyes mai rákokon, méheken és szitakötőkön látható – idézte az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent kutatást a Science Daily ismeretterjesztő portál. A tudósok akkor fedezték fel a szemkezdeményt, amikor egy trilobita – háromkaréjú ősrák – épségben fennmaradt kövületét tanulmányozták. A pókok és rákok hajdani őse a paleozoikum idején, 541-251 millió évvel ezelőtt élt a part menti vizekben. Az Észtországban…

Olvass tovább>>

Vad vidrafaj tartotta rettegésben Kína délnyugati részét

~

Testmérete és döbbenetesen erős harapása félelmetes csúcsragadozóvá tette a vidrák egyik ősi, hatmillió éve Kína délnyugati részén élt faját. Az állat megkövesedett koponyáját tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az ősvidrának olyan erős harapása lehetett, mint egy medvének – írta a Scientific Reports. Ma élő rokonai halakkal és kagylókkal táplálkoznak, az ősi vidrák zsákmányállatainak köre azonban ennél jóval szélesebb lehetett: az új kutatás szerint össze tudták roppantani nagy puhatestűek héját, házát, madarak és rágcsálók csontjait. A kutatók megállapították, hogy a Siamogale melilutra több mint ötven kilogrammot nyomott és akkorára nőtt, mint egy…

Olvass tovább>>

Az emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő Angliában

~

A legtöbb ma élő emlősök legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban – írta a BBC hírportálja. A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amelyek vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melynek családfájához az ember is tartozik. A lelet korát 145 millió évesre becsülték. Az ősi emlősök kicsi, szőrös állatok voltak, valószínűleg éjszakai életet éltek. Egyikük talán a föld alatt élt és rovarokat evett, a nagyobb testű növényekkel is táplálkozhatott a Portsmouthi Egyetem tudósai szerint, akik a kövületeket elemezték. A megkövesedett fogak fejlett fogazatra vallanak,…

Olvass tovább>>

Hatalmas húsevő dinoszaurusz élt 200 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Afrika területén

~

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia rá, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport számos 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületének egy lelőhelyén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az úgynevezett paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely…

Olvass tovább>>

Negyvennyolcmillió éves fartőmirigyzsírt találtak egy madárfosszíliában

~

Negyvennyolcmillió éves zsírt sikerült kimutatni egy madárfosszília fartőmirigyéből a németországi Messelben végzett ásatásokon. Gerald Mayr, a Frankfurti Senckenberg Természettudományi Kutatóintézet ornitológusa „új és váratlan” felfedezésnek nevezte az eredményt. A fosszíliában „eredeti zsírrészecskék töredékeire” bukkantak, ez az eddig talált legrégebbi ilyen zsírszerű váladék – számoltak be róla a szakértők a Proceedings B szaklapban. A madarak hátának alsó részén lévő fartőmirigy zsírszerű váladékot termel, amellyel az állatok bezsírozhatják tollazatukat, hogy az simább és víztaszító legyen. Azért meglepő az ilyen ősrégi zsír megtalálása, mert a fosszíliáknál többnyire csak a gerincesek csontja marad meg, a lágy…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaj fossziliáit találták meg Közép-Csehországban

~

A Burianosaurus augustai nevet kapta az a dinoszaurusz, amelynek csontjaira 2003 novemberében bukkantak Közép-Csehországban, és amelyről megállapították, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – közölte szerdán Martin Mazuch, a prágai Károly Egyetem földtani és paleontológiai intézetének igazgatója. A 94 millió évvel ezelőtt élt állat maradványait Michal Moucka amatőr gyűjtő fedezte fel 14 éve a közép-csehországi Kutná Hora városának közelében. Moucka egy elhagyott folyó menti bányában egy megkövesedett, mintegy negyven centiméter hosszú csontot talált, amelyet szakértők később a dinoszaurusz bal lábának combcsontjaként azonosítottak. A dinoszaurusz a növényevő ornithopidák (madárlábúak) alrendjéhez tartozott.…

Olvass tovább>>

A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek

~

A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok ürülékkövületei (koprolitjai) arra utalnak, hogy a növényevő őslények néha szándékosan állatokat, például kisebb rákokat is fogyasztottak – állapították meg a kutatók. „A növényevő dinoszauruszoknak sokkal összetettebb étrendjük volt, mint azt eddig feltételeztük, ebbe az étrendbe bizonyos állatok, köztük a rákfélék is beletartoztak, ami sokkal inkább a modern kori növényevő madarakra jellemző étrend” – mondta a vizsgálatot vezető Karen Chin, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az őslények ürülékfosszíliáinak ritkasága miatt ez a peszketáriánus, vagyis a növények mellett halakat és…

Olvass tovább>>

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött, mint a Homo sapiensé

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél. A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News. Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb „tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

~
tengeri szörny

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, vagyis egy kétszázmillió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában – tudósított a BBC. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett rájuk figyelmes egy hannoveri múzeumban. Kapcsolatba lépett angol kollégájával, Dean Lomaxszel, aki az iktioszauruszok szakértője. „Lenyűgöző, hogy még mindig találunk újdonságot a múzeumi gyűjteményekben, afelfedezéshez ki sem kell menni…

Olvass tovább>>

Teste melegével költötte ki tojásait egy dinoszaurusz

~

Teste melegével, nagyjából 35-40 Celsius-fokon költötte ki tojásait az oviraptoroszaurusz – derítették ki kínai és francia kutatók. Kínában talált tojáskövületeken egy új módszerrel végeztek elemzéseket francia és kínai tudósok a Lyoni Geológiai Laboratóriumban – számolt be a ScienceDaily.com a Paleontology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányról. A dinoszauruszok szaporodása, különösen a tojásköltés még mindig számos tudományos kérdést vet fel. Mostanáig közvetett bizonyítékok – a megkövült tojáshéjak alakja és a fészkek elrendezése – alapján születtek elképzelések a folyamatról. A oviraptoroszauruszok tollas, két lábon járó, csőrös dinoszauruszok voltak, külsőre egyes madarakra emlékeztettek. Hosszuk…

Olvass tovább>>