Több mint százezer villám csapott le egy hét alatt Új-Zélandra

villám

Több mint százezer villámcsapást észleltek egyetlen hét alatt Új-Zélandon a június eleji viharok során, amelyek kiadós havazást is hoztak. A legsúlyosabb károkat a fővárostól, Wellingtontól ötven kilométerre északra, Waikanae városban okozta az ítéletidő: itt két tornádó is végigsöpört, amely tetőket rongált meg, fákat csavart ki és hatalmas áradásokat idézett elő. A Déli-sziget sípályáinak üzemeltetői viszont örülhetnek a hidegfront hozta kiadós havazásnak, mert júniusban hosszú ideje nem volt ilyen kedvező a hóhelyzet a sípályákon. A koronavírus-világjárvány kirobbanása óta most nyitják meg az első síszezont Új-Zélandon. A síelők öröme mellett azonban a…

Olvass tovább>>

Nem mindegy, hogy reggel vagy este jelentkeznek a migrén tünetei

migrén fejfájás

Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – közölte a Semmelweis Egyetem. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat. A Semmelweis Egyetem kutatói most új megközelítésben vizsgálták a lüktető, görcsös fejfájással járó kórkép kialakulását. A betegeket a roham indulása alapján csoportokba osztották – olvasható az egyetem szerdai közleményében. A megkérdezettek harmada reggeli, negyven százaléka késő délutáni/esti…

Olvass tovább>>

Gleccserolvadás miatt el kell költöztetni az Everest alaptáborát

Everest alaptábor

Nepál a világ legmagasabb hegycsúcsa, az Everest alaptáborának költöztetésére készül, mert a globális felmelegedés és az emberi tevékenység okozta gleccserolvadás miatt már nem biztonságos. A tavaszi mászószezonban akár 1500 ember is használja a tábort, amely a gyorsan vékonyodó Khumbu gleccseren terül el. Az új helyszínt alacsonyabb tengerszint feletti magasságon keresik, ahol nincs egész évben jég – írja a BBC. „Az áthelyezést előkészítjük, hamarosan az összes érdekelttel elkezdjük a megbeszéléseket. Alapvetően arról van szó, hogy alkalmazkodunk a változásokhoz, amelyeket látunk. A költözés a hegymászásüzletág fenntarthatósága miatt is fontos” – mondta el…

Olvass tovább>>

Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál

Posidonia australis

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…

Olvass tovább>>

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő…

Olvass tovább>>

A szúnyogok elleni biológiai védekezést segítik a PTE szakemberei

szúnyog

A szúnyogok elleni minél hatékonyabb biológiai védekezést szolgálja az az együttműködést, amely a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) és egy biológiai alapú kártevőmentesítést végző, innovatív megoldásokat alkalmazó spanyol cég magyarországi leányvállalata között jött létre – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A baranyai felsőoktatási intézmény a közleményében azt írta: a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában működő VNL a spanyol Lokímica Laboratorios magyarországi leányvállalatával, a Lokímica Magyarország Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást. A kommüniké szerint a szerteágazó spanyol piaci jelenléttel rendelkező, több mint háromszáz embert foglalkoztató és 10 millió lakost kiszolgáló – biológiai…

Olvass tovább>>

A napraforgók megfigyelése alapján módosulhat a napelemtáblák tájolása Magyarországon

napraforgó

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló „viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat. A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően „többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár öt…

Olvass tovább>>

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra

varjú

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra, a szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik, hiperérzékeny párnál a viselkedést már az is kiválthatja, ha az ember néhány tíz méterre megközelíti az egyébként nem is látható fióka rejtekhelyét – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Lakott területen elsősorban a varjúfélék, különösen a dolmányos varjak április végétől induló, és akár június közepéig tartó fiókareptetésekor lehet számítani egyesek számára félelmet keltő madártámadásokra – olvasható a közleményben. Mint írják, Európában alig él olyan…

Olvass tovább>>

Freund: rendeződtek a nyitott kérdések az ELKH-val

Freund Tamás

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón. Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program. Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz – tette…

Olvass tovább>>

Megjelent a HuSpaCy, a nyílt forráskódú magyar nyelvi elemzőlánc

HuSpaCy

A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes könnyen használható eszközzé. Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiában, nemcsak a kutatásokban, hanem abban is, hogy az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatóak. Ma már olyan – akár kisebb – cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel…

Olvass tovább>>

Pályacsúcs: 505 napos koronavírus-fertőzést dokumentáltak

koronavírus

Az eddigi leghosszabb Covid-fertőzést dokumentálhatták brit orvosok: egy beteg szervezetében több mint 16 hónapon, 505 napon át volt kimutatható a koronavírus. A brit páciensnek más betegségei is voltak, és 2021-ben kórházban hunyt el. Londoni orvosai szerint ritka az ilyen makacs, hosszú ideig tartó fertőzés. A legtöbb ember szervezete magától megszabadul a vírustól, de a szóban forgó, meg nem nevezett páciensnek nagyon súlyosan legyengült az immunrendszere. A szakemberek kiemelték, hogy az ilyen krónikus fertőzések tanulmányozása elősegítheti az új típusú koronavírus okozta Covid-19 és kockázatainak jobb megértését – írta a BBC. Az esettanulmány…

Olvass tovább>>

David Attenborough a Föld bajnoka címmel tüntette ki az ENSZ

David Attenborough

A neves brit természettudós, David Attenborough a Föld bajnoka címet kapta az ENSZ Környezetvédelmi Programjától – számolt be a BBC. A rangos elismeréssel a 95 éves tudós elkötelezettségét díjazták, amellyel történeteit meséli a természeti világról és a klímaváltozásról. A díjat megköszönve Attenborough ismételten hangsúlyozta, hogy azonnal cselekedni kell a természet és a bolygó védelmében. A tudós számos népszerű természetfilmet készített, leghíresebb munkái közé tartozik a Kék bolygó és az A Plastic Ocean (Műanyag óceán). Attenborough szerint a környezetvédelem sikertörténetei azt a reményt táplálják, hogy a változás lehetséges. „Ötven éve a bálnák…

Olvass tovább>>

A karbonkibocsátás „gyors, mélyreható és azonnali” csökkentésére van szükség

szén-dioxid

Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) új jelentése szerint a karbonkibocsátás „gyors, mélyreható és azonnali” csökkentésére van szükség. A testület ezzel kapcsolatban a szén-dioxid légkörből való kivonásával is foglalkozott. A globális szén-dioxid-kibocsátásnak három éven belül tetőznie kell ahhoz, hogy a legrosszabb hatások elkerülhetők legyenek. De még akkor is szükség lesz egy olyan technológiára az évszázad közepére, amely kivonja a szén-dioxidot a légkörből – idézte a testület jelentését a BBC News. Az IPCC a globális felmelegedés megoldásairól szóló jelentésében, amelyet 278 szerző állított össze, arról számolt be, hogy mit tehet a világ…

Olvass tovább>>

Meteorit? Nagy méretű kődarab szakította be egy vajdahunyadi lakóház mennyezetét

álmeteorit

Mintegy negyven kilogrammos kődarab (képünkön) szakította be kedd délután egy vajdahunyadi lakóház tetőzetét és emeleti mennyezetét. Az égből pottyant kődarab nem okozott személyi sérülést, mert a házban lakó nő és két kiskorú gyermeke a földszinten tartózkodott, a kő pedig nem hatolt át a földszint födémjén. A hírtelevíziók meteorit becsapódását valószínűsítették. A helyszínre riasztott bűnüldöző szervek műszerekkel vizsgálták a becsapódott kődarabot, és megállapították, hogy nem áll fenn sugárzásveszély. A Hunyad Megyei Rendőrség szerdán közleményben tisztázta: a kődarab nem más, mint kővé szilárdult salak, melyet egy körülbelül egy kilométerre végzett robbantás röpített a…

Olvass tovább>>

Óriási, rejtélyes kőkorsókat találtak Indiában

Indiai óriási kőkorsók

Óriási, titokzatos kőkorsókat fedeztek fel az északkelet-indiai Asszám államban. A régészek szerint feltehetően ősi temetési szertartásokban játszhattak szerepet. A 65 különböző méretű és alakú homokkő edényt négy helyszínen találták meg szétszórva a BBC News cikke szerint. A korsók némelyike magas és hengeres, míg a többi részben vagy teljesen a földbe volt temetve. Korábban hasonló kőedényeket találtak Laoszban és Indonéziában. A régészeti felfedezésről, amelyben India és Ausztrália három egyetemének kutatói vettek részt, a Journal of Asian Archaeology című folyóirat közölt tanulmányt a héten. A kutatást Tilok Thakurita, az Északkeleti Hill Egyetem…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…

Olvass tovább>>

EPHA: több milliárd euró költséget ró az egészségügyre Európában a fűtés és a főzés okozta légszennyezés

por, légszennyezettség

Évente több mint 27 milliárd euró költséget ró az egészségügyre a fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó légszennyezés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből. A legnagyobb terhet a fatüzelésű kályhák okozzák, amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért – 17 milliárd eurórért – felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek. Lebontva átlagosan…

Olvass tovább>>

Most már mindent tudunk a szalámigyártás folyamatáról

Pick szalámi

A szalámigyártás teljes folyamatát felölelő, a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatási program zárult le a Pick Szeged Zrt.-nél — közölte a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója Szegeden. Takács István a 2017 őszén indult, 2,573 milliárd forintos összköltségű projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a cég új szalámigyárat épít Szegeden, a projekt részben ehhez kapcsolódott. A cégnél és az egyetemen folyó kutatások során vizsgálták a különféle húsalapanyagok vízleadását. Dolgoztak a füstölési eljárás optimalizálásán, ennek érdekében egy tesztüzemet is építettek. A kutatók elvégezték a csak a Pick szalámira jellemző természetes penészkultúra standardizálását, ezzel biztosítva, hogy…

Olvass tovább>>

Az eddigi legősibb óhéber szövegre bukkantak Izraelben

óhéber szöveg

Az eddigi legősibb, az i. e. XIII. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A két-három centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen…

Olvass tovább>>

Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók

nap

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…

Olvass tovább>>