Címke: MERT

Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában

~
L. Simon László

Kiemelkedően gazdag leletanyaggal rendelkezik és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatój. L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum (JPM) és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőre. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában…

Olvass tovább>>

Az eddig azonosított legközelebbi fekete lyuk nem is létezik

~
Dietrich Baade

Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”. A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül…

Olvass tovább>>

Egy Etiópiában termő banánféle lehet a válasz az éghajlatváltozásra

~
Ensete ventricosum

Tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is – írta a BBC News. Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a banánhoz hasonló növény akár százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Az enset (Ensete ventricosum) növény, amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók. A…

Olvass tovább>>

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük…

Olvass tovább>>

Rémes: először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán

~
Föld

Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte. A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás miatt harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon

~
fagy hideg

Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – állapították meg meteorológiai szakértők. A masfelfok.hu című oldalon közzétett cikkben Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársa kiemelte: a XX. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra nyolcvan nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben. A szakértők azt írták: a pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére…

Olvass tovább>>

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izraelben a tenger mélyén

~
hajóroncs

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A Régészeti Hatóság a Tel-Avivtól északra, Cézárea területén végzett tengeri feltárásán két ősi hajóroncs kincseit hozta a felszínre, több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített arany- és ezüstgyűrűket, sasfigurát, harangokat és hajóalkatrészeket. Az IAA tengeri-régész osztályának kutatói szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg miközben megpróbáltak lehorgonyozni. Az elmúlt hónapokban végzett feltárás alapján az egyik hajó az ókori…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

~
kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>

A Perseverance marsjáró megtalálhatta a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit

~
Perseverance marsjáró

A NASA Perseverance marsjárója megtalálhatta leszállási helyszíne, a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit. A vulkáni eredetű kőzet valószínűleg ősi lávafolyam terméke. Ez fontos mérföldkő a misszió számára, mivel segíthet megérteni nemcsak a leszállási helyszín, de általában a Mars, sőt a szélesebb Naprendszer történetét is. A minták a következő évtizedben érkeznek le a Földre, akkor lehet meghatározni a korukat – írja a BBC hírportálja. A Perseverance februárban érkezett meg a kráterbe. Azért választották a szakemberek ezt a helyszínt, mert a műholdas felvételeken úgy tűnt, van benne egy folyódeltának látszó képződmény. Az ilyen geológiai…

Olvass tovább>>

Batmant találtak Törökországban

~
batman-hal

Csaknem ötven éve kihaltnak vélt halfajt, édesvízi Batman-folyami süllőt találtak török kutatók. Az apró, sárga-barna csíkos halra Törökország délkeleti részén bukkantak rá. A The Guardian cikkében megszólaló török kutató, Cüneyt Kaya, a Recep Tayyip Erdogan Egyetem tudósa elmondta, hogy 12 éve vizsgálja a környék vizeit, és nagyon örült, amikor megpillantotta a hal jellegzetes csíkjait. A súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított halfaj, a Paraschistura chrysicristina hosszúsága a négy centimétert sem éri el, ezért könnyen átcsúszik a hálókon, és nem egyszerű ráakadni. Utoljára 1974-ben látták a Batman-folyóban és az Ambar-folyóban. A halak osztályozásával foglalkozó Kaya…

Olvass tovább>>

Hatalmas bizánci kori borászatot tártak fel Javnéban

~
ősi izraeli borászat

A bizánci korból származó borászatot tártak fel Javne város mellett a régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehér bort gyártottak és öntöttek cserépamforákba. A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak. Egy 1600 éves mozaikot is felfedeztek az ásatásokon,…

Olvass tovább>>

Kétezer éves sékelt talált egy kislány Izraelben

~

Egy ritka, kétezer éves sékelt fedeztek fel Izraelben egy régészeti lelőhelyen – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Az ókori ezüstpénzt egy 11 éves kislány találta a jeruzsálemi óvároshoz közeli Dávid Városa Nemzeti Parkban, ahol családjával együtt segített önkéntesként egy ásatáson – ismerteti a közleményt a Times of Israel honlapja. A 14 grammos sékelt valószínűleg a második zsidó templom egy papja verette nem sokkal a templom lerombolása előtt, a rómaiak elleni felkelés idején a lázadók segítésére. Ha a régészek feltevése helytálló, az ezüstsékel egy azon nagyon kevés tárgy közül, amely közvetlenül…

Olvass tovább>>

Névre szóló ülőhelyeket találtak a pergamoni amfiteátrumban

~
Pergamon amfiteatrum

A társadalom elitjének névre szóló ülőhelyeit tárták fel a törökországi Pergamon – ma Bergama – városának amfiteátrumában. Az ásatások 2018 óta folynak az 1800 éves amfiteátrumban, amely azért olyan vonzó a régészeknek, mert nagyon hasonlít a római Colosseumra (Amphiteatrum Flavium). A felfedezést a Német Régészeti Intézet és a Berlini Műszaki Egyetem építészeti intézete TransPergMicro projektje részeként tették, amelyet a török kulturális és turisztikai minisztérium is támogat – írta a livescience.com. Az amfiteátrumban galdiátori és állatviadalok folytak a Kr. u. II. században, de kivégzéseket is hajtottak végre, valamint újrajátszottak tengeri ütközeteket. A…

Olvass tovább>>

A Lucy űrszonda megfigyelései pontosabb képet adhatnak a Naprendszer keletkezéséről

~
csillagatlasz

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat. A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját…

Olvass tovább>>

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje

~
Homo bodoensis

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók. A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak. A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.…

Olvass tovább>>

Keresztes lovag 900 éves kardját találták meg Izraelben

~
keresztes kard

Egy keresztes lovag 900 éve tengerbe ejtett kardját találta meg egy izraeli amatőr búvár Haifa tengerparti város közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a kard megtalálásának helye, a Haifától délre fekvő öböl már a keresztes hadjáratok korában, a 11-14. században is kikötőként szolgálhatott. Az Atlit városban élő Slomi Katzin múlt szombaton az öbölben búvárkodott, amikor a tenger mélyén meglepetésére régiségeket vett észre, amelyek a hullámok és áramlatok hatására előbukkantak a homok alól. Az amatőr búvár kőből és vasból készült horgonyokat,…

Olvass tovább>>

A NASA marsjárója által készített felvételek megerősítették, hogy a Jezero-kráter egykoron tó volt

~
Mars Jezero kráter tó

Az amerikai űrkutatási hivatal Perseverance marsjárója által a vörös bolygón készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter – amely ma száraz és szél által lekoptatott mélyedés – egykoron egy nyugodt tó volt, amelyet egy kicsiny folyó táplált mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt. A felvételeken arra is bizonyítékot találtak a kutatók, hogy a tómedernek villámárvizeket kellett kiállnia, amelyek olyan erőteljesek voltak, hogy több tíz kilométerre fekvő szikladarabokat sodort és rakott le a tómederbe, ahol ma is megtalálhatók. A Science című tudományos folyóiratban közzétett elemzés a kráter nyugati oldalán elterülő…

Olvass tovább>>

Egy aszteroida holdjával fog ütközni a NASA DART nevű missziójának űrszondája

~
Héra misszió

November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. A technológia tesztelésének célpontja a Dimorphos, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő kisméretű hold. Ez lesz az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés. Az űrszondát november 23-án indítják útnak – adta hírül a CNN honlapja. Földközeli objektumnak számítanak azok az aszteroidák és üstökösök, amelyeket…

Olvass tovább>>

A testedzés gátolhatja a daganat növekedését

~
sport

Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása. A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is. Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték. A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni…

Olvass tovább>>

Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea

~
Nestor notabilis - kea

Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…

Olvass tovább>>