Több mint egymilliárd fiatal hallása van veszélyben a különböző fülhallgatós eszközök – mobiltelefonok, lejátszók – túlzott hangerővel történő használata és túl hangos zenés helyek látogatása miatt – figyelmeztetett egy új tanulmány, amely a BMJ Global Health folyóiratban jelent meg. A The Guardian által ismertetett tanulmány nemzetközi kutatócsoportja szerint a 12-34 éves korosztály 24 százaléka olyan hangerővel hallgat zenét a saját készülékein, amely már nem biztonságos. A kutatók ezért arra szólították fel a kormányokat, hogy sürgősen vezessenek be olyan szabályozást, amely a biztonságos hangerő alkalmazását támogatja. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint jelenleg…
Olvass tovább>>Címke: MERT
Az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik Roska
Egyes vakságot okozó betegségben szenvedő páciensek látásfunkcióit részben helyreállító génterápiás kezelés után az éleslátás visszaállítását is lehetővé tevő eljáráson dolgozik munkatársaival Roska Botond. A neurobiológus pénteken Szegeden, a Nemzeti Tudósképző Akadémia által szervezett Nobel-díjasok és tehetséges diákok XIX. találkozóján a tudományos felfedezés elemeiről tartott előadásán úgy fogalmazott, az ember rendkívül „vizuális állat”, a humán agykéreg jelentős része képi információk feldolgozásával foglalkozik. A bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora elmondta, több mint két évtizede foglalkozik a látás mechanizmusának megértésével. Hasonlata szerint a szemideghártya, a retina…
Olvass tovább>>Középkori svájci lovag kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben Dávid sírjánál
A Svájcban nemzeti hősként tisztelt középkori lovag, Adrian von Bubenberg kőbe vésett kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a jeruzsálemi óváros középkori falain kívülre került Cion-hegyen, Dávid király hagyomány szerinti sírhelyénél bukkantak a középkori „graffitire”: a lovag 1466-os jeruzsálemi zarándoklatakor véste kőbe nevét és családi címerét. Az IAA programot indított a jeruzsálemi kövekbe vésett ősi zarándokfeliratok feltérképezésére, amelynek során eddig több mint 40, keresztény és muszlim zarándokok emlékét hordozó, több nyelven írt „graffitit” fedeztek fel. A munkálatokat vezető Michael Chernin és Saj…
Olvass tovább>>Fejlesztette a túró rudi gyártását a Sole-Mizo Marcaliban
A Sole-Mizo Zrt. a túró rudi gyártását érintő, mintegy 300 millió forintos technológiai fejlesztést valósított meg a marcali tejüzemében — közölte a társaság. Közleményükben azt írták: a cég a két évig tartó, a közelmúltban befejezett beruházás részeként új temperáló, keverő berendezést és dekristályosítót helyezett üzembe, s egyebek mellett bővítette raktározási, hűtési, csomagolási kapacitásait. A saját erőből finanszírozott fejlesztéssel a társaság megteremtette a valódi étcsokoládéval bevont túró rudi gyártásának feltételeit – hangsúlyozták. Megjegyezték, hogy a túró rudik bevonatát sokan csokinak hiszik, de a magyarországi boltok polcaira kerülő ilyen termékek 95 százaléka bevonómasszával…
Olvass tovább>>Országos Tudományos és Innovációs Olimpia Magyarországon
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kiemelt támogatásával valamint a Belügyminisztérium (BM) Köznevelési államtitkárságának szakmai közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) főtámogatásával meghirdeti sorrendben a 32., de ebben a formában az első Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát (OTIO). Az idei verseny megújult szellemiséggel és jelentősen továbbfejlesztett keretek között fog zajlani. A kiírás szerint a kreatív fiatalok összesen több ötmillió forint jutalmat és költségtérítést kaphatnak, valamint a legeredményesebb felkészítő tanárok és középiskolák szintén kiemelt támogatásban részesülnek. A 32. OTIO-n 14-19 éves középiskolások indulhatnak önálló…
Olvass tovább>>Energiaipar: a tajvani MOXA küldöttsége Magyarországon járt
A világ egyik vezető ipari informatikai berendezéseket gyártó és fejlesztő vállalata, a tajvani székhelyű Moxa szeptemberben legnagyobb magyarországi partnereihez látogatott, hogy bemutassák legújabb fejlesztéseiket, amelyeket elsősorban a transzformátor-alállomásokon keletkezett igények és a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körű elterjedése inspirált. A párizsi CIGRE nemzetközi energiaipari kiállításon való részvétel után, az ötfős Moxa delegáció első útja egyenesen Magyarországra vezetett, hogy megerősítse több mint húszéves múltra visszatekintő együttműködését hivatalos hazai disztribútorával, a Com-Forth Kft.-vel. A látogatás ezen túlmenően alkalmat teremtett arra, hogy a Moxa képviselői kifejezetten az alállomási környezetre specializált eszközeiket működés közben,…
Olvass tovább>>A Szaturnusz gravitációja miatt szétszakított hold maradványai alkothatják a bolygó gyűrűit
A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra – írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap. A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos, jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki. A feltételezett egykori holdnak a Chrysalis (Báb)…
Olvass tovább>>A pakisztáni klímavédelmi miniszter szerint fizetniük kell a gazdag környezetszennyező országoknak
A gazdag szennyező országok, amelyek a szélsőséges éghajlati körülmények túlnyomó részének kialakulásáért felelősek, megszegték a kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásokat és a fejlődő országok globális felmelegedéshez való alkalmazkodásának segítésére tett ígéreteiket – jelentette ki Pakisztán éghajlatváltozással foglalkozó minisztere, aki szerint a jóvátétel már régóta esedékes. Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter a The Guardian című brit lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a globális kibocsátási célokat és a jóvátételeket újra kell gondolni, tekintettel a Pakisztánhoz hasonló országokat sújtó, egyre gyakoribb és könyörtelenebb éghajlati katasztrófákra. A Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán fekvő országban több…
Olvass tovább>>Félmillió éve élt elefánt óriási agyarára bukkantak Izraelben
Félmillió éve élt elefánt 2,5 méteres agyarára bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az ország középső részén, egy Gedera melletti kibucnál találták meg a Tel-avivi Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem kutatói közösen a körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt kihalt egyenes agyarú elefántfaj egyedétől származó ősi csontot. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatást vezető őstörténésze, Avi Levy szerint ez a valaha izraeli vagy közel-keleti őskori lelőhelyen talált legnagyobb teljes fosszilis agyar. Komoly kihívást jelentett teljes egészében kiemelni a földből a törékeny, félmillió éves leletet, mert…
Olvass tovább>>Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt találtak a régészek Bihar község határában
Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy 800 gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában – számolt be az Agerpres hírügynökség és az Ebihoreanul.ro portál számolt be. A sírban – a régészek feltételezése szerint – egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk. „A fogazata és a mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről beszélhetünk. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvereket. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket.…
Olvass tovább>>A viselkedésproblémák és a digitális eszközök használatának összefüggéseit vizsgálták az ELTE-n
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók. Számos kutatás szerint a korai és túlzott TV-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek…
Olvass tovább>>Nyolcvanötmillió éve élt darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói
Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éve élt darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el – közölte az egyetem. Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét. Kiemelték: ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak,…
Olvass tovább>>Budapest ad otthont az Európai Régészek Szövetsége éves találkozójának augusztus végén
Több mint hatvan országból mintegy 2100 régész részvételével rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) éves találkozóját, amelynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont augusztus végén. Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia, amelyen 199 szekcióban csaknem háromezer előadás hangzik majd el, az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében valósul meg augusztus 31-től szeptember 3-ig. A rangos nemzetközi esemény célja, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos, kutatási eredményeket a régészet és a kulturális örökségvédelem…
Olvass tovább>>Premontrei monostor maradványait találhatták meg a Háros-szigeten
Premontrei monostor maradványait találhatták meg a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársai a Háros-szigeten – közölte a BTM – Vármúzeum. A múzeum munkatársainak néhány évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmét két helytörténész, Lévai Pál és Farkas Balázs, hogy érdemes lenne újra kutatást végezni a Háros-sziget mentén, ugyanis egykor ezen a helyen állt a premontrei monostor. A monostort 1264-ben, IV. Béla uralkodása alatt alapították, erről több oklevél is fennmaradt. Az épületet később a Pálos Rend kapta meg, pusztulása a török korra tehető. Először a XIX. században vadászházat építettek rá, majd a…
Olvass tovább>>Bosch: 250 millió euró startupok számára
Idén számos globális kihívása ellenére a nemzetközi Bosch csoport úgy döntött, hogy kockázatitőke-befektetőként tovább erősíti meglévő pozíciót a technológiai startupok piacán. A Robert Bosch Venture Capital (RBVC) 2022-ben egy új, 250 millió euró összegű alapot hozott létre startup-vállalkozások részére. „A Bosch csoport kockázatitőke-befektetőként olyan startupcégeket támogat világszerte, amelyek technológiájuk révén segítik a gazdaság fejlődését, javítják a társadalom életminőségét, segítenek a természeti erőforrások megőrzésében. A Bosch startup-befektetései azért is hasznosak, mert az egyre összetettebb technológiai feladatokat így közösen gyorsabban és hatékonyabban tudjuk megoldani” – fogalmazott Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH…
Olvass tovább>>A T. rex rövid mellső végtagjaira is segíthet magyarázatot találni egy nemrég felfedezett őshüllőmaradvány
Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak hatvan centiméteresek voltak. A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák…
Olvass tovább>>Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor…
Olvass tovább>>Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában
Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók. Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást…
Olvass tovább>>Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…
Olvass tovább>>Furcsa csillagokat talált a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképén a Gaia űrtávcső
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia missziója 2022. június 13-án tette közzé a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillag adatait tartalmazza. A Gaia mostani, harmadik adatközlése keretében a csillagászok, köztük magyar kutatók lenyűgöző felfedezéseket mutattak be, melyek a furcsa csillagrezgésektől a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, most születő csillagokon át egészen a Naprendszerben található kisbolygókig terjednek. A fiatal csillagok azonosítása Marton Gábor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa vezetésével történt. A Gaia űrtávcső által most megfigyelt fényességváltozások részletesebb elemzése új ismeretekkel szolgálhat többek között az…
Olvass tovább>>