Címke: kutató

Batmant találtak Törökországban

~
batman-hal

Csaknem ötven éve kihaltnak vélt halfajt, édesvízi Batman-folyami süllőt találtak török kutatók. Az apró, sárga-barna csíkos halra Törökország délkeleti részén bukkantak rá. A The Guardian cikkében megszólaló török kutató, Cüneyt Kaya, a Recep Tayyip Erdogan Egyetem tudósa elmondta, hogy 12 éve vizsgálja a környék vizeit, és nagyon örült, amikor megpillantotta a hal jellegzetes csíkjait. A súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított halfaj, a Paraschistura chrysicristina hosszúsága a négy centimétert sem éri el, ezért könnyen átcsúszik a hálókon, és nem egyszerű ráakadni. Utoljára 1974-ben látták a Batman-folyóban és az Ambar-folyóban. A halak osztályozásával foglalkozó Kaya…

Olvass tovább>>

A Lucy űrszonda megfigyelései pontosabb képet adhatnak a Naprendszer keletkezéséről

~
csillagatlasz

A trójai kisbolygók olyan ősi objektumok, amelyek a Naprendszer születésének az ősanyagát közel eredeti állapotban tartalmazzák – erről Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója beszélt annak kapcsán, hogy szombaton útjára indult a NASA űrszondája, amely először kutatja majd a Jupiter körül keringő aszteroidákat. A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját…

Olvass tovább>>

Cápatámadás 3000 évvel ezelőtti áldozatának maradványait találták meg

~
megalodon, cápa

Háromezer évvel ezelőtti cápatámadásban elhunyt áldozat maradványait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Japánban. A Journal of Archeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a legkorábbi közvetlen bizonyíték egy ember elleni cápatámadásra. A nemzetközi kutatócsoport a régészettudomány és a halottkémek által használt technológiák segítéségével rekonstruálta, hogy mi történt – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke. A cápatámadás áldozatát J. Alyssa White oxfordi kutató és Rick Schulting professzor fedezte fel, miközben a Kiotói Egyetemen az őskori vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványain erőszakos traumákra utaló nyomokat vizsgáltak. Egy Cukumóban talált felnőtt férfi…

Olvass tovább>>

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 felszállóegysége

~
Apollo 11

Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon. A NASA asztronautái, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969-ben sikeresen landoltak a Holdon. Miután több mint 21 órát töltöttek a felszínen, újra felszálltak az Eagle holdkomp részét képező felszállóegységgel (AS). Hamarosan összekapcsolódtak a parancsnoki modullal, amely visszaszállította őket a Földre. Mielőtt visszaindultak, a felszállóegységet kiengedték a világűrbe.…

Olvass tovább>>

Lego-figurák készültek a NASA híres kutatónőiről

~

Egy rajongó javaslatára különleges Lego-készlettel tiszteleg az amerikai űrkutatásai hivatal (NASA) történelmének híres kutatónői előtt a dán játékkockagyár. A NASA történelmében meghatározó szerepet játszó matematikusnők és űrhajósnők saját Lego-készletet kapnak, benne lesz A számolás joga című Oscar-jelölt film főhősét, Katherine Johnsont és az első űrhajósnőt, Sally Ride-ot ábrázoló figura is – állt a keddi közleményben. A készlet ötlete egy rajongótól származik, aki a NASA-építőkockákkal az ideas.lego.com című online oldalon elérte a tízezer szavazatot. Ez a feltétele annak, hogy a dán gyár megvizsgálja a javaslatot. A Lego tizenkét ötletből választotta ki…

Olvass tovább>>

Megfelelő szabályozás és jelentős befektetés kell az 5G fejlesztésekhez 

~

  Támogató szabályozásra, hatalmas összegű befektetésekre és az iparágak közötti együttműködésre, ötletbörzére van szükség az 5G fejlesztések sikeréhez, mindennapi elterjedéséhez – hangzott el a Deutsche Telekom és az Ericsson részéről a barcelonai Mobil világkongresszuson. Tim Höttges, a Deutsche Telekom (DT) vezérigazgatója szerint az 5G hálózat globális kiépítése lehetővé tenné, hogy a technológia immáron minden területen az élet részévé, később pedig észrevétlenné váljon. Mindazonáltal ehhez több tényezőre, így például támogató politikai környezetre, szabályozásra is szükség van, amely sokkal több frekvencia értékesítését és az iparág számára is megfizethető frekvenciadíjakat tesz lehetővé –…

Olvass tovább>>

Kezdődhet az egerszegi tesztpálya építése

Novák Csaba

Megkezdődhet Zalaegerszegen a mintegy negyvenmilliárd forintos beruházással tervezett autóipari tesztpálya megvalósítása a nemzetgazdasági tárca és az érintett egyetemek képviselőinek szerdai helyszíni egyeztetése, valamint a város közgyűlésének csütörtöki döntése után – közölte a zalai megyeszékhely polgármestere. Balaicz Zoltán tájékoztatása szerint a közgyűlés arról határozott, hogy a város terület biztosításával és a környezet előkészítésével járul hozzá az Európában is egyedülálló, önvezető járművek számára is alkalmas autóipari tesztpálya megvalósításához. Zalaegerszeg – a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a közeljövőben aláírandó együttműködési megállapodás alapján – 250 hektáros területet biztosít, és a települési operatív programból csaknem hárommilliárd…

Olvass tovább>>

Negyvenmilliárdból épül meg a zalai tesztpálya

~

Összesen mintegy 40 milliárd forintból elkészül a jövő év végéig Zalaegerszegen az a 250 hektáros területű járműipari tesztpálya, amelyhez hasonló 500 kilométeres körzetben nincs a közép-európai térségben – közölte Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő a csütörtökön Zalaegerszegen, rendkívüli sajtótájékoztatón. A kormány döntése alapján – amelyről Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtt tett bejelentést – 35 milliárd forintot biztosítanak állami forrásból az építkezéshez. Olyan központot építenek ki benzinkutakkal, szállodával és egyéb kiszolgáló létesítményekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a térség országaiban működő járműgyártók tesztelhessék autóikat, akár hetekre, hónapokra ideköltözve.  Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen beruházása lesz…

Olvass tovább>>

Díjat kaptak a gravitációs hullámok ELTE-s felfedezői is

~

A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is – olvasható az ELTE közleményében. A hárommillió dollár összdíjazású Breakthrough Prize jelenleg a legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos elismerés, körülbelül háromszor annyi, mint amennyi a Nobel-díjjal jár. Az elismerést tech-óriások vezetői és milliárdosok alapították, köztük van Sergey Brin (Google), Mark Zuckerberg (Facebook) és Yuri Milner, fizikus végzettségű kockázati befektető is. A nemzetközi sajtóban a „XXI. század Nobel-díja”-ként aposztrofált kitüntetést három kategóriában osztják ki: az élettudományokban, a fizikai alapkutatásokban és a matematikában elért „áttörésért”. A fizika…

Olvass tovább>>

Taroltak az ELTE kutatói a Lendület programban

~

Az MTA Lendület programjának idei tizenegy nyertes közül három az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatója, így Markó Alexandra fonetikus, Szöllősi Gergely János biofizikus és Werner Norbert asztrofizikus az ELTE-n alapíthat önálló kutatócsoportot. Az elmúlt öt esztendőben összesen 53 Lendület-kutatócsoport alakult felsőoktatási intézményekben, a legtöbb egyetemi csoport pedig az ELTE-n működik. A 2009-ben indult kutatásfinanszírozási program célja a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata nemzetközi versenyképességének erősítése. Az idei nyertesek közül öten az MTA valamelyik kutatóközpontjában…

Olvass tovább>>

Kétszázmillió forintos kutatási pályázatot hirdet az MTA

~

  A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négyéves, kétszázmillió forintos kutatási programot indít az iskolai szakmódszertan tudományos megalapozására. Az MTA szakmódszertani programjának lényege, hogy tudományos vizsgálatok alapján adjon választ arra, mit és hogyan tanítsanak a tanárok – írja közleményében az akadémia. A négyéves szakmódszertani kutatási program keretösszege kétszázmillió forint, egy-egy pályázat évi húszmillió forintot nyerhet el. A program vezetésére Patkós András akadémikust kérte fel Lovász László akadémiai elnöke. Az MTA olyan kutatásokat támogat, amelyek tudományos igénnyel alapoznak meg komplex tanítási módszereket függetlenül attól, hogy teljesen új, vagy a magyar módszertani hagyományokra…

Olvass tovább>>

NKFIH: hétmilliárd forint kutatói témapályázatokra

~

A korábbi évekhez képest jelentősen megnövelt, hétmilliárd forintos keretösszegben lehet pályázni kutatói kezdeményezésű felfedező kutatási programok megvalósítására – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) felhívása hétfőn jelent meg. A hivatal tájékoztatása szerint a pályázati felhívás célja egyebek mellett olyan kutatói kezdeményezésű alapkutatási projektek megvalósulásának ösztönzése, amelyektől különböző természeti és társadalmi jelenségek megismerése, a tudományos ismeretanyag bővülése, valamint olyan eredmények várhatók, amelyek új módszerek, eljárások kidolgozásához vezethetnek. A kutatói kezdeményezésű témapályázatok keretében tematikus prioritások nélkül, bármilyen tudományterületen végezhető felfedező kutatás, ha a projektjavaslat megfelel a felhívásban foglaltaknak. A támogatás…

Olvass tovább>>

Európai pályázatokra készíti fel a kutatókat az MTA

~

Átfogó kutatási programokat indítana a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azért, hogy a magyar kutatók sikeresebbek legyenek a nemzetközi pályázatokon. Minderről Lovász László, az MTA elnöke beszélt a tudományos testület honlapján hétfőn megjelent interjúban. Lovász szerint szeretnék jelentősen bővíteni az akadémia aktivitását az ország fontos kérdéseit, lehetőségeit vizsgáló nagy kutatási programok elindításában. Ezeknek a programoknak az lenne a feladatuk, hogy kijelöljék a témában folytatandó kutatások fő irányait, megszervezzék a kutatásokat, illetve tudományosan megalapozott, független véleményeket készítsenek a társadalom, a döntéshozók és adott esetben a versenyszféra számára az országnak fontos, stratégiai kérdésekben…

Olvass tovább>>

A teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban

~

A kormány döntése értelmében három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban, első lépésként 2016 januárjától 15 százalékkal. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány döntését ismertetve november elején elmondta: a januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egészében a költségvetés állja. 2015. októberi adatok szerint mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint…

Olvass tovább>>

Bréking: béremelést kapnak az oktatók és kutatók

~

Három lépcsőben a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bére nőni fog, az első 15 százalékos emelést januárra időzítették – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtökön. A 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi – ismertette a tárcavezető tegnapi kormánydöntést. A korábbi emelést alapul véve, összesen 27 százalékos bérnövekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Balog szerint a három éve megkezdett átalakításoknak, a kancellári rendszer bevezetésének, valamint az egyetemeken, főiskolákon így elért megtakarításoknak köszönhetően lehetővé vált a mostani, jelentős mértékű béremelés. Palkovics László felsőoktatási államtitkár a távirati irodának elmondta: a bértábla rendezésének költsége…

Olvass tovább>>

Rekordszámú tudós kapta meg a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat

Novák Csaba

  Rekordszámú pályázónak ítélte meg 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia a 45 évesnél fiatalabb, PhD-fokozattal rendelkező tudósok támogatására szolgáló Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat, amelyet az idén kétszázan kaptak meg. Az MTA közleménye szerint az Akadémia 1996-ban hozta létre azt a kiszámítható ösztöndíjrendszert, amely a PhD-fokozat megszerzése utáni kutatói pályaszakaszban támogatja a tudományos pálya iránt elkötelezetteket. A legkiválóbbak bármely tudományterületről pályázhatnak a határozott idejű, egy, két vagy három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjra. A támogatás a teljesítményközpontúság jegyében a fiatal kutatót egy adott kutatási téma feldolgozására és eredményei…

Olvass tovább>>