Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 kutató vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait. A kutatócsoport, az ELTE TTK Biológiai Intézet és a BTK Archeogenomikai Intézet munkatársainak részvételével, 727 egyén genomszintű adatait elemezte, amellyel régóta fennálló régészeti, genetikai és nyelvészeti hipotéziseket lehetett tesztelni – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A nagyszabású kutatásról tanulmánysorozat jelent meg a Science tudományos folyóiratban, melyből egyebek mellett kiderül, hogy milyen genetikai nyomot hagyott és milyen kulturális hatása…
Olvass tovább>>Címke: Kutatás
A PTE-n születő szellemi termékek piacra kerüléséhez nyújt támogatást az intézményt fenntartó alapítvány
Százhúszmillió forinttal támogatja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szeptemberben megnyíló kutatói pályázatát az intézményt fenntartó alapítvány, hogy az egyetemen születő szellemi termékek a piaci, gazdasági környezetben mielőbb hasznosulhassanak – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. A PTE közleményében azt írták, hogy az intézményt működtető Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány az egyetem által a helyben születő szellemi termékek gazdasági hasznosításának érdekében korábban létrehozott „PTE Proof of Concept” Alapot támogatja az összeggel. Bódis Józsefet, az alapítvány kuratóriumi elnökét idézve a kommünikében kiemelték, hogy évente százas nagyságrendben születnek szabadalmak a pécsi egyetemen. Az elnök kifejtette: ezek nagy része…
Olvass tovább>>Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen
Nemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói egy EU HORIZON pályázat keretében: a szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló hárommillió eurós összköltségvetésű programban – közölte az egyetem sajtóközpontja. Közleményük szerint az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén. Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint kilencven százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni. Az aerogélek hasznosítása, felhasználási…
Olvass tovább>>A viselkedésproblémák és a digitális eszközök használatának összefüggéseit vizsgálták az ELTE-n
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók. Számos kutatás szerint a korai és túlzott TV-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek…
Olvass tovább>>Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását. Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében. A kutatást Kovács Ilona, az ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A közlemény kitér arra, hogy az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez…
Olvass tovább>>A Daniella Villamosság az UNICEF-fel együtt segít a rászorulókon
A háromszoros Magyar Brands és Business Super Brands díjas, idén 30 éves fennállását ünneplő Daniella Villamosság életében mindig is központi szerepet játszott a társadalmi felelősségvállalás. Rengeteg nemes ügyet támogattak már anyagi és tárgyi adományokkal, de gyakran nyújtanak szakmai segítséget is. Ezúttal az UNICEF-fel együttműködve segítenek azoknak a rászoruló és szükségben szenvedő gyerekeknek, akik – többek között a szomszédos háborús helyzet okán is – bajba kerültek és támogatásra szorulnak. Az idén 30 éves fennállását ünneplő Daniella Villamosság működésének mindig is központi eleme volt az ember tisztelete, és a családias működésből fakadó…
Olvass tovább>>Az „örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – számolt be a BBC. A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói…
Olvass tovább>>Budapest ad otthont az Európai Régészek Szövetsége éves találkozójának augusztus végén
Több mint hatvan országból mintegy 2100 régész részvételével rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists – EAA) éves találkozóját, amelynek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont augusztus végén. Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia, amelyen 199 szekcióban csaknem háromezer előadás hangzik majd el, az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közös szervezésében valósul meg augusztus 31-től szeptember 3-ig. A rangos nemzetközi esemény célja, hogy bemutassa a legfrissebb tudományos, kutatási eredményeket a régészet és a kulturális örökségvédelem…
Olvass tovább>>Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével mutatták ki a tetraneutron létezését
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket. A közlemény szerint a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból álló, pozitív töltésű proton nélküli „atommag”, vagyis tetraneutron. Eszerint tehát nemcsak a gravitációs, hanem az atommagot alkotó protonok és neutronok között fellépő erős kölcsönhatás is képes összetartani tiszta neutronanyagot. Mint írják, az anyagi…
Olvass tovább>>Több mint egymilliárd forintos pályázati forrást nyert el a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium
Növekedhet a Pécsi Tudományegyetem (PTE) keretein belül működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) kutatási teljesítménye és szélesedhet a magyarországi és nemzetközi szintű kutatási hálózatokban való részvétele egy 1,25 milliárd forintos fejlesztési forrásnak köszönhetően – jelentette be az intézmény vezetője. Jakab Ferenc az intézmény székhelyén, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontban rendezett sajtótájékoztatón közölte: az Európai Unió és a magyar kormány 1,25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a VNL-nek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében. A forrás segítségével tovább mélyítheti kutatási tevékenységét az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek, az úgynevezett…
Olvass tovább>>Corvinus-kutatás: új módszer az elfogadható egészség mérésére
Az állami egészségügyi döntéshozatalt segítheti a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatása, amely arra ad választ, hogy milyen egészségproblémákat tartanak elfogadhatónak az emberek különböző életkorokban. Az egyetem közleménye szerint a Hermann Zoltán és Zrubka Zsombor – a BCE és az Óbudai Egyetem kutatói – által kidolgozott új módszer elsőként szolgáltat teljes körű és kellően pontos becslést arról: a lakosság milyen arányban tartja elfogadhatónak egyes életkorokban az egészségi problémák különféle kombinációit. Mint írták, a források korlátozottsága miatt az egészségügyi közgazdászok feladata, hogy a döntéshozók számára értékeljék az egyes gyógyszerek, terápiák hasznosságát. A…
Olvass tovább>>Premontrei monostor maradványait találhatták meg a Háros-szigeten
Premontrei monostor maradványait találhatták meg a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) munkatársai a Háros-szigeten – közölte a BTM – Vármúzeum. A múzeum munkatársainak néhány évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmét két helytörténész, Lévai Pál és Farkas Balázs, hogy érdemes lenne újra kutatást végezni a Háros-sziget mentén, ugyanis egykor ezen a helyen állt a premontrei monostor. A monostort 1264-ben, IV. Béla uralkodása alatt alapították, erről több oklevél is fennmaradt. Az épületet később a Pálos Rend kapta meg, pusztulása a török korra tehető. Először a XIX. században vadászházat építettek rá, majd a…
Olvass tovább>>Magyar kutatók közreműködésével vizsgálták az űridőjárást
Magyar kutatók is részt vettek annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájában, amely a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket vizsgálta. A kutatók legfrissebb eredményei jelentősen hozzájárulnak az űridőjárás jelenségeinek pontosabb megismeréséhez és megértéséhez. Az ELKH pénteki közleménye szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban. A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az…
Olvass tovább>>Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor…
Olvass tovább>>Növényvédőszerként is alkalmazhatóak az aranyvessző egyes komponensei – kutatás
Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének kutatói. Vizsgálatuk szerint az aranyvessző egyes komponensei alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A Móricz Ágnes vezette kutatócsoport a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. Az új kémiai struktúrájú bioaktív anyagokra nagy igény van a humán- és az állatgyógyászatban, valamint a mezőgazdaságban,…
Olvass tovább>>A fiataloknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk egy globális kutatás szerint
Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet. A The Guardian által pénteken ismertetett nagyszabású kutatás leszögezte, hogy az alkoholfogyasztás jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz, és semmi előnyt nem jelent a fiatalok számára. A Washingtoni Egyetem Global Burden of Diseases elnevezésű kutatása a világ betegség- és halálozási okait elemző, legátfogóbb adatokat tartalmazó, folyamatosan változó projekt. Négy évvel ezelőtt a kutatás arra az eredményre jutott, hogy az alkalmi ivás is káros az egészségre, és ezért…
Olvass tovább>>Haszonállatok húsában, tejében és vérében is találtak mikroműanyagot
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian. Az amszterdami Vrije Egyetem (VAU) tudósai próbakutatásukban a vizsgált hús- és tejtermékek háromnegyedében, valamint minden vérmintában megtalálták a mikroműanyagot. Kimutatták a szemcséket a vizsgált állati pellet (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag) takarmányok minden mintájában, ami arra utal, hogy ez a szennyeződés egy lehetséges útvonala. Az élelmiszertermékek műanyagba voltak csomagolva, ami egy másik lehetséges szennyezésforrás. A VUA tudósai márciusban számoltak be arról, hogy először mutattak ki emberi vérben mikroműanyagot, most…
Olvass tovább>>Még öregebbek a szomszéd barlangban talált Australopithecus-maradványok
Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét. Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja. A maradványokat Johannesburgtól körülbelül ötven kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis…
Olvass tovább>>Az MTA szerint rekordszámú kutatónő van az Akadémia új doktorai között
Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – közölte az Akadémia. Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti –…
Olvass tovább>>Megvizsgálták a pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére. Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, az ÖK Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, valamint Leticia Avilés, az University of British Columbia kutatója a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú anyai gondoskodást mutató úgynevezett szubszociális pókok elterjedési mintázatát vizsgálták az Andok keleti lejtőinek számítógépes modellezésével. Megállapították, hogy egy adott élőhely…
Olvass tovább>>