Címke: Kutatás

Nem mindegy, hogy reggel vagy este jelentkeznek a migrén tünetei

~
migrén fejfájás

Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – közölte a Semmelweis Egyetem. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat. A Semmelweis Egyetem kutatói most új megközelítésben vizsgálták a lüktető, görcsös fejfájással járó kórkép kialakulását. A betegeket a roham indulása alapján csoportokba osztották – olvasható az egyetem szerdai közleményében. A megkérdezettek harmada reggeli, negyven százaléka késő délutáni/esti…

Olvass tovább>>

Áttörést ért el egy nemzetközi kutatócsoport a földi élet eredetét vizsgálva

~
genetika, DNS

Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában. Az Astrobiology című folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében. Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa…

Olvass tovább>>

Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál kutatók szerint

~
műanyag

Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok. A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban pénteken publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét. Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a…

Olvass tovább>>

Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás

~
szenilitás

Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian. A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások…

Olvass tovább>>

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

~
Dunavirág kérész

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…

Olvass tovább>>

A magyarországi Bosch-csoport 14 százalékkal növelte árbevételét tavaly

~
Bosch

A magyarországi Bosch-csoport tavalyi árbevétele 14 százalékkal 1711 milliárd forintra nőtt – ismertette Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és Adria régiós vezetője. Hozzátette, a Bosch csoport magyar piacon elért forgalma – a csoporton kívüli értékesítésből származó árbevétele – 15 százalékkal 273 milliárd forintra emelkedett 2021-ben. Magyarországon a Bosch 2021-ben százmilliárd forintot fordított gyártáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó új beruházásokra, amelyekkel olyan jövőt formáló szakterületre fókuszált, mint az elektromobilitás, az autonóm járművek, mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 területe. Arról is beszélt, hogy tavaly a magyarországi foglalkoztatotti létszámuk 1700-zal 17 000-re nőtt. Szászi…

Olvass tovább>>

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

~
bakonybéli bencés monostor

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, XV-XVI. századi könyvcsatot is találtak. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti. A monostor…

Olvass tovább>>

Egyes kínai egyetemek kivonták magukat a nemzetközi rangsorolásból

~
Kína Mao Cetung

Egyes kínai egyetemek kivonták magukat minden nemzetközi rangsorolásból, miután Hszi Csin-ping kínai elnök arra szólította fel a kínai felsőoktatási intézményeket, hogy „törjenek új utat maguk előtt” – számolt be internetes kiadásában pénteken a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban. Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy…

Olvass tovább>>

Az emberi agy idegsejtjei meghatározott ritmusra kódolják a teret

~
Nádasdy Zoltán, ELTE

Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket. Ez megerősíti azt a feltevést, miszerint a gyors ritmus a szükséges előfeltétele minden magasabb rendű agyi funkciónak. A kutatók korábban már kimutatták, hogy a bennünket körülvevő teret agyunk idegsejtjei kódolják, és a jelekből a mediális temporális lebeny (a hippokampusz és az entorhinális kéreg közösen) megalkotja a környezet neurális modelljét. Ebben a modellben a sejtek úgy jelzik aktuális koordinátáinkat, mint…

Olvass tovább>>

MTA Közgyűlés: nyilvános az akadémiai minősítést elnyert tudományos műhelyek listája

~
Magyar Tudományos Akadémia

Összesen 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek adományozta a tudós testület kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Kiváló Kutatóhely minősítést – közölte az MTA. Az erről szóló okleveleket a MTA Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek. „Az MTA már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek” – hangsúlyozták a közleményben. Emlékeztetnek rá, hogy…

Olvass tovább>>

Freund: rendeződtek a nyitott kérdések az ELKH-val

~
Freund Tamás

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón. Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program. Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz – tette…

Olvass tovább>>

Szabadon böngészhetőek a Magyarországról készült műholdfelvételek

~
Sentinel műhold

Térítésmentesen lehet keresni a Magyarországról készült Sentinel-űrfelvételek között a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) projekt keretében kialakított eFöld Portálon. Az eFöld Portált a nagyközönség egy egyszerű regisztrációt vagy KAÜ (egykori Ügyfélkapu) azonosítást követően használhatja. Így akár néhány kattintással ellenőrizhető a lakóhelytől távol eső területek állapota (például erdők vagy szántók mérete és a növényborítottság mértéke), ha azok kiterjedése legalább tízszer tíz méter, ennél kisebb objektumok nem látszódnak a képeken – közölte Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). A fejlesztés publikus felülete ezen az oldalon érhető el. Az Európai Űrügynökség Copernicus-programja a Föld állapotának…

Olvass tovább>>

A Tisza és a Maros alsó szakaszának gátrendszerét vizsgálják az SZTE kutatói

~
Tisza Maros

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, nyolcvan kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végzett vizsgálatok során a szakemberek földradart, elektromos ellenállás tomográfiát és GPS-t is használnak, amelyekkel a nem ritkán száz évnél is régebben emelt gátak magasságában, szerkezetében és összetételében bekövetkező változásokat lehet kimutatni. A georadar elektromágneses hullámokat bocsát ki a felszín alá, melyek visszaverődnek a réteghatárokról és…

Olvass tovább>>

Pályacsúcs: 505 napos koronavírus-fertőzést dokumentáltak

~
koronavírus

Az eddigi leghosszabb Covid-fertőzést dokumentálhatták brit orvosok: egy beteg szervezetében több mint 16 hónapon, 505 napon át volt kimutatható a koronavírus. A brit páciensnek más betegségei is voltak, és 2021-ben kórházban hunyt el. Londoni orvosai szerint ritka az ilyen makacs, hosszú ideig tartó fertőzés. A legtöbb ember szervezete magától megszabadul a vírustól, de a szóban forgó, meg nem nevezett páciensnek nagyon súlyosan legyengült az immunrendszere. A szakemberek kiemelték, hogy az ilyen krónikus fertőzések tanulmányozása elősegítheti az új típusú koronavírus okozta Covid-19 és kockázatainak jobb megértését – írta a BBC. Az esettanulmány…

Olvass tovább>>

Feltalálók, szabadalmak és innovációs erő nyújt versenyelőnyt

~
innováció

Szabadalmai alapján a Siemens számít a leginnovatívabb német cégnek. A vállalat az Európai Szabadalmi Hivatal 2021-es bejelentői rangsorában az ötödik helyre tornázta fel magát. A 2021-es szabadalmi összesítésben emelkedő arányban szerepeltek az ipari dolgok internete területéhez kapcsolódó újítások. A megelőző évhez képest a Siemens feltalálói körülbelül hat százalékkal több szabadalmi bejelentést adtak be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, mellyel az ötödik helyet szerezte meg a vállalat. Példaértékű innováció A német társaságot egyúttal a Fast Company amerikai üzleti magazin a világ leginnovatívabb vállalatának ismerte el. A havonta megjelenő üzleti kiadvány a Siemens…

Olvass tovább>>

Számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban fészkel, mint száz éve

~
fészek

A gobális felmelegedés a madarak fészkelési szokásait is megváltoztatta: egy új tanulmány szerint számos madárfaj csaknem egy hónappal korábban rakja le tojásait, mint száz éve. Amerikai tudósok a Chicago környékén gyűjtött tojásmintákból elemezték a madarak fészkelési tendenciáit, és megállapították, hogy a 72 madárfaj – amelyekről történelmi és modern adatok is rendelkezésre állnak – körülbelül egyharmada most sokkal korábban fészkel, mint korábban. Ezek a fajok – köztük a kék vércse, a pacsirta és a mezei veréb – átlagosan 25 nappal korábban rakják le első tojásaikat, mint 100 évvel ezelőtt – idézte a…

Olvass tovább>>

Tudtak élni az ókori Jeruzsálemben

~
izraeli amfora

Egzotikus, vaníliás-fűszeres borokat is ittak az i.e. VI. századi Jeruzsálemben egy új tudományos kutatás szerint – jelentette a The Times of Israel. Az egzotikus, távoli vidékekről Izrael földjére került fűszer-maradványokra Jeruzsálemben, a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben bukkantak, az i.e. VI. századi, még a Babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékek cserépmaradványainak tudományos elemzésével. Ajala Amir, a Tel-avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette a kémia és a régészet tudományágait ötvöző vizsgálatot a Weizmann Intézet és a Bar-Ilan Egyetem laboratóriumainak bevonásával. A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy…

Olvass tovább>>

A korábbinál kétszer pontosabb vérvizsgálat jelzi előre az infarktus és stroke kockázatát

~
vérvétel

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata. A vérben lévő fehérjék mérésén alapuló teszt nagyjából kétszer olyan pontos, mint a korábbi kockázatfelmérés. Segíthet annak megállapításában, hogy a betegek meglévő gyógyszerei hatékonyak-e, vagy más gyógyszerekre van-e szükségük a kockázat csökkentéséhez – ismertette a kutatást a The Guardian online kiadása. A kutatást vezető Stephen Williams, a coloradói Boulderben működő SomaLogic munkatársa kiemelte, hogy a teszt újabb lépés a személyre szabott gyógyításban. Az innováció új szív- és érrendszeri…

Olvass tovább>>

Vakok számára fejlesztenek vizuális protéziseket

~
agy

A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) részvételével, az Európai Unió (EU) kutatási programjának 2,1 millió eurós támogatásával, nemzetközi projekt indul vakok számára fejlesztett, az agy látókérgi területére beültethető vizuális protézisek teljesítményének és felbontásának javítására. A kutatók célja olyan innovatív elektromos ingerlési mintázatok kidolgozása és vizsgálata, melyek alkalmazásával kompaktabb, kevésbé invazív agyi implantátumok készíthetők a közeljövőben – közölte a TTK. Mint a kutatóközpont honlapján közölt beszámolóban olvasható, a fejlesztés eredményeinek köszönhetően az új implantátumok a jelenlegi eszközökhöz képest jobb téri felbontású látást tesznek majd lehetővé. A kutatás céljainak eléréséhez modern elektronikai, számítástechnikai, élettani,…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond

~

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…

Olvass tovább>>