Kissé innovatívabbak a családi cégek a vállalati szektor átlagánál egy kutatás szerint

innováció

Kissé innovatívabbak a hazai családi cégek, mint a vállalati szektor általában – derül ki a K&H innovációs kutatásából. A tájékoztatás szerint Magyarországon a családi vállalkozások száma meghaladja a 900 ezret, a hazai vállalkozások kétharmada ilyen jellegű cég. A kutatás eredménye szerint a családi vállalatok 48 százaléka vezetett be új, vagy jelentősen javított terméket, illetve szolgáltatást az elmúlt két évben, míg az összes vállalatot nézve ez az arány 45 százalék. A családi vállalatok a vállalati szektorhoz hasonlóan jellemzően az elmúlt két év bevételének 2-10 százalékát forgatták vissza innovációs tevékenységre. A cégek negyede…

Olvass tovább>>

Ismeretlen, már kihalt rovarfajt azonosítottak magyar kutatók egy borostyánban

Alienopterix santonicus

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK). A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő-kréta időszak santoni emeletéből származik. A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy…

Olvass tovább>>

A BME kutatója nyert az ERC Starting Grant pályázatán

BME

Magyarországon egyedüliként nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatán Nagy Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa – közölte az egyetem. A közlemény szerint a kutató kémiai anyagok és folyamatok nagy pontosságú modellezésére, és ez alapján azok tudásalapú fejlesztésére alkalmazható kvantumkémiai számítási eljárások kidolgozását célzó pályázattal nyert öt évre 1,2 millió eurós (mintegy 491 millió forint) támogatást. Az ERC Starting Grant pályázata olyan fiatal kutatóknak nyújt támogatást, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. „A fizikai elveken alapuló…

Olvass tovább>>

Valódi volt a kitaláltnak vélt római császár egy erdélyi aranyérme tanúsága szerint

régi aranypénz

Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus – olvasható a BBC honlapján. A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt. A kutatást…

Olvass tovább>>

Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat magyar kutatók

elektron

Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása. Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezik forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében – olvasható a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleményében. A forró elektronokat azonban nagyon nehéz kísérletileg vizsgálni, mivel az ilyen elektronok a fénynyaláb…

Olvass tovább>>

Kétezeréves hajót találtak horvát régészek Dalmáciában

tenger búvár

Horvát régészek egy több mint kétezer éves római hajóra bukkantak a tengerben az észak-dalmáciai Sukosánnál, mindössze kétméteres mélységben – közölte Mladen Pesic, a zárai (Zadar) Vízalatti Régészeti Központ igazgatója, egyben a kutatás vezetője. A Barbir nevű antik kikötőt 1973-ban fedezték fel Sukosanban, de hosszú ideig csak felszínesen dokumentálták – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a komolyabb feltárások 2017-ben kezdődtek el, párhuzamosan a szárazföldi területekkel, ahol római kori villák álltak, de a modern építészet részben megsemmisítette őket. „Szerencsére a tengeri lelőhelyek nagy része épségben maradt” – mutatott rá Pesic. A legújabb felfedezéssel…

Olvass tovább>>

Aláírták a svájci-magyar együttműködési program második keretmegállapodását

Svájc magyarország

Aláírták a svájci-magyar együttműködési program második időszakának keretmegállapodását a nemzeti társfinanszírozással együtt közel 40 milliárd forint összegű támogatás felhasználásáról. A kedden Budapesten aláírt megállapodás olyan fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé az elkövetkező tíz évben, amelyek hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez, a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatásához, a munkahelyteremtéshez, a környezetvédelem és az egészségügy további javításához, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az aláírás előtt úgy fogalmazott: egy olyan sikeres együttműködés tudnak most megújítani, amely eddig is kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak, és reméli, hogy a most induló programsorozat is hasonlóan…

Olvass tovább>>

Új klinikai kutatócentrum nyílt az Alzheimer-kór korai felismerésére

Alzheimer

Megnyílt az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) új klinikai kutatócentruma, amely Alzheimer-kór korai felismerésén, a betegség kialakulásában részt vevő idegélettani tényezők pontosabb megismerésén dolgozik. Az OMIII a közleményben azt írta: jelen ismeretek szerint az Alzheimer-kór ugyan nem gyógyítható, de az új tudományos eredmények szerint a betegségre jellemző kóroki eltérések akár az első tünetek megjelenése előtt évtizedekkel korábban kimutathatók. Ebben a korai stádiumban a betegség megjelenése jelentősen késleltethető tervezett és egyénre szabott életmódbeli és gyógyszeres terápiával. Egyes becslések szerint – tették hozzá – a korai diagnosztikával a betegség megelőzhető…

Olvass tovább>>

A világon elsőként lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az EK szakemberei

ITER

A világon elsőként készítettek és lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) szakemberei. Az ITER az egyik legnagyobb, nemzetközi összefogással épülő kísérleti fúziós erőmű, amelynek célja a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása. A közlemény felidézi, hogy az EK csaknem két évvel ezelőtt nyerte el az ITER projekt keretében kiírt pályázatot, melynek célja egy támogató laboratórium építése, valamint a fúziós berendezés biztonságos leállítására szolgáló technológia kidolgozása és tesztelése. A tájékoztatás szerint az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának szakemberei rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe a…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás veszélyezteti a természetes szén-dioxid-nyelőket

uveghaz-gáz

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak – figyelmeztetnek a kutatók a Fluxes – Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. „A természetes nyelők változó viselkedése egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid-semlegesség eléréséhez a kibocsátás további csökkentésére van szükség” – hívták fel a figyelmet a kutatók az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (Integrated Carbon Observation System, ICOS) új kiadványában, melynek középpontjában az európai szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők helytől és időtől függő változásai állnak. Az…

Olvass tovább>>

Új gyógyvízkezelési technológiát fejleszt a Dialcont

gyógyvíz-fürdő

Az uszodatervezéssel, kivitelezéssel és vízkezeléssel foglalkozó tatabányai Dialcont Kft. több mint 300 millió forintos beruházással olyan új gyógyvízkezelési technológiát fejleszt, mellyel a gyógyhatás megőrzése mellett tisztítható meg a gyógyvizes medencék termálvize – közölte a társaság. Tájékoztatásuk szerint Magyarországon a gyógyvizes medencékben kivétel nélkül új víz bevezetésével frissítik a medencéket, ez azonban pazarolja a rendelkezésre álló vízkészleteket és nem semlegesíti a vízben lévő baktériumokat sem. A Dialcont Kft. 326 millió forint ráfordításával egy olyan rendszert fejleszt, mely UV sugárzással, egy saját fejlesztésű vegyszerrel és diatóma-, azaz kovaföldes szűréssel képes vízforgatós módszerrel,…

Olvass tovább>>

Hatmillió eurós befektetés a XUND osztrák-magyar egészségdigitalizációs startupnál

Hatmillió eurós tőkebefektetéshez jutott a bécsi és budapesti központokkal működő egészségügyi technológiai startup, a XUND Solutions GmbH – közölte a cég. Tájékoztatásuk szerint a startup megoldása mesterséges intelligencia felhasználásával automatikusan dolgoz fel több millió orvosi publikációt, majd a tüneteket, a személyes kockázati tényezőket és a páciensek demográfiai adatait figyelembe véve külső beavatkozás nélkül azonosítja a betegségeket. A rendszer alapjául szolgáló algoritmus több éves kutatás és fejlesztés eredménye; nemcsak több mint 4000 ismert betegség és egészségügyi állapot azonosítására képes, hanem megoldást is kínál a betegségek megelőzésére és kezelésére. A XUND 2018-as…

Olvass tovább>>

Palkovics szerint Magyarország a világ élvonalába tartozik a high-tech gyártásban

Palkovics László

Két nemzetközi innovációs rangsor szeptember végén megjelent idei kiadása a világ és Európa legjobbjai között értékeli a magyar teljesítményt a high-tech gyártásban és kivitelben. A 2022-es Globális Innovációs Index szerint Magyarország tavalyhoz képest három helyet javítva az ötödik a csúcstechnológiás termékek előállításában – jelentette ki Palkovics László. A technológiai és ipari miniszter azt közölte, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) évente teszi közzé az idén 132 gazdaság innovációs teljesítményét összemérő Globális Innovációs Indexet. Az összesített nemzetközi rangsorban 34. Magyarország a hét vizsgált tématerület közül a tudományos és technológiai eredményekben áll a…

Olvass tovább>>

Szabados életet élő fehérjéket találtak magyar kutatók

Szegedi Tudományegyetem

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta tanulmányozzák az S100 nevű különleges fehérje viselkedését. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik – melyek a Scinetific Reports című folyóiratban jelentek meg – hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításához –…

Olvass tovább>>

Európai Bizottság: Magyarország vezeti az innovációs rangsor végét

innováció

Magyarország idén még közelebb került az EU-átlaghoz a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Az Európai Bizottság (EB) friss jelentése szerint egy helyezést előre lépve Magyarország az innovációs rangsor 21. helyén áll, ezzel a „feltörekvő innovátorok” közül a legjobb eredményt érte el. Az EB szeptember 22-én tette közzé a 2022. évi európai innovációs eredménytáblát, amely különböző dimenziókban, 32 indikátor mentén ad összehasonlító képet a tagállamok innovációs rendszereiről. Az eredménytábla szerint Magyarország innovációs teljesítménye tovább javult az előző év eredményéhez képest, így – Horvátországot megelőzve – vezeti a „feltörekvő innovátorok” csoportját – közölte…

Olvass tovább>>

Gyorsabb rákdiagnózist eredményezhet egy új fejlesztésű eljárás

tüdő röntgen

A HCEMM kutatócsoportja olyan orvosdiagnosztikai eljárást fejleszt, amely lehetővé teszi a nagyon korai fázisban lévő tumoros elváltozások izolálását vérszérummintából, illetve utat nyit az egyénre szabott leghatékonyabb terápiák alkalmazásának. A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine HCEMM) a közleményében azt írta: az európai országok közül Magyarországon a legmagasabb a tumoros megbetegedésekből fakadó halálozási arány. Mivel a rákos megbetegedések esetében különösen fontos a gyors diagnózis, a HCEMM kutatócsoportja a Szegedi Tudományegyetemmel közösen olyan új eljárást fejleszt, amely a levett vérben lévő 21 ezer génből képes olyan…

Olvass tovább>>

Tíz kutatás részesül támogatásban az Élvonal programban

Forint

Összesen tíz hazai kutatási program részesül támogatásban az Élvonal Kutatási Kiválósági Program 2022. évi pályázatának alig hárommilliárd forintos keretösszegéből – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). „A program keretében a legkiválóbb magyar és külföldi kutatók kaphatnak öt évre szóló, nemzetközi mércével is versenyképes támogatást, hogy projektjüket egy magyar kutatóintézetben eredményesen megvalósítva eséllyel pályázhassanak az Európai Kutatási Tanács (ERC) még jelentősebb forrásaira” – foglalta össze a közleményben György László, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. A nyertes pályázók öt éven át összesen akár 350 millió forintnyi állami támogatással végezhetik…

Olvass tovább>>

OTKA-pályázat: 12,7 milliárd forintot kapnak alapkutatási projektek

Forint

Több mint 350 kutató és kutatócsoport összesen 12,7 milliárd forint támogatást nyert az elkövetkező 3 vagy 4 évre az idei alapkutatási pályázatokon — közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett 2022. évi pályázati kiírásra három kategóriában, összesen 1314 érvényes pályázat érkezett 46,9 milliárd forintnyi támogatási igénnyel – közölte a KIM. A kutatói életpálya elején álló pályázók közül 176 projekt nyert támogatást a Posztdoktori kiválósági program és a Fiatal kutatói kiválósági program kategóriában, amire idén összesen 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A…

Olvass tovább>>

Most jó multivitamin-gyártónak lenni

demencia

Multivitaminok és ásványi anyagok napi fogyasztása csökkentheti az idősek kognitív képességeinek romlását egy amerikai kutatás szerint. A kutatásban több mint 2200, 65 év feletti ember vett részt. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a táplálékkiegészítők mintegy 60 százalékkal vagy két évvel lassíthatják a kognitív képességek romlását, elsősorban azoknál az embereknél, akik szív- és érrendszeri megbetegedésen estek át – írta a The Guardian. Az Alzheimer-kór és a demencia kutatói kedvezőnek ítélik meg az eredményeket, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy szélesebb körű kutatásokra van szükség, mielőtt a napi multivitamin-szedést javasolják idős embereknek a…

Olvass tovább>>

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

közlekedés, por, füst

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – közölte a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága. A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz tíz mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő…

Olvass tovább>>