Címke: Kutatás

Feltérképezték az ayahuasca-főzet agyműködésre gyakorolt hatását

~
ayahuasca hatása az agyra

Erős hatást gyakorol az agy több, nagy fejlettségű funkciókért felelős részére is, köztük például az összetett döntéshozatalért és a képzelőerőért felelős területekre az ayahuasca tudatmódosító hatású főzet – írta Guardian. Az ayahuasca-főzetet az emberiség már legalább ezer éve ismeri és használja. Az amazóniai őserdőben honos Banisteriopsis caapi nevű növény indájából és a Psychotria viridis nevű cserje leveleiből készítik. A főzet fogyasztói erőteljes hallucinációkról számolnak be, és gyakran azt mesélik, hogy halálközeli élményeket éltek át, másvilági lényekkel találkoztak, és alternatív valóságokba tettek – az életüket aztán sokszor gyökeresen átalakító – utazásokat.…

Olvass tovább>>

Új nanooptikai áramköröket és részecskegyorsítási módszereket fejlesztettek a Wigner FK és az ELI kutatói

~
lézer

Egy most lezárult négyéves együttműködés során új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója. „A szegedi ELI Lézerközpont fényforrásai és kutatói berendezései olyan egyedülálló kísérletek elvégzését tették lehetővé az elmúlt 4 év folyamán, amelyek jelentős előrelépést jelentenek töltött részecskék gyorsítása vagy nanooptikai áramkörök fejlesztése kapcsán” – számolt be a közleményben a projektről Dombi Péter, a kutatás vezetője. A kísérleteket a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói kezdeményezték és az ELI nemrég megépült berendezései segítségével hajtották végre. Mint írták, számos…

Olvass tovább>>

A protonyelv a dögevés kapcsán alakulhatott ki

~
Homo Erectus

Az előnyelv akár csaknem kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott – állapították meg legújabb vizsgálatuk során az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai. Egy elmélet szerint már kétmillió évvel ezelőtt, a Homo erectus korában – vagyis több mint másfél millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt – kialakulhatott a tényleges emberi nyelvet megelőző elő- vagy protonyelv, amelynek megjelenésére közvetetten az akkori klímaváltozás is hatással lehetett. Ennek a nyelvnek valószínűleg volt hangadási összetevője és gesztusokat is tartalmazott. Ez utóbbiak segíthették a hangadással átvitt információ megértését. Ugyanakkor a vokális jeleket…

Olvass tovább>>

Felkutatták a Kárpát-medence korábbi legnagyobb földrengéseit

~
földrengés

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai lajstromba vették a Kárpát-medence korábbi legnagyobb földrengéseit, amelyek a műszeres mérések előtt történtek – közölte az egyetem. Az egyetem honlapján megjelent beszámoló szerint az elmúlt időszak kisázsiai és dél-európai földrengései miatt különösen reflektorfénybe került munka a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket veszi górcső alá, pontosítva azok epicentrumát (kipattanási helyét) és becsült erősségét, egybevetve azokat a XX. század néhány, már műszerrel is mért eseményével. A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes…

Olvass tovább>>

ELTE-kutatás: A zene segíthet a gyenge olvasás előrejelzésében

~
ELTE

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét. Az eljárás lehetővé teszi a veszélyeztett gyerekek korai szűrését és fejlesztését. A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másnak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja, márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni – olvasható az ELTE közleményében. Napjainkban egyre több gyerek küzd olvasási nehézségekkel, pedig minőségi olvasás nélkül…

Olvass tovább>>

Magyar innováció: Átmeneti volt a fellendülés

~
innováció

A magyar vállalatok innovációs aktivitása elmarad a szükségestől és az európai átlagtól. Az Európai Bizottság tavaly ősszel publikálta a 2022-es európai eredménylistáját, amely 12 szempont és összesen 22 témakör szerint rangsorba állítja és csoportosítja az EU tagországait. Az innováció terén első Svédország, de az élbolyban szerepel még Belgium, Dánia, Finnország – és új csapattagként – Hollandia is. A középmezőnyt követik az úgynevezett „feltörekvő innovátorok”, vagyis azon országok, amelyek az uniós innovációs átlag 70 százaléka alatt szerepelnek. Magyarország 69,8 százalékos teljesítményével mindössze hajszálnyival csúszik bele ebbe a „követő” csoportba, ahol teljesítménye…

Olvass tovább>>

Mint a mesében: Hét egészséges szokással csökkenthető a demencia kockázata

~
demencia

Hét egészséges szokással csökkenthető a demencia kockázata egy két évtizedet felölelő kutatás szerint – írta a The Guardian. A kutatás szerint ha középkorúként aktív életet élünk, megfelelően táplálkozunk, ügyelünk az egészséges testsúly fenntartására, mellőzzük a dohányzást, valamint normális keretek között van a vérnyomásunk, a koleszterin- és vércukorszintünk, azzal csökkenthetjük az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek kialakulásának esélyét a későbbiekben. Az előzetes eredményeket az Amerikai Neurológiai Akadémia éves találkozóján mutatják be Bostonban. A kutatók több ezer amerikai nő életét követték nyomon mintegy húsz évig. A tanulmányhoz 13 720 alany adatait vették fel, akik…

Olvass tovább>>

Köszönjük EU! Kétmilliárdos fejlesztés a közszolgálati egyetemen

~
Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Uniós forrásból több mint kétmilliárd forintos digitális oktatási fejlesztés valósul meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) – tudatta az intézmény. A Gyakorlatorientált felsőfokú képzések fejlesztése az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elnevezésű projekt 2022. szeptember 1. és 2026. február 28. között valósul meg, legfontosabb eleme a pedagógiai-oktatásmódszertani megújulás, amely támogatja a hallgatói képességek fejlesztését és értékelését, az egyéni tanulási utak mentorálását és a személyességen alapuló szakmai közösségeket. A hatékony és kreatív tanulás elengedhetetlen feltétele a digitalizáció Legalább négyezer hallgató és munkatárs nyelvi- és digitáliskompetencia-fejlesztése, korszerű szoftverkörnyezetben működő oktatási laborok kialakítása a célja…

Olvass tovább>>

Fantasztikus felfedezés: Akit folyamatosan bántanak nagyobb valószínűséggel kísérel meg öngyilkosságot

~
családon belüli erőszak

A párkapcsolati erőszakot elszenvedő nők háromszor nagyobb valószínűséggel próbálnak meg véget vetni életüknek. A The Guardian című brit napilap cikke szerint azoknál, akik párkapcsolaton belüli szexuális bántalmazást éltek át, hétszer nagyobb a valószínűsége az öngyilkosságnak. A nők jogaiért küzdő aktivisták megdöbbentőnek nevezték az eredményeket, amelyeknek szerintük arra kellene ösztönözniük a háziorvosokat, szülésznőket, a munkaügyi központok munkatársait és másokat, akik kiszolgáltatott nőkkel kerülnek kapcsolatba, hogy rutinszerűen kérdezzék meg őket személyes biztonságukról. A párkapcsolati erőszak áldozatai emellett több mint háromszor nagyobb valószínűséggel tesznek kárt magukban, és több mint kétszer nagyobb a kockázata annak,…

Olvass tovább>>

Féléves kislány életét mentették meg egy egyedülálló gégeműtéti eljárással Szegeden

~
Rovó László fül-orr-gégész professzor

Az egész világon egyedülálló az a Rovó László professzor (képünkön), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora és szakmai csoportja által kifejlesztett gégeműtéti eljárás, mellyel legutóbb egy mindössze féléves román kislány életét mentették meg. A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az innovatív beavatkozás egy lépésben nyújt megoldást azoknak a gyerekeknek, akik öröklött vagy szerzett, fulladással járó felső légúti szűkülettel küzdenek. A korszülöttként világra jött kislány lélegeztetést igényelt, ami miatt gégeszűkület alakult ki nála. A légúti szűkület lefolyását részben mértéke, részben a kialakulás sebessége határozza meg. A problémát más és más dolgok…

Olvass tovább>>

Évszakonként eltérhet az ember alvásigénye egy új kutatás szerint

~
alvás

Egy új kutatás szerint az embernek több alvásra lehet szüksége a hidegebb hónapokban, mint nyáron – írta a The Guardian pénteken a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva. A berlini Szent Hedvig Kórházban alvászavarokkal küzdő pácienseken elvégzett kutatás során megállapították, hogy télen a nyári hónapokhoz képest harminc perccel hosszabb az ember gyors szemmozgásos (REM) alvásszakasza. A REM-szakaszokban fokozottabb az agyműködés, és az ember ilyenkor álmodhat. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, ez alatt négy NREM (nyugalmi alvás, vagyis amikor nincs gyors szemmozgás) és egy REM-fázis különíthető el…

Olvass tovább>>

Hamarosan új kutatási központ kezdi meg működését a Korányi központban

~
Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet

Kutatási együttműködést kötött a tüdőgyógyászati betegségek hatékonyabb kezeléséért az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet (OKPI) és a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ) Nonprofit Kft.; a szakmai megállapodás eredményeként hamarosan egy nemzetközi színvonalú kutatási központ kezdi meg működését. A Korányi intézet a közleményében azt írta, az együttműködés révén – a jelenleg még kialakítás alatt lévő helyszínen – a súlyos előrehaladott tüdőkarcinómás (kissejtes és nem kissejtes), és számos egyéb tüdőgyógyászati betegségben szenvedő betegek klinikai vizsgálatban történő kezelésére nyílik lehetőség új gyógyszerek alkalmazásával. A közleményben idézték Bogos Krisztinát, az OKPI főigazgatóját, aki elmondta,…

Olvass tovább>>

Hatalmas áttörést értek el pécsi kutatók

~
koronavírus

Hatalmas áttörést értek el a RoLink Biotechnology Kft. és Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakemberei koronavírus-kutatás tekintetében az elmúlt két évben, hiszen kutatásuknak köszönhetően egy most kifejlesztett berendezéssel mérhetővé vált a COVID-19 által kiváltott antitestes és sejtes immunválasz egyaránt. A kutatás eredményeképp a jövőben más kórokozók tekintetében is alkalmazható lesz ez az eljárás. A projekt „COVID-19 Diagnosztika és Terápia – egyesített platform megközelítés” című, 2020-2.1.1-ED-2020-00100 számú pályázat keretében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásából valósult meg, 127 millió forint felhasználásával.…

Olvass tovább>>

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

~
malac

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek. Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének. „A háziasított állatok különösen hajlamosak…

Olvass tovább>>

A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése

~
idő

A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát – erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére. Az ELTE közleménye szerint Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docensének és kutatótársainak vizsgálata eredetileg egy egyetemi projekt volt, amelyet még a 80-as években végeztek el. Akkor találtak egy érdekes összefüggést, az eredményt azonban nem publikálták. Nádasdy és munkatársai a közelmúltban módszertani finomítások után megismételték a régi kísérletet. Az eredmények…

Olvass tovább>>

Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

~
viking temetési hajó

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába. A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket. A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a IX. századból származó csontokat vizsgált…

Olvass tovább>>

A beporzók pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka a világon

~
Méh

A beporzó rovarok pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka, mintegy félmillió haláleset a világon – idézte egy új kutatás becsléseit a The Guardian. A mezőgazdasági termények háromnegyedének szüksége van a beporzásra, ám sok rovarfaj egyedszáma drámainak csökken, így a nem megfelelő beporzás három-öt százalékos veszteséget okoz a gyümölcs-, zöldség- és a csonthéjasok termesztésében – állapította meg a kutatás. A halálesetek nagyjából egy százaléka azért következik be, mert ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkent a tudósok szerint, akik megvizsgálták a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták…

Olvass tovább>>

Teljesülhet a múzeumi kiállítási tárggyá vált „ír óriás” végakarata, aki a tengerben akart nyugodni

~
Charles Byrne csontváza

Eltemethetik a 231 centiméteres magassága miatt „az ír óriásként” emlegetett, 1783-ban elhunyt Charles Byrne maradványait, aki halálos ágyán úgy végrendelkezett, hogy a tengerbe temessék, de végül mégis egy múzeumban állították ki csontvázát. A 22 éves Byrne maradványait John Hunter anatómus szerezte meg halála után, és londoni lakásmúzeumában mutogatta. 1962-ben II. Erzsébet is megtekintette a Királyi Sebészeti Kollégium Hunterian Múzeumában a híres csontvázat – emlékeztetett a smithonianmag.com portál. A Hunter gyűjteményét is tartalmazó múzeum az utóbbi öt évben zárva tartott, de amikor márciusban ismét megnyílik, a csontváz már nem lesz ott a…

Olvass tovább>>

Porcoshalakat találtak a paleontológusok Orfű mellett

~
porcoshal fosszilia

Mélytengeri porcoshalak kövületeit tártak fel őslénykutatók a Baranya megyei Tekeres mellett. A középső-miocén időszak badeni emeletében képződött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az ősmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez. Mint ahogy az ELTE a közleményében írta, Magyarország nagy részét ebben a korban a Központi-Paratethys nevű beltenger foglalta el. Így hazánkban számos badeni korú ősmaradvány-lelőhely ismert, például a Mecsekben, a Bakonyban és az Északi-középhegységben. Ezek között több lelőhely gazdag porcoshalak kövületeiben. A kutatócsoport összesen 38 porcoshal…

Olvass tovább>>

Magyarország megközelítőleg évi ezermilliárdot költ kutatás-fejlesztésre

~
Birkner Zoltán

Magyarország mára évente közel ezermilliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, és ha ez az ütem tartható, akkor 2030-ra az első tíz k+f innovációval bíró országok közé fog kerülni – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy szakmai konferencián Budapesten. Birkner Zoltán hozzátette: 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Mint mondta, az elmúlt években a kutatás-fejlesztés erősítése, az új egyetemi struktúra kialakítása, valamint a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az ország innovációs erősítését hozza magával. A…

Olvass tovább>>