Címke: Kutatás

Daganatos és autoimmun betegségek kezelésére dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók

~
sejt

Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók — közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A közlemény szerint napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni. Számos, jelenleg kiaknázatlan sejten belüli gyógyszercélpont van, amelyekhez hozzáférve újabb, fontos betegségekre lehetne terápiát fejleszteni. Az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát…

Olvass tovább>>

Először találtak új antibiotikumot mesterséges intelligencia segítségével

~
Mesterséges intelligencia (illusztráció)

Először találtak egy új típusú antibiotikumot mesterséges intelligencia (MI) segítségével amerikai tudósok. Szakértők jelentős áttörésnek tartják a felfedezést a gyógyszerrezisztencia elleni küzdelemben – számolt be a BBC. A kutatók egy algoritmust használtak több mint százmillió kémiai vegyület alig néhány napot igénybe vevő elemzésére. Az újonnan felfedezett antibiotikum 35 potenciálisan halálos baktériumfélét képes elpusztítani. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma Nagy-Britanniában 2017 és 2018 között kilenc százalékkal nőtt, és megközelítette a 61 ezer esetet – emlékeztetett a brit hírportál. Az antibiotikumok helytelen alkalmazása miatt a testben élő káros baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerrel szemben,…

Olvass tovább>>

Miért nem csodálkozunk? Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit az ELTE kutatói szerint

~
DNS

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett – állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai. Az ELTE közleménye felidézi, hogy a kutatók az avar kori elithez tartozó emberek magyarországi temetőkből előkerült apai és anyai génjeit térképezték fel. Az összegzés szerint az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. Az ELTE szakemberei e csoport eredetét…

Olvass tovább>>

Központi szolgáltató laboratórium hálózatot alakítottak ki Szegeden és Debrecenben

~
tudós, laboratórium

A kutatást és oktatást egyaránt szolgáló, fejlett központi szolgáltató laboratórium hálózatot alakítottak ki uniós támogatással, csaknem egymilliárd forintból Szegeden és Debrecenben – közölte a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK). A közlemény szerint a nagy áteresztőképességű vizsgálómódszerek – köztük a tömegspektrometria, a rendszermikroszkópia, a szekvenálás – közelmúltbeli jelentős fejlődése lehetővé tette a biológiai rendszerek rendszerezettebb, pontosabban és gyorsabb tanulmányozását. Mindez új lehetőséget nyit az emberi betegségek tanulmányozásában és lefolyásuk megértésében. A 979,7 millió forint uniós és hazai támogatással megvalósult projekt során az SZBK-ban, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) olyan fejlett…

Olvass tovább>>

Az ELTE kutatói beszálltak a krónikus gyulladásokkal és rákos áttétekkel vívott harcba

~
sejt

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei – amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg – többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában. Az ELTE fehérjekutatói, Nyitray Lászlónak, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul – olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Mint írják, a kutatók eredményei segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma,…

Olvass tovább>>

A sejtek oxigén elleni védekezésének új útvonalát tárták fel

~

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel, amely hozzájárul a fehérjék védelméhez oxigén által kiváltott maradandó károsodással szemben – közölte az intézmény. A kutatás résztvevői eredményeiket a Science Advances című tudományos folyóiratban publikálták japán, svéd és amerikai tudósokkal együttműködésben. A sejtek egészséges működéséhez elengedhetetlen az oxidatív és reduktív folyamatok együttműködése, amelyet számtalan anti- és pro-oxidáns enzim vezérel. Ezért is fontos a védelem az oxidációs károsodásoktól (gyulladás, napfény, sugárzás). A intézet Molekuláris Toxikológia és Immunológia Osztályának kutatói a tanulmányban megmutatták, hogy az általuk feltárt mechanizmus nem…

Olvass tovább>>

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

~
dinoszaurusz

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…

Olvass tovább>>

Új BLI-vezető: hatalmas változásra van szükség

~

A Balaton-kutatás megújulásához újra kell pozícionálni tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetet (BLI), amely a várakozások szerint az eddigieknél jelentősebb forrásokkal működhet – nyilatkozta Jordán Ferenc, az intézmény áprilisban kinevezett igazgatója. A BLI annak az Ökológiai Kutatóközpontnak (ÖK) az egyik kutatóbázisa, amely a közelmúltban vették el a Magyar Tudományos Akadémiától, s kapta meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Az igazgató elmondta, hogy a tihanyi intézmény mellett három további kutatóbázist is magában foglaló ÖK idén mintegy 700 millió forintból gazdálkodott, de a jövőben ennek másfél-kétszeresére számítanak évente, valamint egy egyszeri forrásinjekcióra abból…

Olvass tovább>>

Korai rákdiagnosztikát szolgáló kutatásokban vesz részt a Szegedi Tudományegyetem

~

Korai rákdiagnosztikát szolgáló kutatásokban vesz részt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az erről szóló megállapodást kedden írták alá a felsőoktatási intézmény és a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői. Rovó László rektor közölte, az egyetem olyan forradalmi új technológia kidolgozásában vesz részt, amely a világ jelenlegi klinikai kutatásainak élvonalát képviseli. Pozsgay Csilla, a kft. ügyvezetője elmondta, korábbi vizsgálatok szerint az emberi vérplazmában egyedit képet mutat bizonyos molekulák megléte, egymáshoz viszonyított aránya, korra, nemre, egészségi állapotra jellemző. A kutatások célja, hogy a daganatos betegségek diagnosztikáját fejlesszék. Nyolc olyan daganattípust választottak ki, amely a…

Olvass tovább>>

A szennyvízből meghatározható az emberi populációk genetikai összetétele

~
DNS

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói. Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása. A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az…

Olvass tovább>>

Az EP megnövelte az uniós kutatásokra és az Erasmus programra szánt idei forrásokat

~

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése jóváhagyta szerdán az Európai Unió kutatási programjaira és az Erasmus+ programra szánt források százmillió eurós (mintegy 33 milliárd forint) megnövelését. Az EP 614 szavazattal, 69 ellenszavazat és tíz tartózkodás mellett határozott arról, hogy az uniós Horizont 2020 kutatási program további nyolcvanmillió, az Erasmus+ diákcsereprogram pedig további húszmillió euróból gazdálkodhat idén. A többlettámogatásról az uniós parlament és az Európai Unió Tanácsa 2018 decemberében, a 2019-es költségvetésről szóló megállapodásuk keretében egyezett meg. Egy másik szavazás során az EP 601 szavazattal, negyven ellenszavazat és 12 tartózkodás…

Olvass tovább>>

Műanyagszennyezés: növelni kell a szennyvíztisztítók hatékonyságát

~

Kutatók szerint annak megakadályozására, hogy a szennyezőanyagok az ivóvízbe, valamint a táplálékunkba kerüljenek, elsősorban környezetbe jutásukat kellene megakadályozni, melynek egyik fontos lépése a szennyvíztisztítók hatékonyságának növelése – olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának közleményében. A szakemberek az intézmény csütörtöki, bajai rendezvényén ismertették a témával kapcsolatos kutatásaik eredményeit. A műanyagok nem bomlanak le a környezetben, csupán egyre kisebb darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra aprózódnak, amelyek a belélegzett levegővel, a táplálékkal, az ásványvízzel és az ivóvízzel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol később akár egészségügyi problémát is okozhatnak – teszik hozzá. Az…

Olvass tovább>>

Kutatási együttműködésekről kötött megállapodást a Tungsram

~

Kutatási és fejlesztési projektekre kiterjedő együttműködési megállapodást írt alá a Tungsram Csoport az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A megállapodás aláírásán a Tungsram elnök-vezérigazgatója, Jörg Bauer kijelentette, hogy a vállalat nemzetközi érdekeltségű cégként segítheti a magyar kisvállalkozások külföldi terjeszkedését, továbbá közvetítői szerepet vállalhat a kutatói és a gazdasági élet szereplői között. Hozzátette, hogy sok országban a Tungsramot ma is hagyományosan megbízható magyar márkának tekintik. Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a megállapodástól azt reméli, hogy új együttműködések jöhetnek létre…

Olvass tovább>>

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble

~
Jupiter

Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról. A Jupitert jellemző sávok a különböző vastagságú és magasságú ammónia jégfelhők eltéréseiből adódnak. A világosabb sávokban magasabban lévő és vastagabb felhők helyezkednek el, mint a sötétebbekben. A bizonyos szélességi körökön eltérő irányban áramló rétegek különböző légköri nyomásra vezethetők vissza. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján közzétett felvétel egyik legfontosabb látványosságai a…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagi víztározó kora

~

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora. Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését. A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a…

Olvass tovább>>

Végre a törpemalacok és a kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedéséről is készült tanulmány

~

Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTA) Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Animal Cognition című folyóiratban most megjelent tanulmányban. A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságukból kifolyólag kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre, és néha inkább a saját stratégiájukat követik – közölte az egyetem szerdán az MTI-vel. A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat.…

Olvass tovább>>

Centrális szenzitizáció: magyar és brit alapkutatás segíthet az elviselhetetlen fájdalmat elűzni

~
gyógyszer

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Mint írják, Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (KOKI) a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei. Helyes és Dénes alapkutatásai egy olyan betegségmodell képét körvonalazzák, amelyben a…

Olvass tovább>>

Magyarországra is megérkezett az ázsiai tigrisszúnyog

~
tigrisszúnyog

Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontja. Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket – olvasható az összegzésben. Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az…

Olvass tovább>>

ITM: a kormány támogatja a magyar pályázókat a kutatás-fejlesztési forrásszerzésben

~
Palkovics László

A kormány támogatja a magyar pályázókat, hogy minél sikeresebbek legyenek a brüsszeli közvetlen kutatás-fejlesztési és innováció források (Horizont 2020) megszerzésében – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Kiemelte, a gazdaság fejlődésében elért eredményt hosszú távon úgy lehet fenntartani, ha a munkaalapú gazdaságot az innováció alapú felé irányítják, ezzel is biztosítva, hogy a magyar gazdaság legalább két százalékponttal az európai uniós átlag felett növekedjen a jövőben is. Palkovics elmondta, a kormány a 2020-as költségvetési tervezetben 32 milliárd forinttal javasolja megemelni az idei, 120-130 milliárd forint közötti k+f+i támogatási keretet. Hozzátette: 2003…

Olvass tovább>>

Semmelweis Egyetem: mesterséges intelligencia a kutatásfejlesztésben

~
Mesterséges intelligencia (illusztráció)

A mesterséges intelligenciát a diagnózis felállításában és a terápiában is hasznosítani fogja a Semmelweis Egyetem abban az egyéves kutatásfejlesztési projektben, amelyet 1,7 milliárd forinttal támogat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – ismertette az egyetem rektora. Merkely Béla hozzátette: a mesterséges intelligenciát olyan korképeknél használják majd, amelyekben a legnagyobb az elhalálozási arány, vagyis a szív- és érrendszeri, az onkológiai betegségekben, valamint a gyerekgyógyászatban. A mesterséges intelligencia úgy működik, mint egy döntéstámogató rendszer, segít a képalkotásban, listázza a betegek összes adatát és fölhalmozott tudása alapján javaslatot tesz a még elvégzendő vizsgálatokra…

Olvass tovább>>