Több tízezer évvel korábban ismerhették már azokat a kőkorszaki szerszámkészítési technikákat, amelyeket korábban az olduvai és acheuleani emberek eddig megismert kultúrájától eredeztettek – állapította meg a Kenti Egyetem antropológiai tanszékén készült új kutatás. A régészek jelenleg az olduvai és az acheuleani kőmegmunkálási technológiát tartják a legősibbnek, ezeket számos tanulmányban dokumentálták és vizsgálták. A Kenti Egyetem tudósai azonban kutatásaik alapján olyan megállapításokra jutottak, amelyek felborítják ezt a kronológiát. Tanulmányukban kiszélesítik azt az időkeretet is, amelyen belül az emberi technológiai képességek fejlődése zajlott, valamint az ezzel kapcsolatos étrendi és viselkedésbeli változások történtek…
Olvass tovább>>Címke: Kutatás
Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyelt meg egy magyar csillagász vezette nemzetközi kutatócsoport
Egy nemzetközi kutatócsoport Varga József, a Leideni Egyetem és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászának vezetésével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A gázból és porból álló örvényt a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével felfedezték fel a kutatók a fiatal csillag körül. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három…
Olvass tovább>>Egy újabb évezredes rejtélyt oldottak meg a magyar kutatók
Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé. „Bár a fiatal napraforgófej napkövetésének és éjszakai visszafordulásának már számos élettani részletére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgóvirágzat keletre nézésének környezeti/növényfiziológiai okaira és ökológiai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat” – olvasható az ELTE kutatásról beszámoló pénteki közleményében. A kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék,…
Olvass tovább>>Mindannyiunkban rejtőzik egy zseniális matematikus
Egy pszichológiai kutatás szerint elképzelhető, hogy az emberek a környezetükben gyakran együtt előforduló vizuális információkat ahhoz hasonlóan dolgozzák fel, ahogy az elméleti matematikusok gondolkodnak a komplex matematikai fogalmakról. Az elméleti matematika legnagyobb alakjai azok a kutatók voltak, akik a legjobban tudtak gondolkodni komplex matematikai fogalmakról, úgynevezett „matematikai objektumokról”, mint például halmazokról, csoportokról, gráfokról, tenzorokról vagy topologikus és vektorterekről teljesen elvonatkoztatva ezen fogalmak gyakorlati kapcsolataitól – olvasható a Közép-európai Egyetem (CEU) közleményében. Mint írják, eddig úgy tűnt, hogy semmi sem áll távolabb a mindennapi életünktől, mint ez a gondolkodás, hiszen számunkra…
Olvass tovább>>KSH: a k+f ráfordítások összege tavaly meghaladta a 700 milliárd forintot
Magyarországon a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások folyó áron számított összege 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot, ez több mint kétszerese a 2010-esnek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, átfogó elemzésében. A k+f ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben 1,48 százalékos volt, 0,36 százalékponttal magasabb, mint tíz évvel korábban. Magyarországon a k+f ráfordítások folyó áron számított összege az elmúlt években (a 2016-os visszaesést leszámítva) folyamatosan emelkedett – közölte a KSH. A jelentés szerint az országos k+f költés 76 százalékát, 527 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14 százalékát (százmilliárd forintot) a…
Olvass tovább>>Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását magyar tudós vezetésével
Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs (képünkön), az Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével. A kísérlet annyira újszerű, hogy modernizálni kell hozzá a kísérleti eszközöket. A magyar mellett francia, német és holland kutatóintézetek munkatársai ezért igen előrehaladott kutatásokat folytatnak egy olyan tömegspektrométer kifejlesztése érdekében, amely már a pikoliteres térfogatú (a milliliter egymilliárdod része) mesterséges cseppek kémiai összetételét is nagy pontossággal képes meghatározni. Az új vizsgálati eszköz nem csupán az élet keletkezésének kísérletes kutatását forradalmasíthatja, hanem a kémia, a fizika és a…
Olvass tovább>>Az idős hímek rendezettebben énekelnek, mint a fiatalabbak
Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának tudósai. A tanulmányból kiderül, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne. A közlemény szerint az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok alkalmazkodásának és párválasztásának megértésében. A kutatók az adatokat a Pilis-Visegrádi-hegységben gyűjtötték, összesen mintegy kétszáz éneklő hím egyedtől. A hímek énekükkel…
Olvass tovább>>Kutatási infrastruktúráját fejlesztette az SZTE
A szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén végzett vizsgálatokhoz szerzett be eszközöket 741,46 millió forintért uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) — jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az anyag- és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT (komputertomográf) berendezést; cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelt 500 MHz-es NMR-spektrométert (mágneses magrezonancia spektrométert), valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentéséért héliumvisszanyerő-rendszert; hélium- és nitrogén-cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az egyetem. A hiánypótló…
Olvass tovább>>Együttműködési megállapodást kötött az SZTNH és az ELKH
Együttműködési megállapodást írtak alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetői, amelynek fő célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejövő szellemi alkotásokat nagyobb arányban tudják hasznosítani. A megállapodást Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke és Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá csütörtökön, Budapesten. Az eseményen Pomázi, az SZTNH elnöke a hivatal életében komoly állomásnak nevezte a megállapodás aláírását, amely mérföldkő lehet a jövőben a tudományos eredmények hasznosításában. Pomázi hangsúlyozta: a hivatal fontos küldetése, hogy az „ötletből érték” mint mottó ne csak kimondott szó legyen.…
Olvass tovább>>Szegeden új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal ellen
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az SZBK Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a „szuperbaktériumok” ellen. A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos…
Olvass tovább>>Ha az emberek között nő fel egy farkas, akkor sem lesz teljesen szelíd
Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából. Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák – olvasható a kutatás eredményeiről az ELTE honlapján közölt beszámolóban. Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé…
Olvass tovább>>A 6G technológiát kutatja a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
A 6G mobil rádiós technológiák nemzetközi kutatási projektjében vesz részt a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), az úgynevezett Hexa-X projekt 12 millió eurós támogatást kapott az Európai Bizottságtól – közölte a SZTAKI. A projekt célja az emberek, a fizikai és a digitális környezet összekötése, és Európa vezető szerepének fenntartása a vezeték nélküli hálózatok technológiájában. Emellett lehetőség a forradalmi, de fenntartható változásokra – írták. A nemzetközi kutatócsapatban szolgáltatók, rendszerintegrátorok és kutatóközpontok szerepelnek, azt a Nokia vezeti, az Ericsson, a Siemens, az Intel, az Atos, a B-Com, az Orange, a Wings, a Telefonica…
Olvass tovább>>A patkányok is tudják: egységben az erő
Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek. Az ELTE, MTA-ELTE kutatócsoportok és a németországi Max Planck Intézet legfrissebb kutatása a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók a patkányokat nemcsak egyedül, hanem csoportokban is vizsgálták egy komplex labirintusban. A tanulmány alapján a patkányok egyszerű viselkedési szabályokat alkalmazva kiváló csoportos keresési teljesítményt érnek el – olvasható az ELTE közleményében. „Kiderült, hogy egy…
Olvass tovább>>Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián
Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…
Olvass tovább>>Magyar kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat. Kevésbé ismert, hogy az írott nyelv ékezeteinek analógjai léteznek az élőlények genetikai információját rejtő nukleinsavakban is. Az élet kódjának „ékezeteit”, vagyis az örökítőanyagban tárolt minden, a nukleotidsorrenden felüli információt epigenetikai módosításoknak nevezik. Ezek a módosítások létfontosságúak minden kicsit is bonyolultabb többsejtű élőlény…
Olvass tovább>>Fúj… A madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák
Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok – emberi beavatkozás nélkül – a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg. Ismert jelenség, hogy az átmeneti, látszólag egyéb víztestektől elszigetelt vizekben (kerti tó, frissen kiásott mesterséges tó, belvizek) rövid időn belül emberi beavatkozás nélkül is halak jelennek meg – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont közleményében. Mint írják, a halak terjedését segítheti…
Olvass tovább>>Elkészült a Föld első elektroszmog-térképe a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold mérései alapján
Elkészült a Föld első elektroszmog-térképe a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold mérései alapján: az űrben 6 hónapja keringő SMOG-P a 350 kilométer magasságú pályáról 4000 kilométer átmérőjű, kör alakú területet figyel meg és már 2000 mérést készített – közölte Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rektori Hivatala. A világ legkisebb, 5x5x5 centiméteres műholdja, amely a Műegyetemen készült, 2019. december 6-ai fellövése óta kifogástalanul működik – idézi a BME közleménye Gschwindt Andrást, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docensét, a SMOG projekt vezetőjét. A SMOG-P küldetése a Földünket…
Olvass tovább>>Az év gyógyszere díjat kapott a Richter antipszichotikuma
A Richter Gedeon Nyrt. saját fejlesztésű, cariprazine hatóanyagú antipszichotikumának ítélte a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) Az év gyógyszere 2019 elismerést – közölte a gyógyszeripari vállalat. A cariprazine magyar fejlesztésű, originális, atípusos antipszichotikum, amely az Egyesült Államokban Vraylar márkanév alatt 2015-ben kapott forgalombahozatali engedélyt skizofrénia és I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás vagy kevert epizódok kezelésére, 2019-ben pedig bipoláris depresszió indikációban is. Az európai unió 28 tagállamára érvényes törzskönyvi engedélyt Reagila márkanéven 2017-ben kapta meg a skizofrénia kezelésére. A közlemény szerint a díjátadón Ferdinandy Péter, az MFT elnöke…
Olvass tovább>>Az önvezető autózáshoz kapcsolódó fejlesztést végez a Bosch és a BME
Az önvezető autózáshoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztést valósít meg a Robert Bosch Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott projekt összköltsége több mint 1,66 milliárd forint, a támogatás meghaladja a 993 millió forintot. A projekt indulása kapcsán kiadott közlemény szerint a konzorciumvezető a Budapesti Fejlesztési Központ, amely Németország után a Bosch második legnagyobb európai fejlesztési helyszíne. A konzorciumi partner a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyarország egyik vezető kutatóegyeteme. A konzorcium a projekt megvalósításával szeretné meglévő teszt-automatizációs környezetét fejleszteni, illetve a…
Olvass tovább>>Magyar kutató kapott rangos nemzetközi elismerést a CERN-ben
Magyar kutató kapott rangos nemzetközi kitüntetést: Nemes Frigyes János fizikus is elnyerte az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) CMS kísérletének díját, a CMS Eredményességi Díjat. A CMS a genfi székhelyű CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, LHC gyorsítójának egyik nagy nemzetközi kísérlete. A díjat a CMS-kísérlet 2007-ben alapította az egyéni teljesítmények elismerésére, és a kísérlet azon tagjai nyerhetik el, akik jelentős és tartós egyéni eredménnyel járultak hozzá a kísérlet sikeréhez – olvasható a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleményében. Mint írják, a díj rangját érzékelteti az is, hogy a CERN-ben dolgozó mintegy…
Olvass tovább>>