Címke: Kutatás

A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia készül

~
mesterséges intelligencia

A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói. A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján. „A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen…

Olvass tovább>>

Gyapjas mamutot keltenének életre

~
mammut vadászat

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje. A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut tízezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja…

Olvass tovább>>

Hidrogéntermelő rendszert építenek ki a kardoskúti földalatti gáztárolónál

~
földgáz

Az Akvamarin pilot projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) egy megközelítőleg 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogéngáz-előkészítő technológiát tervez létesíteni a kardoskúti földalatti gáztárolónál. Az MFGT Magyarországon jelenleg négy földalatti gáztárolót üzemeltet, ezek egyike a kardoskúti létesítmény. A K+F jellegű projekt azért itt indult, mert a tároló mérete és a kiépített technológia a legjobban illeszkedik a programhoz; mert itt hosszú távon három, kisebb-nagyobb tároló réteg áll rendelkezésre az esetleges későbbi földalatti hidrogén tárolásra; továbbá mert megfelelőek a távvezetéki és elosztó vezetéki kapcsolatok a régióban –…

Olvass tovább>>

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

~
agy

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…

Olvass tovább>>

Műholdas technológia segíthet az őslakosoknak az erdőirtások megfékezésében

~
őserdő

Segíthet az erdőirtások megfékezésében az őslakos közösségeknek a műholdas technológia egy új tanulmány szerint. Az Amazonas őserdő perui őslakosait természetvédő csoportok látták el okostelefonokkal és műholdas adatokkal. A technológiának köszönhetően a projekt első évében felére sikerült csökkenteni a kiirtott fák mennyiségét – adta hírül a BBC. Az Amazonas esőerdőinek egyharmada terül el 3344 ismert őslakos közösség területén. A közösségek vezetői a hatóságokkal együttműködve kutatnak az illegális fakitermelések után saját területükön. A bányászat, a fakitermelés és illegális növénytermesztés miatt évtizedek óta folyik az erdőirtás a térségben. Az elmúlt negyven évben a…

Olvass tovább>>

A legősibb észak-afrikai kőszerszámokat találták meg marokkói kutatók

~
acheuli-kultúra

Mintegy 1,3 millió éves észak-afrikai kőszerszámokat találtak régészek Marokkóban. A felfedezés alapján jóval korábban kezdődött a kőeszköz-készítés a térségben, mint korábban vélték. A nemzetközi régészcsoport a legősibb észak-afrikai kőbaltakészítő helyszínt tárta fel, amely a szakemberek szerint 1,3 millió éves lehet – adta hírül a The Guardian brit napilap online kiadása. A kutatók szerdán Rabatban elmondták, hogy a lelet több százezer évvel korábbra tolja az ember őséhez, a Homo erectushoz köthető acheuli kőeszközgyártás észak-afrikai kezdetének időpontját. A pattintott kőeszközöket egy Casablanca külvárosában lévő kőbányában végzett ásatásokon találták. Abderrahim Mohib, a francia-marokkói őskori…

Olvass tovább>>

Véletlenül fedeztek fel egy exobolygót a Cheops űrtávcsővel

~
Lupus csillagkép

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A felfedezett planétához hasonlót a kutatóknak korábban még nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops ezúttal a Farkas (Lupus) csillagképben található közeli, Napunkhoz hasonló csillag, a Nű2 Lupi bolygóit vizsgálta. A kevesebb mint ötven fényévnyire található égitest olyan fényes, hogy szabad szemmel is megfigyelhető. A rendszerben található három exobolygót 2019-ben fedezték fel a Chilében működő HARPS teleszkóppal. A planéták a Földnél nagyobb, a Neptunusznál…

Olvass tovább>>

A tudományba való befektetésekre szólított fel az UNESCO

~
Audrey Azoulay, UNESCO

A növekvő válságok küszöbén a tudományba való befektetésekre szólított fel az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) öt évente kiadott jelentésében a tudomány és a tudománypolitika helyzetéről. 2014 és 2018 között 19 százalékkal nőttek a tudományra való ráfordítások világszerte és 13,7 százalékkal emelkedett a tudósok száma. Ezt a tendenciát tovább erősítette a koronavírus-járvány – olvasható a szervezet honlapján közzétett Versenyfutás az idővel az okosabb fejlesztésért című jelentésben. A számok azonban jelentős egyenlőtlenségeket takarnak: csupán két ország, az Egyesült Államok és Kína az, ahol a növekedés jelentős volt, ezek tették…

Olvass tovább>>

Kutatók magyarázatot találtak az atommaghasadáskor fellépő forgó mozgás kialakulására

~
Atom

A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában – olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében. Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
csillag

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

A Nap légkörét felmelegítő Alfvén-hullámokat észleltek a kutatók

~
nap

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani. Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn – közölte az ELTE. A hullámok létezését elméleti alapon már 1947-ben előre jelezte Hannes Alfvén, aki úttörő felfedezéséért 1970-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat – emlékeztetnek a közleményben. Annak megértése, hogy milyen szerepet játszanak e hullámok a…

Olvass tovább>>

Új eljárással termelnek biohidrogént az SZBK kutatói

~
Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai hidrogéntermelő zöldalgák felhasználásával egy új, trendváltó eljárást dolgoztak ki a hidrogén fenntartható bioipari előállításának céljával. A zöldalgák hidrogéntermelésének hatékonyságát és fenntarthatóságát érintő kutatások terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja Tóth Szilvia vezetésével egy, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb új, trendváltó eljárást dolgozott ki, amely egyszerűsége miatt az ipari méretekben történő hasznosítás szempontjából is ígéretesnek mutatkozik. A közlemény szerint a legújabb fejlesztések lényege, hogy vékony rétegű, de igen nagy töménységű algakultúrát helyeznek el egy erre alkalmas…

Olvass tovább>>

A hosszú távú űrutazás agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálták a TTK kutatói

~
Mars

Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. A kutatók legújabb eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be májusban. Mint a közleményben írják, annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. A kutatócsoport elsőként mutatott…

Olvass tovább>>

Új eredmények a mesterségesintelligencia-alapú biológiai képelemzés területén

~
dns

A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében. A Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport munkatársai Horváth Péter vezetésével kifejlesztették a korábbi Advanced Cell Classifier (ACC) szoftverük legújabb verzióját – olvasható a Nature Communications című folyóiratban. Mint a közleményben írják, a legtöbb képelemző szoftver a biológiai folyamatokat csak szakaszokra bontva képes vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az egyes szakaszokon belüli átmeneteket és különbségeket. Horváth…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…

Olvass tovább>>

Ősbaktériumokat rekonstruáltak az ELTE TTK kutatói

~
ELTE HPC

Több mint hárommilliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. A legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is – közölte az ELTE. A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról,…

Olvass tovább>>

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

~
nagy mocsári csiga

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint harminc éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan…

Olvass tovább>>

Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
fa évgyűrű

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók. Fusa Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezéséÚj hozzáadásat akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is…

Olvass tovább>>

Végre igazolták, hogy a szociális környezet befolyásolja az örvös légykapók énekét

~
örvös légykapó

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak kutatása szerint az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget. A madárének az egyik legváltozatosabb kommunikációs rendszer az állatvilágban, melynek fő funkcióit – a tojók csalogatását, más hímek elriasztását – a tudomány ugyan ismeri, de az ének számos részletét, a pontos információtartalmát és jelentőségét illetően még nem tárták fel a kutatók. Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről.…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
fekete lyuk

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>