Címke: Kutatás

Palkovics: jövőre 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatásfejlesztésre

~
Palkovics László

A 2019. évi Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerülete mintegy 14,6 milliárd forint értékben kap támogatást. Ebből a Semmelweis Egyetem 1,75 milliárd forintot nyert el – mondta az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László (képünkön) hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatásfejlesztésre. Hozzátette: 2021-ben ezt az összeget tovább szeretnék növelni. A miniszter kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azzal a céllal alakult egy éve, hogy a magyar innovációs és kutatásfejlesztési rendszert hatékonyabbá…

Olvass tovább>>

A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására magyar tudósok szerint

~

A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem „zsebre tehetőek” – írja a közlemény. Hozzáteszik: az ideális…

Olvass tovább>>

Innovatív gyógyszergyártók: több mint hétezer készítmény fejlesztése zajlik

~
gyógyszer

A gyógyszeripari innováció eredményeinek köszönhetően napjainkban is több mint hétezer ígéretes készítmény fejlesztése zajlik, ezek jelentős része már a klinikai vizsgálat fázisában van – mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. Holchacker Péter hozzátette: a klinikai vizsgálatok jelentős része Magyarországon zajlik. Magyarország rendkívül erős és előkelő pozíciót vívott ki magának a klinikai vizsgálatok nemzetközi mezőnyében. Ennek „pozitív mellékhatása”, hogy sok tízezer magyar ember jut hozzá a legmodernebb terápiákhoz – mondta. Magyarországnak felkészült szakemberei és jó intézményi hálózata van, így érdemes klinikai vizsgálatokat az országba hozni – hangsúlyozta Holchacker.

Olvass tovább>>

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium Debrecenben

~

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben. Az intézetben 2014 májusában helyezték üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót, amelynek a beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé. A Tandetron Laboratórium műszaki kiépítése során beüzemelték a beszerzett eszközöket: nagy áramerősségű hidrogén és hélium ionnyalábok előállítására alkalmas multicusp ionforrásokat, a nehézionok előállítására alkalmas cézium-sputter ionforrást és a 90-fokos eltérítő-analizáló mágnest. Egy röntgendetektor-rendszert installáltak a levegőre kilépő nyalábbal végzendő mérések számára, és a tervezett ionnyaláb-analitikai nyalábvéget is beüzemelték és használatba vették. Ezzel kiépült a teljes Tandetron…

Olvass tovább>>

A demenciát korai fázisban kiszűrő szoftvert fejlesztenek magyar kutatók

~
agy

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói. Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írja az egyetem szerdai közleménye. Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór…

Olvass tovább>>

Nyelvünk is érzékel szagokat

~

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket. A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a…

Olvass tovább>>

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

~

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport. A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. A kutató munkája során többek között arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés során őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában. Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma…

Olvass tovább>>

Megjelentek az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer első pályázatai

~
Birkner Zoltán

Megjelentek az új kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer első pályázatai pénteken. Az új konstrukciók közül elsőként az OTKA kutatói kiválósági pályázatok felhívásait írta ki a hivatal. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke (NKFIH) elmondta: összességében nagyobb keretösszeget, rugalmasabb forrásfelhasználást és csökkenő adminisztrációt jelent a pályázóknak a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok megújuló struktúrája, amely a hatékonyságot és a versenyképesség növelését célzó projektekre helyezi a fő hangsúlyt. Jelezte: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne eredmény nélkül…

Olvass tovább>>

Növelik a cégek a digitális technológiákba való befektetéseiket egy felmérés szerint

~

A cégek több mint nyolcvan százaléka a következő egy évben növeli befektetéseit a digitális technológiákba – derül ki a The Economist Intelligence Unit és a DXC Technology informatikai szolgáltató cég közös globális kutatásából. A világszerte több mint hatszáz nagyvállalati vezető megkérdezésével készült kutatás szerint 2019 az igazi változások éve lesz: a digitális transzformáció szinte végigsöpör majd az egyes ágazatokon. A cégek valóban felismerték, hogy a digitalizáció elengedhetetlen az üzleti sikerhez, így a technológiai innovációk – a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence), a gépi tanulás (ML – Machine Learning), a…

Olvass tovább>>

Mintegy 1,5 megabájt adatot foglal el az agyban a nyelvismeret

~
agy

Mintegy 1,5 megabájt (megabyte) helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk amerikai kutatók szerint. A Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai, Francis Mollica és Steven Piantadosi a Royal Society Open Science című szaklapban publikált tanulmányukban mutatták be információelméletüket, mellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget – olvasható a Medical Xpress tudományos hírportálon. Csecsemőként az ember elkezdi magáévá tenni és beszélni a körülötte lévők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent,…

Olvass tovább>>

Légijárművek fedélzeti védelmi rendszerét fejleszti egy magyar cég

~

Légijárművek fedélzeti védelmi rendszerének fejlesztéséhez nyert el 298,75 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Specimpex Kft., a fejlesztés teljes költsége 543,18 millió forint – közölte a cég. A beruházás a Széchenyi 2020 program vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) tevékenységének támogatása kombinált hiteltermékkel elnevezésű pályázatból valósul meg. A tájékoztatás szerint a tervezett új „Mirázs” fedélzeti védelmi rendszer rendeltetése a helikopterek és repülőgépek védelme lesz az infravörös rávezető fejjel ellátott irányított rakétákkal szemben. A „Mirázs” rendszer fő előnye az analóg rendszerekkel szemben az, hogy ez a rendszer képes lesz…

Olvass tovább>>

Világszerte nőtt az öngyilkosságok száma, arányuk azonban csökkent

~

Meghaladta a 800 ezret az öngyilkosságok száma 2016-ban, ám a világ népességének növekedése miatt arányuk mintegy egyharmaddal csökkent 1990 óta a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint. Globálisan 6,7 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma 1990 és 2016 között – állapították meg a tanulmány szerzői, akik ugyanakkor kimutatták azt is, hogy figyelembe véve a világ népességének jelentős növekedését az öngyilkosok globális halálozási aránya 33 százalékkal csökkent ugyanezen periódusban. A szakemberek azt is feltárták, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest magasabb az öngyilkosságok száma, ennek oka, hogy ők több nélkülözéstől szenvednek…

Olvass tovább>>

A dalszövegek dühösebbek és szomorúbbak lettek az elmúlt évtizedekben

~

A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nem csak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek. A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent. A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két…

Olvass tovább>>

Antibiotikum-rezisztens géneket találtak az Északi-sarkvidéken

~
baktérium

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet. A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is. David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Kristályok vizsgálata segíti a vulkánkitörések előrejelzését

~

A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésére is. A kutatásról a Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos szakfolyóirat januári számában jelent meg beszámoló. A Földön több mint hétszázmillió ember él potenciális vulkáni veszélyben. Ezért is fontos a vulkáni működés okainak megértése – olvasható a megjelenés nyomán az MTA honlapján megjelent cikkben. A beszámoló szerint a…

Olvass tovább>>

Új módszert dolgoztak ki a bioüzemanyagok előállítására belga és magyar kutatók

~

Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével olyan újszerű bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, amely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki és teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba. A kutatók eredményeiről, amelyet a Nature Energy folyóiratban is közöltek, hétfőn jelent meg beszámoló az MTA honlapján. Egy európai uniós direktíva szerint 2020-ra az üzemanyagok legalább tíz százalékának biológiai eredetűnek kell lennie – írják, hozzátéve, hogy a jelenleg használt bioetanol és biodízel előállításához elsősorban első generációs biomasszát használnak, ami azt jelenti, hogy ehető…

Olvass tovább>>

Új vezetők az MTA kutatóintézet-hálózatában

~

Január elsejétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett intézményeket. Az Európai Unió (EU) ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az MTA elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg – közölte az MTA. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az…

Olvass tovább>>

Sejtterápiás kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen

~

Korszerű sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 187 millió forintos uniós támogatással – közölte Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője. A professzor az létesítményt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a laboratórium az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network) része, amely az akadémiai kutatásokban résztvevő szakemberek által felvetett új terápiás lehetőségek vizsgálatára jött létre. A fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megteremteni sejtterápián alapuló megoldások vizsgálatához szükséges műszeres laboratóriumi hátteret. A korszerű módszerek megismertetése emellett hozzájárul a kutatói utánpótlás megteremtéséhez, valamint eredményesebben, hatékonyabban tudnak gyógyítani különféle betegségeket –…

Olvass tovább>>

A szervezet antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

~
gyógyszer

Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai szolgálhatnak mintaként újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében. Mint írják, egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan „szuperbaktériumokról”, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széleskörű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia. Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a…

Olvass tovább>>

Gyógyszerkutatási központot hoznak létre a Semmelweis Egyetemen

~
tudós

Gyógyszerkutatási központot hoznak létre a Semmelweis Egyetemen, a volt Schöpf-Merei Kórház területén és a Hőgyes utcai épülettömb fejlesztésével – közölte az intézmény. A közlemény szerint a kormány a Semmelweis Egyetem Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kialakításáról és fejlesztéséről döntött. A Magyar Közlönyben kedden jelent meg a kormányhatározat, amely azokat az intézkedéseket részletezi, amelyek a kialakítandó gyógyszerészeti centrumnak helyet adó IX. kerületi, egykori kórházingatlan egészének állami tulajdonba kerüléséhez, majd a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe adásához szükségesek. Az egyetem célja, hogy két ütemben, 2021-re modern, a gyógyszerésztudományi oktatást és az innovatív kutatást, a hazai gyógyszeripart…

Olvass tovább>>