Címke: Kutatás

Német egyetemek vezetőivel tárgyalt az innovációs és technológiai miniszter

~

A baden-württembergi közlekedési miniszterrel és a tartomány meghatározó felsőoktatási intézményeinek vezetőivel egyeztetett az együttműködési lehetőségekről dél-németországi útján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A közlemény szerint Palkovics Winfried Hermann (képünkön) közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélésén felmerült, hogy a ZalaZone járműipari tesztpálya a tartományban gyártott, fejlesztett autópálya-forgalomirányitási rendszerek, valamint a külső elektromos hálózatról hajtott haszongépjárművek és a szükséges hálózati infrastruktúra tesztelésére is alkalmas lehet. A két miniszter egyetértett abban, hogy a kormány és a főváros megállapodása alapján Budapesten tervezett csaknem ezermilliárd forintos fejlesztés közlekedési elemeinek…

Olvass tovább>>

Ötperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat

~

Ötperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna – ismertette egy új kutatás eredményét a BBC News. Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták. A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia…

Olvass tovább>>

Új laboratóriumi technológia segíthet az élővilág diverzitásának megmentésében

~
laboratórium, kémcső

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában. A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew’s Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot…

Olvass tovább>>

A stressz okozta alvászavar csökkentésén dolgoznak magyar kutatók

~
alvás

A stressz okozta alvászavar csökkentésének lehetőségén dolgoznak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, akik a közelmúltban a stressz és az álmatlanság összefüggését térképezték fel. Mátyás Ferenc, a kutatócsoport vezetője elmondta: az emberi agy folyamatosan változik, még alvás közben is, a különböző aktivitási szintek között váltásért pedig egy idegsejthálózat a felelős. Hangsúlyozta, minden feladathoz kapcsolódik egy optimális éberségi állapot, amelyben az emberek a legjobban tudnak teljesíteni. Példaként említette, hogy amennyiben egy vizsgahelyzetben túl nagyra nő a stressz, az agyunk „leblokkol”, nem működik megfelelően, hasonlóan ahhoz, ha valaki nagyon elfárad. Mátyás elmondta, jelenleg azon…

Olvass tovább>>

A személyiségjegyek és a szívbetegségek kapcsolatát kutatják a Semmelweisen

~

A személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatát vizsgálva a Semmelweis Egyetem (SE) orvosainak sikerült azonosítaniuk olyan temperamentumtípusokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a magas vérnyomással, illetve a koszorúér-betegséggel – közölte az egyetem docense. Maurovich-Horvát Pál hozzátette: kardiológusok már korábban kimutattak kapcsolatot a különböző személyiségjegyek és a betegségi rizikófaktorok között, de a SE kutatóinak egy lépéssel tovább jutva a személyiségjegyek és a konkrét betegséget között is sikerült összefüggést találniuk. A kutatás eredményét felhasználva lehetőség nyílik a betegek mielőbbi azonosítására, ami kiemelten hasznos, mivel Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok…

Olvass tovább>>

Kutatják a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit

~
vörösiszap

Mintegy másfél milliárd forintból kutatja a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit egy öttagú konzorcium – jelentette be a projekt vezetője kedden Székesfehérváron, sajtótájékoztatón. Penk Márton elmondta, a konzorcium célja a hazai, elsősorban az ajkai vörösiszap-tározókban bányászati és vegyipari hulladékként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeinek kutatása, valamint hasznosítási eljárások és technológiák fejlesztése. A projekt mintegy másfél milliárd forintból, több mint egymilliárd forint európai uniós támogatással 2021-ig tart. Penk tájékoztatása szerint ma Magyarországon több mint ötvenmillió tonna vörösiszap található Ajka, Almásfüzitő és Mosonmagyaróvár térségében. A projekt során a vörösiszapban található fémek és…

Olvass tovább>>

A kutyák is az emberrel tartottak a termékeny félholdról történt elvándorlás során

~

A közel-keleti termékeny félholdról kilencezer évvel ezelőtt Európa és Ázsia felé útnak induló embereket már háziasított kutyáik is elkísérték a hosszú vándorlásra – állapította meg egy kutatás, amely DNS-mintákkal igazolta eredményeit. A Biology Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon – a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén – kezdődött. Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és…

Olvass tovább>>

Több mint egymilliárd forint műtét közbeni rákdiagnosztika fejlesztésre

~
műtét

Több mint 1,2 milliárd forintot kaptak a műtét közbeni rákdiagnosztika fejlesztésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói és innovációs partnerei – közölte az akadémia. A közlemény szerint az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának kutatói és innovációs partnereik egy olyan diagnosztikai rendszer kifejlesztésére nyertek el több mint 1,2 milliárd forintot, amellyel a részletes szövettani vizsgálat a műtét közben elvégezhető, és az így kapott információk már ott helyben, a műtét alatt segíthetik a sebész döntéseit. A rendszer a legfrissebb kutatási eredményeket egyesíti – szerepet kap benne a kvantummechanika eredményeire épülő nemlineáris lézerpásztázó mikroszkópia, egy…

Olvass tovább>>

A sejtek működését befolyásoló új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató

~

Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György (képünkön) agykutató. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. „Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve” – mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós…

Olvass tovább>>

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói

~

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben. A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős – olvasható az egyetem szerdai közleményében. Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a…

Olvass tovább>>

Az epesav okozta megbetegedések terápiájának új irányait mutatták be magyar kutatók

~

Az epesav okozta megbetegedések – köztük a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és vastagbélrák – terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE-ÁOK) professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban. A pécsi egyetemen 2016 óta működő Transzlációs Medicina Központ vezetője elmondta: az epesavak élettani és klinikai tulajdonságairól eddig is számos közleményt publikáltak, azonban olyan összefoglaló, amely ezt a két területet együttesen, transzlációs megközelítésében tárgyalja, eddig még nem született. Mint kifejtette, az emberi szervezet által termelt epesav 95 százaléka a vékonybélből…

Olvass tovább>>

A világon elsőként azonosították a terhességi toxémia korai kórfolyamatait

~

A világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia (terhességi toxémia) kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat a Than Nándor Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa által vezetett csoportnak – olvasható az MTA közleményében. A hat ország kutatóinak együttműködésében megvalósult kutatás eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, valamint terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő. A közlés szerint a terhességek hetven százaléka, a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel és a kihordott terhességek 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét…

Olvass tovább>>

KSH: 21 százalékkal nőttek a k+f ráfordítások 2017-ben

~
Forint

A tavalyi évben 517 milliárd forint volt a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított összeg Magyarországon, ami a GDP 1,35 százalékának felel meg. A k+f-ráfordítások folyó áron 21 százalékkal, 90 milliárd forinttal nőttek az előző évi, alacsony bázishoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatokra épülő legfrissebb elemzéséből. A kiugróan magas emelkedéshez nagymértékben hozzájárult a 2016 végén kiutalt pályázati összegek 2017-ben történt felhasználása. Az előző évben a k+f ráfordítások a GDP 1,22 százalékát tették ki, a kutatás-fejlesztésre költött 427 milliárd forint 8,8 százalékkal elmaradt a 2015. évitől. A k+f…

Olvass tovább>>

Vesztett az MTA, csak a büdzsé elfogadása után folytatódhatnak a tárgyalások az ITM-mel

~

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta el Lovász László (képünkön), a tudós testület elnöke az MTI-nek. Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen negyvenmilliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai,…

Olvass tovább>>

HECRIN: növelni kell az egyetemi kutatóhelyekről induló innovatív klinikai vizsgálatok számát

~

Magyarországon is törekedni kell arra, hogy emelkedjen az egyetemi kutatóhelyekről induló klinikai vizsgálatok száma – mondta Kovács L. Gábor professzor, a HECRIN (Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) elnöke a nemzetközi klinikai vizsgálatok napját. Kovács L. Gábor hozzátette: a magyar szervezet azért jött létre, hogy a nem gyógyszergyártó vállalatok által szponzorált klinikai kutatásokhoz kapcsolódó pályázatokon sikeresek legyenek a magyar egyetemi műhelyek. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának nemrég leköszönt elnöke elmondta, Magyarországon igen nagy számban vannak klinikai kutatások, azonban ezek zömét a gyógyszergyárak finanszírozzák, és alig van egyetemi kutatólaborokból induló…

Olvass tovább>>

A kutatói bérezésről és az uniós szabályozás tapasztalatairól egyeztettek Budapesten

~
Forint

A tavaly bevezetett európai uniós szabályozás módosításának tapasztalatairól, a 2020 utáni új innovációs keretprogramban a hazai kutatók számára kedvezőbb bérezésről egyeztettek Budapesten – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A tájékoztatás szerint az NKFIH és az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága közös rendezvényén az unió szakértői adtak tájékoztatást a Horizont 2020 programban támogatott projektek pénzügyi szabályairól. A közleményben kiemelték, a hazai közintézményekben dolgozó kutatói közösség számára kulcskérdés, hogy a közvetlenül Brüsszelben elnyert Horizont 2020 (H2020) forrásokból versenyképes bért lehessen fizetni a magyar kutatóknak. A hivatal szerint ezt…

Olvass tovább>>

Három magyar kutató is elnyerte az Európai Kutatási Tanács idei támogatását

~
tudós, laboratórium

Az Európai Kutatási Tanács 2018-ban 653 millió euróval támogat 269 élvonalbeli kutatót, köztük három magyar tudóst – közölte az Európai Bizottság. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) bejelentése szerint idén 27 uniós tagország számos tudósa mellett három magyar: Kőszegi Botond, a Közép-európai Egyetem; Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete; valamint Hanzó Lajos, az angliai University of Southampton kutatatója részesült támogatásában. Mint elmondták, a támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legkreatívabb kutatási elképzeléseiket és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, melyek kiemelkedő…

Olvass tovább>>

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

~

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény szerint Szöllősi Gergely János és kutatótársai az evolúciós régmúlt lenyomatait DNS-szekvenciákban tárták fel, mivel az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A kutatók módszerének alapja a pár évtizede felfedezett horizontális géntranszfer elnevezésű jelenség, amelynek során az élőlények DNS-szakaszokat vesznek át egymástól, majd beépítik saját örökítőanyagukba. Kiderült, hogy ez a jelenség nem ritka az élővilágban,…

Olvass tovább>>

Ipari fejlesztési projekteket ösztönző programot indít Magyarország és Dél-Korea

~

Ipari fejlesztési projekteket ösztönző programot indít Magyarország és Dél-Korea – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal. Megtartotta ülését a magyar-koreai tudományos és technológiai vegyes bizottság, amelyen a felek megállapodtak az eddigi kétoldalú együttműködés projektalapú továbbfejlesztéséről, és elfogadták a következő évek munkaprogramját. A koreai delegációt Csang Van Ma, a tudományért és infokommunikációs technológiákért felelős szakminisztérium miniszterhelyettese vezette, magyar partnere Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke volt. A partnerek a közlemény szerint az eddigi sikerekre alapozva egyre inkább a csúcstechnológiai iparban hasznosítható nagy léptékű kutatásokra kívánják helyezni a hangsúlyt,…

Olvass tovább>>

Óvakodj az áfonyás muffintól!

~

Néhány kávézókban és boltokban kapható áfonyás muffinnak jóval nagyobb a cukortartalma, mint a felnőtteknek ajánlott napi cukormennyiség – derítette ki egy Nagy-Britanniában végzett kutatás. Két egészséges táplálkozással foglalkozó brit csoport, az Action on Sugar és az Obesity Health Allianace elemzése szerint egy-egy áfonyás muffinban akár nyolc teáskanál cukor is lehet, miközben az ajánlott napi adag felnőtteknek hét kanál, gyermekeknek pedig ennél is kevesebb. Egészségügyi szakemberek szerint az elemzés eredménye rámutat, hogy milyen könnyű túl sok cukrot fogyasztani – számolt be róla a BBC News cikke. A kutatást végző két szervezet 28…

Olvass tovább>>