Végre kiderült: fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban

Fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban – írta izraeli régészeti kutatásokra hivatkozva a ynet. A régészeti kutatások szerint háromezer évvel ezelőtt az ókori Edom jól szervezett királyság volt, melyben jelentős és fejlett réztermelés folyt. Mindez egybevág a Bibliának az egyik „ősellenségről”, az edomitákról szóló leírásával. Amerikai, izraeli és jordán régészek szerint a Teremtés könyvével összhangban, az izraeli törzsek megjelenése előtt, az eddig gondoltnál jóval hamarabb vált stabil hatalommá a korábban nomád edomiták országa. Az Arava-sivatag különböző részein már évszázadokkal korábban is folyt fémtermelés, ami azonban három évezrede az egész régióban…

Olvass tovább>>

Tengertől védő 7000 éves kőfalat találtak a víz alatt Izrael földközi-tengeri partjánál

Hétezer évvel ezelőtt készült, az emelkedő tengerszinttől védő kőfalat talált Izrael földközi-tengeri partjánál három méter mélyen a víz alatt egy nemzetközi kutatócsoport – jelentette a Háárec című újság honlapja. A tengerparti halászó-földművelő és állattartó közösség kőfal építésével védekezett az utolsó, húszezer évvel ezelőtti jégkorszak után megemelkedő tengerszint ellen, de a természeti erőkkel szembeni küzdelmük végül kudarccal végződött, és településük víz alá került. Búvárrégészek a neolitikum korából származó, monumentális, legalább egy kilométerről odavitt kövekből emelt védmű mintegy száz méter hosszú szakaszát találták meg a Haifa melletti tengerparton a Tel Hreiz nevű,…

Olvass tovább>>

Ötezer éves nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben

Egy ötezer évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben – jelentette a Háárec című újság. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban időszámításunk előtt háromezer évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől. A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat – jelentette a Háárec. A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig. Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. Izraelben…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatagi víztározó kora

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora. Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését. A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a…

Olvass tovább>>

Különleges, 3500 éves lépcsősort találtak az észak-izraeli Hacorban

Ókori kánaáni palotához vezető impozáns lépcsősort tártak fel Hacorban, Észak-Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A különleges, lenyűgöző lépcsők azt sugallják, hogy további gazdag leletek feltárására lehet számítani – közölték a lappal a jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a hacori uralkodó palotájának főbejáratához vezető 3500 éves lépcsők alapján. A galileai Tel Hacor nemzeti parkban már harminc éve folytatnak ásatásokat, jelenleg Amnon Ben-Zur professzor és Sulamit Becher vezetésével, és korábban már feltárták az uralkodói palota jelentős részét. A kutatók úgy vélik, hogy az idén megtalált, az udvarból a palotához vezető négy…

Olvass tovább>>

Izraeli régészek megtalálhatták Péter és András apostol faluját

Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec. A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették. Noha még csak a déli részei kerültek elő, de…

Olvass tovább>>

Ötezer éves élesztőből készítettek sört izraeli tudósok

sör

Ötezer éves, régészek fellelte cserepekbe száradt élesztőmaradványok felélesztésével sört állítottak elő izraeli tudósok – jelentette a The Jerusalem Post. A viszonylag alacsony alkoholtartalmú sör az ókorban is népszerű ital volt, amelyet az ünnepeken, sporteseményeken, családi találkozókon vagy a baráti társaságokban együtt fogyasztottak. Mindeddig azonban senki sem tudta, hogy milyen íze is volt az ókori sörnek, mennyiben tért el a manapság ismert nedűtől. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és négy egyetem tudósai közös kutatást indítottak. Először a Jeruzsálemi Héber Egyetem fogorvosi klinikájának mikrobiológusai az ókori sör előállításához használt kerámiamaradványokat vizsgálták meg…

Olvass tovább>>

Háromezer éves várfal bizonyíthatja egy erős júdai királyság létét

Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lakisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, az i.e. X. században – jelentette a Háárec című újság honlapja. Az izraeli régészek körében évtizedek óta vita dúl arról, hogy a Bibliában leírt királyság Dávid király, majd fia, Salamon alatt valóban létezett-e, és ha igen, mekkora volt a területe, jelentősége. A minimalista tábor szerint a Biblia szövege a legendák világába való, mert mindeddig nem támasztották alá egyértelmű régészeti bizonyítékok az…

Olvass tovább>>

Izrael újabb űrszonda építését jelentette be a Beresit Holdba csapódása után

holdutazás

Beresit 2 néven új űrszondát építenek a Holdra szálláshoz – jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai-izraeli üzletember. „Eljutunk a Holdra, és kitűzzük rajta az izraeli zászlót” – nyilatkozta az első űrszondaépítési programot negyvenmillió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint. A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra. A…

Olvass tovább>>

Keresik az izraeli holdszonda meghibásodásának okát

holdutazás

Keresik az okát az izraeli „űrközpontban” az első magánvállalkozásban készült holdszonda meghibásodásának, amely miatt a Beresit becsapódott a Holdba. A leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Rövid idővel később azonban végleg eltűntek a jelei. A szakemberek szerint nem sikerült eléggé lelassítani a járművet, amely így belecsapódott a Hold felszínébe és összetört. A hiba okát egyelőre nem tudják a szakemberek, de megpróbálják megismerni az adatok elemzésével. Az űrjárművet megalkotó SpaceIL nevű vállalkozás elnöke, Morris Kahn…

Olvass tovább>>

Héber feliratos 2600 éves pecsétnyomót találtak Jeruzsálemben

Héber feliratos, 2600 éves, kőből készült pecsétnyomót találtak a régészek Jeruzsálemben egy ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót. Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű dombon, a mai Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon tárták fel az ókori kincset. Az első szentély idejében, vagyis a babiloniak hadjárata előtt készült pecsétnyomó egy emeletes középület maradványai között volt, melyet valószínűleg a hódító babiloniak romboltak le Kr. e. 586-ban, a város elfoglalásakor. A pusztítást a leomlott kőfalak, az égett fagerendák, a törött cserepek sokasága bizonyítja, az épület hajdani pompájára a gondosan megmunkált építőkövek…

Olvass tovább>>

Emberi vonásokat ábrázoló 2500 éves cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő. A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi…

Olvass tovább>>

Ezerhétszáz éves mellszobor-síremlékeket találtak Izraelben

Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec. Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor a késő római korból, a harmadik-negyedik századból származik. Ejtan Klein, az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) rablások megelőzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy hamarosan ásatásokat kezdenek a lelőhely közelében újabb kincsek után kutatva. Klein emlékeztetett arra, hogy…

Olvass tovább>>

Gyerekrajzokat is visz a Holdra az izraeli űrszonda

holdutazás

Gyerekrajzok Holdra juttatását is tervezik az Izraelben készülő, várhatóan jövő év elején induló űrszondával – jelentette a Jediót Ahronót honlapja, a ynet. A Holdra szánt időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. A SpaceIL-t vezető Idó Antebi a lapnak elmondta, hogy az időkapszula a Holdon marad az űrjármű küldetésének végeztével. Mivel nem tér…

Olvass tovább>>

Jézus arcának korai ábrázolását találták egy bizánci templomban Izraelben

Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész a Negev sivatagban, egy bizánci templom romjában – jelentette a Háárec című újság. Noha Jézus és a kereszténység a Szentföldön született, ezen a területen alig maradtak fenn korai keresztény művészeti emlékek. De a sivatagi nabateus, majd keresztény városka, Sivta templomainak romjában tavaly óta már a második igen korai Jézus ábrázolást azonosították, és ezúttal arcképének nyomait is megtalálták. Emma Majan-Fanar művészettörténész lett figyelmes a templom szentélyének falán a piros festéknyomokra, amelyek egy magas felbontású fényképen Jézus keleti hagyományt követő, szakáll nélküli…

Olvass tovább>>

Hajókkal és állatokkal díszített kétezer éves ciszternát találtak Beér-Seván

Hajók és állatok rajzával díszített kétezer éves ciszternát találtak izraeli régészek a Negev-sivatagban lévő Beér-Seván – jelentette a Jediót Ahronót. Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői az i. sz. első vagy második századra becsülik az öt méter átmérőjű és tizenkét méter mély esővízgyűjtő ciszterna elkészítésének idejét, amelynek falaira hajók és állatok részletesen kidolgozott rajzát vésték. Egy új lakónegyed épületeinek alapozásakor bukkantak a vízgyűjtő ciszternára, amelybe gondosan vakolt lépcső vezetett. Az ásatásokat vezető régészek a gödröt kitöltő szemét eltakarítása után lettek figyelmesek a vakolásba vésett rajzokra. A vonalak egy része idővel elmosódott,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név. „Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet”- közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A város nevét ugyanis az eddig…

Olvass tovább>>

A világ legősibb sörfőzdéjét találták meg az izraeli Raqefet-barlangban

sör

Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok. Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé. A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A…

Olvass tovább>>

A probiotikumokról is kiderült, hogy gyakorlatilag hatástalanok

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának „alig van hatása a szervezetre” – állapította meg egy nagy szabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek. A kutatók szerint a jövő probiotikumának testre szabottnak kell lennie, vagyis az egyes emberek igényei szerint kellene megtervezni őket – írta a BBC. A Weizmann Tudományos Intézet tudósai 11 bélbaktériumból, köztük lactobacilusokból és a bifidobaktériumokból készítettek probiotikumkoktélt, melyet egy hónapon át 25 egészséges önkéntes fogyasztott. A hónap leteltével érzéstelenítés után szövetmintát vettek tőlük a gyomor, a vékony- és a vastagbél több területéről. Azt vizsgálták, hogy a baktériumok megtelepedtek-e…

Olvass tovább>>