Címke: izrael

Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy izraeli katona

~
Antoninus Pius pénzérme

Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy katona Észak-Izraelben – jelentette a ynet. Az i.sz. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár képmása látható a ritka bronzérmén, amelyet Haifától keletre, a Menasse-fennsíkon talált kiképzése közben a kövek között a kiskatona. Azonnal szólt feljebbvalójának, aki értesítette az Izraeli Régészeti Hivatalt (IAA). Az IAA érme szakértője szerint különlegesen ritka kincsre bukkantak, amelyet talán éppen egy római katona veszített el 1800 éve ezen a helyen. Eddig 11 hasonló érmére bukkantak Megiddótól és Ciporitól Tiberiásig és Harbelig Izrael területén. Egyik oldalán a császár profilja,…

Olvass tovább>>

Szafariparkban találták meg a két elveszett 1800 éves szarkofágot

~
Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA). A római kori kőkoporsókat valójában már nagyjából 25 évvel ezelőtt feltárták, amikor egy parkolót építettek a területen – olvasható a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. A szarkofágokat akkor a most épülő kórházzal szomszédos területre vitték, ahol aztán a növényzet benőtte őket és végül a feledés homályába merültek. Az új kórház munkálatainak múlt heti megkezdésekor azonban a munkások felfigyeltek a földből kiálló két méretes tárgyra.…

Olvass tovább>>

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves csontot fedeztek fel

~
csont

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy négy centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették. A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák. A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú…

Olvass tovább>>

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben régészek

~
Az Al-Dzsuma mecset romjai

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött. Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak. A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy…

Olvass tovább>>

Megvalósult Asimov jövendölése: tejet állítanak elő élesztőből izraeli kutatók

~
tej

Élesztőből állítanak elő mesterséges tehéntejet izraeli kutatók. Tehenek nélkül, élesztőből kísérleteztek ki tehéntej kinézetű és ízű folyadékot a tel-avivi egyetem kutatói. Az egyetem biomérnöki tanszékén dolgozó Tamir Tuller professzor és Éjal Iffergan élelmiszer-technológiai vállalkozó az új termékhez közös céget alapított, az Imagindairy nevű vállalatot – adta hírül közleményében az egyetem. Az elmúlt években egyre inkább tudatosult, hogy a tejipar, a tejtermékek gyártása károkat okoz a környezetnek és az emberi egészségnek, a nagyipari állattenyésztés pedig etikai kérdéseket is felvet. Ezért a biotechnológiai vállalatok világszerte megkezdték tejpótlók felkutatását. Az Imagindairy célja az…

Olvass tovább>>

Olajmécses-készítő műhely maradványaira bukkantak Izraelben

~
Izraeli mécsesgyár termékei

A korai iszlám korából származó olajmécseseket, mécsesformákat és égetőkemencét, egy olajmécseseket készítő műhely maradványait találták meg Észak-Izraelben, a Kinneret-tó partjánál fekvő Tibériásban folytatott ásatáson. Az ásatások egyik fontos lelete tíz, teljesen épen megőrződött mécsesforma, egy kemence és több ép, fel nem használt olajmécses, melyeket különféle geometriai és virágmintákkal díszítettek. A feltárás során megtalált formák rávilágítanak a korabeli kézművesség módszereire. Az egyik formába arabul az Istent jelentő Allah szót vésték. Az Izraeli Múzeum laboratóriumaiban konzerválták, és a múzeumban az olajlámpások ókori csodájára is emlékeztető hanuka ünnepén közszemlére teszik ezekben a napokban…

Olvass tovább>>

Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kisfiú Jeruzsálemben

~
3000 éves eranygyöngy

Háromezer éves aranygyöngyöt talált egy kilencéves kisfiú Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post. Az aranyból készített kicsiny gyöngy annyira ép állapotban vészelte át az évezredeket, hogy amikor a kisfiú megmutatta a felügyelő régésznek, eleinte azt hitte, mai tárgyra bukkantak. A gyöngy négy rétegben egymáshoz illesztett kicsi, virág alakú aranylapokból áll. Az önkéntes munkában segítő gyerek a Templomhegyről származó föld átszitálásánál bukkant az első szentély korában, a babiloni fogság előtti királyság idején készített különleges aranygyöngyre. A Templomhegynél ez az első aranygyöngy, ami előbukkant, de a Katef Hinom nevű ősi temetkezőhelyen…

Olvass tovább>>

Újabb űrszondák Holdra küldését terveik Izraelben

~
holdutazás

Csaknem két évvel a kudarccal végződött első kísérlet után újabb űrszondák Holdra juttatását tervezi Izrael – írta a Jediót Ahronót. Egy évvel és nyolc hónappal a hasonló izraeli vállalkozás, a Beresít (Genezis) nevű űrszonda Holdra zuhanása után jelentették be Jeruzsálemben, Reuven Rivlin államelnök rezidenciáján az új tervet. A Beresít-2 projekt 2024 első felében két, a Hold különböző pontjaira leszálló és egy körülötte keringő harmadik eszköz űrbe juttatását tervezi. A költségek várhatóan mintegy százmillió dollárra rúgnak (29,4 milliárd forint). A 630 kilogramm összsúlyú Genesis-2 három űrszondát fog tartalmazni: egy várhatóan több…

Olvass tovább>>

Vár állott, most kőhalom: 3000 éves várromot találtak a Golán-fennsíkon

~

Háromezeréves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott – jelentette a Háárec. A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak. Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is…

Olvass tovább>>

A hiperbár oxigénterápia visszafordíthatja az öregedést

~
hiperbár oxigénterápia

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint. A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után. A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az…

Olvass tovább>>

Kétezerhétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében

~
2 sékel

Kétezerhétszáz éves, mészkőből készült súlymértéket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei a Siratófal közelében – jelentette az IAA. A 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban – izraeli időmeghatározás szerint az Első Szentély idejében, vagyis még a babiloni fogság, i.e. 586 előtt – mészkőből készített gömb alakú súlymérték az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitásának. A lapos talppal ellátott gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt…

Olvass tovább>>

A Júdai királyság korából származó palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

~
judeai palota

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. VII. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók. A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)…

Olvass tovább>>

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben

~
Izrael, szerszámkészítő műhely

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon. „Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől ötvenezer évvel ezelőttig virágzott” – közölték az IAA régészei. Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre…

Olvass tovább>>

Júda királyi adóhivatalát és raktárát találhatták meg a régészek Jeruzsálemben

~
Júda királyi adóhivatal

Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben – jelentette a The Times of Israel. Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre. A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, az i.e. 970-től a babiloni fogságig, i.e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek. A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy…

Olvass tovább>>

Feltárták a Kínai Nagy Fal elfelejtett mongóliai részét

~

Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét – számolt be róla a The Jerusalem Post. Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt. A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen…

Olvass tovább>>

Ősi titkokat tár fel a Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata

~

A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált kétezer éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére. A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi…

Olvass tovább>>

Izraeli kutatók: a letelepedés javította az ember egészségi állapotát

~

A letelepedett mezőgazdasági életforma javította az emberek egészségi állapotát, amit jelez, hogy ritkábban kaptak középfülgyulladást – állapították meg tanulmányukban a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói. A tudósok összehasonlították a különböző korok régészeti feltárásaiból fennmaradt emberi koponyákat és megvizsgálták a csontokon nyomot hagyó középfülgyulladás gyakoriságát, mert ez az emberek általános egészségi állapotának fokmérője – számolt be a kutatásról a Háárec című újság honlapja. Ez a betegség azért is alkalmas az általános egészségi állapotok mérésére, mert nagyon gyakori, a gyermekek mintegy fele szenved tőle és más tanulmányok szerint már a neandervölgyi embernél is igen…

Olvass tovább>>

Kétezer éves magokból növesztenek datolyapálmákat Izraelben

~

Izraeli tudósok hat datolyapálmafát növesztettek Jézus korabeli magokból. A szakemberek azt remélik, hogy képesek lesznek olyan datolyát termeszteni a júdeai sivatagban talált hím és nőnemű magokból növesztett fákon, mint amilyet kétezer éve Heródes király ehetett, és küldhetett Rómába, a császári udvarba. Az Ádámnak, Jónásnak, Urielnek, Boáznak, Juditnak és Hannának elnevezett magokat különböző régészeti lelőhelyeken fedezték fel, majd Dél-Izraelben csíráztatták, és palántákat neveltek belőlük. Nem először keltettek életre több ezer éves datolyát: 2008-ban arról számoltak be, hogy egy Masszadán, Heródes Holt-tenger melletti várában talált 1900 éves magból csíráztattak ki új, hímnemű növényt, amit…

Olvass tovább>>

Egységes módszerrel készült agyagtéglákból építkeztek hétezer éve a Jordán völgyében

~

Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen. Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban. A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger…

Olvass tovább>>

Ezerkétszáz éves aranypénzekre bukkantak Izraelben

~

Ezerkétszáz évvel ezelőtt vert aranypénzekre bukkantak Izraelben, Tel-Avivtól délre, a Földközi-tenger menti Javne városánál folytatott ásatásokon – jelentette a ynet. Az aranykincset a IX. századra, az Abbászida kalifadinasztia korának elejére datálták a régészek. A hét aranypénz között az Ezeregyéjszaka meséiben szereplő, Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa pénzérméje is előkerült. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) javnei ásatásán, amelyet egy új lakónegyed felépítése előtt kezdtek meg, egy kis, törött kerámiakorsóra bukkantak, amelyben a korai iszlám korban aranypénzeket rejtettek el. A szakemberek a környéken egy több száz éven keresztül működő jelentős ipari térséget találtak számos…

Olvass tovább>>