Kategória: „Brit tudósok”

Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából

Új elefántmadárfajt írtak le brit zoológusok

~

A világon valaha élt legnagyobb madárfajt azonosították brit zoológusok, az elefántmadárfélék családjába tartozó állat, amely akár nyolcszáz kilogramm súlyú és három méter magas is lehetett, a Vorombe titan (malgas és görög nyelven nagy madár) nevet kapta. A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kutatói a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban átírták az elefántmadárfélék családjának rendszertanát is. Korábban a tudósok az elefántmadárfélék családjában két nemet és 15 fajt azonosítottak. A ZSL zoológusai azonban új precíz és mennyiségi bizonyítékok alapján kimutatták, hogy a család jóval sokszínűbb: három nemre tagozódik, valamint legkevesebb…

Olvass tovább>>

Beluga a Temzében

~

Beluga, vagyis fehér delfin jelent meg kedden a Temze torkolatvidékén. A helyszínre azonnal természetvédő szervezetek hajói vonultak ki, és igyekeznek védeni a cetfélét a Londonon is áthaladó folyó rendkívül erős forgalmától. A brit Bálna- és Delfinvédelmi Társaság (Whale and Dolphin Conservation Society) szóvivője, Danny Groves a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Temzében felfedezett beluga „nyilvánvalóan nagyon eltévedt”, hiszen természetes élőhelye a délkelet-angliai partoktól több ezer kilométerre északra, az Atlanti-óceán északi vizein található. A Temzében még soha nem láttak fehér delfint és az Egyesült Királysághoz tartozó tengeri térségekben is három éve…

Olvass tovább>>

A darazsakat utáljuk, a méheket szeretjük, pedig egyformán hasznosak

~

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány. Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés „méltánytalan”, ezért kampányra lenne szükség, hogy a „darazsakról alkotott negatív képen” változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért. A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a „legkevésbé kedvelt” rovarok közé tartoznak – írta a BBC hírportálja. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt.…

Olvass tovább>>

A világ első ismert mindenevő cápafaját azonosították a kutatók

~

A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából hatvan százalékban tengeri fű teszi ki. A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik. Noha „cápaléptékkel” meglehetősen kistermetű fajnak számít, egy kifejlett nőstény testhossza elérheti akár a másfél métert is – írta a The Guardian című brit napilap honlapja a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmányt ismertetve. A…

Olvass tovább>>

Úgy tűnik sok állat képes az érzelmeket leolvasni az emberek arcáról

~

A kecskék a boldogságot tükröző arckifejezéseket részesítik előnyben – állítják brit kutatók, akiknek eredményei azt sugallják, hogy az eddig véltnél sokkal több állat lehet képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról. Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált – írja a BBC hírportálja. A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen…

Olvass tovább>>

Az ember nikotinfüggőségéhez hasonlóan a méhek rászokhatnak a rovarirtószer ízére

~

A dohányzók nikotinfüggőségéhez hasonlóan a méhek rászokhatnak a rovarirtóval kezelt táplálék ízére – derítették ki brit kutatók. Minél több ilyen vegyszert fogyasztanak, annál többre vágynak – mutatták ki az Imperial College London kutatói a Proceedings of the Royal Society B című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. A kutatók felfedezése azt jelzi, hogy az eddig véltnél jóval nagyobb a kockázata annak, hogy káros rovarirtó által szennyezett nektár kerül be a méhkolóniákba. Tanulmányukban a szakemberek a poszméheknek kétféle cukoroldatot ajánlottak fel fogyasztásra, az egyik oldat neonikotinoid hatóanyagú rovarirtóval volt keverve. Egy idő után a…

Olvass tovább>>

Kiderült, mi lehetett az oka a dinoszauruszok sokféleségének

~

A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét – állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei. Darren Griffin professzor és kollégái matematikai módszereket alkalmazva azonosították a legelső dinoszauruszok lehetséges genetikai jellemzőit, méghozzá úgy, hogy az őslények legközelebbi modern kori rokonaitól, a madaraktól és a teknősöktől haladtak visszafelé az időben – írja a BBC News. Eredményeik azt sugallják, hogy a dinoszaurusz DNS feltehetőleg számos kromoszómába rendeződött. A madaraknak nagyjából 80 kromoszómájuk van – csaknem háromszor annyi, mint az embernek -, és ők alkotják…

Olvass tovább>>

Törött köcsögben találtak ősrégi sajtot

~

Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor. 1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság…

Olvass tovább>>

„Abnormálisan meleg” lesz az időjárás 2022-ig

~

A kutatók előrejelzése szerint szokatlanul meleg lesz 2022-ig, nagyobb lesz az esély a szélsőséges hőmérsékletek kialakulására – figyelmeztettek francia és brit kutatók egy új előrejelzési rendszer adatai alapján. Nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő öt évben – írták a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmányukban a franciaországi Országos Tudományos Központ (CNRS) szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói. A kutatók nem hagyományos szimulációs technikákat használtak előrejelzésük elkészítéséhez, hanem elkészítettek egy számítógépes statisztikai módszert a XX. és XXI.…

Olvass tovább>>

A tengerfelszín nyári hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt nyolc év alatt Dél-Koreánál

~

Mintegy három Celsius-fokkal nőtt nyolc év alatt a tengerfelszín nyári hőmérséklete Dél-Korea partjainál, ami azt jelzi, hogy az országot sújtó idei tartós hőség súlyosbodik a következő években – közölte az állami meteorológiai ügynökség. A Koreai-félsziget mentén elhelyezett 17 meteorológiai bója mérései szerint a tengerfelszín júliusban mért hőmérséklete évi átlag 0,34 Celsisu-fokkal nőtt a nyolc év alatt. 2010 júliusában a tengerfelszín átlaghőmérséklete 21,36 Celsius-fok volt, idén már 24,25 Celsius-fokot mértek. Az évi 0,34 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés 2,4-szerese az 1997 óta mért 0,14 Celsius-fokos tengerfelszíni átlaghőmérséklet-növekedésnek. 1997-ben kezdtek el gyűjteni az adatokat a térségben.…

Olvass tovább>>

Az angolok, akik dombra mentek fel és hegyről jöttek le

~

Az angolok, akik dombra mentek fel és hegyről jöttek le: két amatőr hegymászó alapos méréseinek köszönhetően újabb heggyel gyarapodott Anglia, egy eddig dombnak tekintett magaslatról ugyanis kiderült, hogy valójában hegy. A 69 éves John Barnard és a 68 éves Graham Jackson sikeréről pénteki számában tudósított a The Daily Telegraph. A brit napilap szerint a tóvidéken fekvő Miller Moss átminősítésével immáron 446 hegy szerepel John és Anne Nuttall Angliára és Walesre kiterjedő híres összesítésében (The Mountains of England & Wales). A két férfi – korábban kollégák – több mint egy évtizede…

Olvass tovább>>

Már a díjátadón ellopták a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet az egyik kitüntetettől

~

Már a brazíliai díjátadó helyszínén ellopták a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet az egyik kitüntetettől, Caucher Birkartól. A Cambridge-i Egyetem professzoraként dolgozó Birkar, három másik matematikussal – Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh – megosztva vette át az elismerést szerdán, a Nemzetközi Matematikai Unió Rio de Janeiró-i nemzetközi kongresszusán – írta a BBC News. Mindössze néhány perccel a díj átvételét követően azonban Birkar felfedezte, hogy a 14 karátos aranyérmének nyoma veszett. A brazil TV Globo beszámolója szerint a matematikus egy asztalon hagyta az aktatáskáját, benne a díjjal, a pénztárcájával…

Olvass tovább>>

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok

~

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart – írja a BBC. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes „szelet” valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az…

Olvass tovább>>

A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás

~
Antarktisz

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint…

Olvass tovább>>

Fiatal kígyó maradványait fedezték fel 99 millió éves borostyánkőbe zárva

~

Borostyánkőbe zárt, a tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén, a kis hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett – számolt be róla a BBC. A leletről szóló tanulmány a Science Advances friss számában jelent meg. A tudósok szerint a kígyókövület „hihetetlenül ritka” lelet. „Először bukkantunk ennyire fiatal kígyó fosszíliájára” – mondta el Michael Caldwell, a kanadai Albertai Egyetem tudósa. Az új fajnak a Xiaophis Myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent. Egy másik borostyánkövület egy másik, sokkal nagyobb kígyó levedlett bőrét tartalmazza.…

Olvass tovább>>

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok

~
Föld

Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart – írja a BBC. A geológusok időegységekre tagolják fel bolygónk 4,6 milliárd éves történelmét. Minden egyes „szelet” valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek feltöredezéséhez, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez. Az emberiség jelenleg a holocén földtörténeti korban él, amely 11700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés vetett véget az utolsó jégkorszaknak. Az…

Olvass tovább>>

Kiderült, hogy nem védik a szívet az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők

~

Nem védik a szívet az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők egy nagyszabású új kutatás adatai szerint. A kutatói több mint százezer, klinikai tesztekben részt vett ember adatait elemezték. Mint írták, egy az ezerhez az esélye annak, hogy az omega-3-készítmények jelentős egészségi előnyökkel járnának – idézte a BBC hírportálja. Az elemzés során főként az omega-3 tartalmú étrend-kiegészítők hatását vizsgálták, a halfélék fogyasztását kevésbé. Az omega-3 elnevezésű zsírok közé tartozik az alfa-linolénsav (ALA), melyet a szervezet nem tud előállítani, de megtalálható a növényi olajokban, a dióban, a mogyoróban és hüvelyesekben is. Ide tartozik az eikozapentoén-sav (EPA)…

Olvass tovább>>

A kiskutyák az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek tanulni

~
kutya

A nyolchetes kölyök kutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni – mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. Az egyetem csütörtöki közleménye szerint a kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek. „Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban…

Olvass tovább>>

Vau: Balin élő kutyák személyiségét vizsgálták az ELTE etológusai

~

A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban. Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat – közölte az egyetem. Ez az új szokás jó…

Olvass tovább>>

Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye

~

Némelyik LED-lámpa fénye veszélyezteti a vadvilágot — figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik megvizsgálták, hogyan hatnak a modern fénykibocsátó diódák egyes fajokra. Azt találták, hogy a kék és fehér fényt kibocsátók a legrosszabbak, míg a sárga, a borostyánszínű és a zöld fényt kibocsátók kevésbé károsak. A tengeri teknősök és a rovarok különösen sebezhetők általuk – írták a kutatók a Journal of Experimental Zoology Part A: Ecological and Integrative Physiology című tudományos folyóiratban. A nagyvárosok és ipari létesítmények olyan erősen világítják meg éjszaka az eget, hogy a Föld nagy része egy hatalmas, világító…

Olvass tovább>>