Kategória: „Brit tudósok”

Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából

A többszörös vetélés oka a hibás sperma lehet

~
spermium

A férfi spermájának nagyobb mértékű DNS-károsodása okozhatja a nőknél a többszörös vetélést – derítették ki brit kutatók egy kisebb tanulmányban. Az Imperial College London tudósai ötven olyan férfi spermájának minőségét vizsgálták meg, akiknek partnere három vagy több vetélésen esett át egymás után. A Clinical Chemistry tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban felfedték, hogy a vizsgálatba bevontak spermájában magasabb szintű DNS-károsodást észleltek azokhoz a férfiakhoz képest, akiknek partnere nem szenvedett vetélést. A kutatócsoport reméli, hogy felfedezésük új utakat nyithat a vetélés kockázatának csökkentésében – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon. Nagy-Britanniában minden ötven párból egyet érint…

Olvass tovább>>

Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja

~

Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja, a madagaszkári barátréce 21 példánya a szigetország északi részén egy tónál – írta a BBC. A madagaszkári barátrécét (Aythya innotata) kihaltnak vélték, miután 15 éven keresztül egyetlen példányát sem látták. 2006-ban egy kisebb csoportot – a faj utolsó élő 25 példányát – fedeztek fel egy félreeső krátertónál. A szigetország lápi élőhelyeit addigra annyira tönkretette az emberi tevékenység, hogy a faj maroknyi maradéka erre az utolsó érintetlen területre szorult vissza. Rob Shaw, a The Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) természetvédelmi programjának vezetője szerint azonban a…

Olvass tovább>>

Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás

~
agy

Mindennapivá válik a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) a Cisco Magyarország 2019-re vonatkozó technológiai előrejelzése szerint. Közölték, jövőre is érvényesek maradnak azok a trendek, amelyek már 2018-ban is foglalkoztatták a vállalatokat: hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a felhő alapú multicloud környezetet és biztonságosabbá tenni informatikai rendszereiket. Az elemzés szerint a 2019-es évet egyszerre jellemzi majd az evolúció, a már létező trendek bővülése és fejlődése, illetve az az igény, hogy a digitalizációt és az új technológiákat minden eddiginél gyorsabban adaptálják az üzleti folyamatokba. Az…

Olvass tovább>>

Donald Trumpról neveztek el kétéltűt, amely a homokba dugja a fejét

~

Donald Trumpról nevezett el egy újonnan felfedezett férget egy brit cég, amely az amerikai elnök klímaváltozással szembeni struccpolitikája és a teremtmény föld alatti életmódja között lát párhuzamot. A Panamában felfedezett állatot a londoni EnviroBuild cég vezetője keresztelte el Dermophis donaldtrumpinak, miután csaknem 20 ezer fontért (7 millió forint) megszerezte a névadás jogát egy aukción – írja a BBC hírportálja. „A Dermophis donaldtrumpi különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, és fennáll a veszélye, hogy kipusztul névrokona éghajlat-politikájának következményei miatt” – mutatott rá közleményében Aidan Bell, a vállalat társalapítója. A kicsi, vak teremtmény a…

Olvass tovább>>

Dinoszaurusz-lábnyomok „kincsesbányájára” bukkantak Anglia déli részén

~
dinoszaurusz

Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi. Az alsó kréta korból, vagyis…

Olvass tovább>>

A keresztrejtvényfejtés nem állítja meg a mentális hanyatlást

~

Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól. Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a „használd, vagy elveszíted”-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint „magasabb kognitív pontról indul”. Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal – ismertette a tanulmányt a BBC…

Olvass tovább>>

A washingtoni kormányzó dollármilliárdos tervet jelentett be a kardszárnyú delfinek védelmére

~

A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója. A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek – vagy más néven gyilkos bálnák – száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. „Herkulesi…

Olvass tovább>>

Időnként teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák

~

Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak. A Queenslandi és a St. Andrews Egyetem tudósai 13 év felvételeit elemezték. A hosszúszárnyú bálnáknál (Megaptera novaeangliae) érdekes módon minden hím ugyanazt a dalt énekli, bár egyesek néhány kisebb változtatást végeznek rajta. A Proceedings of the Royal Society B című szaklapban bemutatott eredmények szerint a hosszúszárnyú bálnák néhány évente gyökerestül megváltoztatják a mindenki által használt közösségi éneket és új dalt kezdenek énekelni. A felvételek szerint…

Olvass tovább>>

Kihalási válság közeleg

~

Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője. Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában. Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az…

Olvass tovább>>

Végre ez is kiderült: a hűvös éghajlaton élők hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra

~
sör

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból. A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái 193 ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC hírportálja. Az alkohol fogyasztása összefüggésben áll a depresszióval, amely jóval gyakoribb kevés napsütés idején. A Hepatology című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatainak felhasználásával készült.…

Olvass tovább>>

Több mint száz év után ismét fészkelnek majd a kivik Wellingtonban

~

Egy nagyszabású természetvédelmi programnak köszönhetően éveken belül ismét fészkelnek majd a kivik Wellingtonban, ahonnan több mint száz éve eltűntek az Új-Zéland szimbólumának számító madarak – írta meg a The Guardian. A szigetországban 68 ezer kivi él, de számuk egyre fogy, évente két százalékkal csökken a számuk. Száz évvel ezelőtt még milliószámra éltek kivik Új-Zélandon, de a röpképtelen madarak a kutyák, macskák, oposszumok és patkányok zsákmányává váltak, populációjuk drasztikusan csökkent. Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint…

Olvass tovább>>

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút

~

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút: brit tudósok kiderítették, hogy az északi és déli szélesszájú orrszarvúpopuláció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint ezt eddig vélték. Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra. DNS-bizonyítékok szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához. A mesterséges megtermékenyítés révén hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni a tudósok szerint, bár erre a lehetőségre csak utolsó mentsvárként tekintenek. A szélesszájú rinocérosz faj…

Olvass tovább>>

Az egyik legjelentősebb fáraó szentélyét tárták fel Egyiptomban

~

II. Ramszesz fáraónak, Egyiptom egyik legjelentősebb ókori uralkodójának egyik szentélyét tárták fel régészek Kairó északkeleti részén. Az egyiptomi régészeti minisztérium csütörtökön közölte, hogy a Kairó északkeleti részén fekvő Matarija negyedben befejezték II. Ramszesz egy éve megtalált szentélyének a feltárását. A szenthelyet ünnepi szertartások idején használhatták – közölte Mamdúh al-Damatí egyiptológus. A feltárás során szkarabeuszokra, amulettekre, agyagedényekre és hieroglifákkal díszített márványtömbökre bukkantak. Az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja szerint a felfedezés azért fontos, mert az újbirodalom egyik páratlan szentélye, amelyet a szed, egy ókori egyiptomi ünnep idején használtak nemcsak II. Ramszesz uralkodása,…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: eltűnhet a Himalája Viagrájának nevezett gombafaj

~

Eltűnhet a „Himalája Viagrájának” is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről. A kínai hernyógombát (Ophiocordyceps sinensis) Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban. Noha semmiféle tudományos bizonyíték sem támasztja alá a kedvező hatásait, Ázsiában sokan vízben forralva teát készítenek belőle, vagy levesekhez, húsételekhez adagolják, mert úgy vélik, az impotenciától a rákig mindent meggyógyít. Az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) friss számában megjelent írás szerint a kínai hernyógomba „a világ egyik…

Olvass tovább>>

Új afrikai krokodilfajt azonosítottak tudósok

~
krokodil

A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, ám kiderült, hogy két különböző faj él Afrikában, az egyik Nyugat-, a másik Közép-Afrikában. A páncélos krokodil egy közepes termetű krokodilfaj, amely Afrika trópusi éghajlatú területein él leginkább édesvizekben, nevét különleges páncélzatáról kapta, a nyaki pikkelypáncélok ugyanis nem különülnek el a hátpáncéltól ellentétben a többi krokodilfélével. A Floridai Egyetem és az Iowai Egyetem kutatói elemezték az állatok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit vadon és fogságban hat afrikai országban, ekkor állapították meg, hogy…

Olvass tovább>>

A mutató- és a gyűrűsujj hossza „összefügghet a szexualitással”

~

A kéz ujjainak hossza „összefügghet a szexualitással”: azok a nők, akiknek a bal mutató- és gyűrűsujja eltérő hosszúságú, valószínűbb, hogy leszbikusok – állapította meg egy új, kis létszámú brit kutatás, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok megmérték az ujjait 18 olyan női, egypetéjű, tehát azonos genetikai állományú ikerpárnak, ahol a pár egyike heteroszexuális, a másik leszbikus volt. A nőknél a gyűrűs- és a mutatóujj jellemzően egyforma hosszú. A vizsgált ikerpárok leszbikus tagjainak azonban általában eltérő hosszúságú volt a gyűrűs- és a mutatóujja – ami tipikusan férfi tulajdonság -, de csak…

Olvass tovább>>

Óriási egerek tizedelik a tengeri madarakat egy atlanti-óceáni szigeten

~

A házi egérnél csaknem másfélszer nagyobbra nőtt egerek tizedelik a tengeri madarak tojásait és fiókáit az Atlanti-óceán déli részén elterülő Gough-szigeten – figyelmeztet új tanulmányában a brit madárvédelmi szervezet (RSPB), amely szerint a rágcsálók akár ki is pusztíthatják a területen honos ritka madárfajok egy részét. Gough-sziget, amely az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Tristan da Cunha-szigetcsoport tagja, több mint tízmillió tengeri madárnak ad otthont. Az egereket még a 19. században hozták be magukkal a tengerészek a vulkanikus eredetű szigetre. A rágcsálók a mindössze 91 négyzetkilométeres földterület szűkös táplálékforrásai miatt kezdték…

Olvass tovább>>

Magasabbra nőnek a növények a tundrán a felmelegedés miatt

~
Északi-sark

A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek – ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból. Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős. A kutatásban részt vevő 180 tudós szerint a növények magasságának növekedése végső soron tovább emeli majd a hőmérsékletet is – számolt be a BBC a Nature folyóiratban megjelent tanulmányról. Isla Myers-Smith, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője előrejelzésében azt jósolta, hogy a jelenleg néhány centiméteres északi-sarkvidéki flóra magassága az évszázad végére…

Olvass tovább>>

Vastagabb levelet növesztenek a növények a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt

~

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében. A Global Biogeochemical Cycles című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint ha ezt az információt is beleveszik az évszázad további részére várható magas légköri szén-dioxidszinttel operáló globális klímamodellekbe, akkor a növények által végzett globális szén-dioxid-csökkentés veszít eredményességéből. Méréseik szerint ennek hatására évente mintegy 5,8 petagrammnyi, vagyis 6,39 milliárd tonnányi szén-dioxid maradhat…

Olvass tovább>>

Ezzel is beljebb vagyunk: kiderült a felvágása után lilává vált narancs titka

~

Ausztrál tudósok kiderítették, miért öltött lila színt a felvágása után pár órával egy narancs, melyet egy brisbane-i zöldségboltban vásároltak – írta az ABC hírportál. A narancsban előforduló antocianinok léptek reakcióba vasszemcsékkel a frissen megélesített késen, amellyel a gyümölcsöt felvágták. A reakció következtében vált lilává a narancs. A queenslandi kormány kérésére a kutatók mintákat vettek Neti Moffitt brisbane-i édesanya otthonában, ahol szeptember elején a kétéves fiának felvágott, teljesen egészséges színű, ízű és illatú narancs konyhapulton hagyott maradékai reggelre a jellegzetes sárgás árnyalat mellett erős lilás színt öltöttek. „Mintha valaki tintába mártotta volna…

Olvass tovább>>