Újra láthatók a cambridge-i tudománytörténeti múzeum kincsei

Tízhónapos felújítás után újra látható a cambridge-i tudománytörténeti múzeum több mint tízezer kincse, köztük asztronómiai, navigációs és matematikai ritkaságok. A 75 éves intézmény renoválása során új padlókat fektettek le és a tető karbantartását is elvégezték – írta a BBC hírportálja. A Whipple Tudománytörténeti Múzeum a Cambridge-i Egyetemhez tartozik. A tudományos eszközök kereskedelmével foglalkozó Robert Stewart Whipple alapította 1944-ben, amikor saját gyűjteményét az egyetemnek adományozta. A múzeumnak jelenleg több mint tízezer tudományos eszköz és ritka könyv van a birtokában. A legnagyobb kincsei közé tartozik egy mikroszkóp, amelyet Charles Darwin használt és…

Olvass tovább>>

Veszélyes lehet a házi készítésű macskaeledel

macska

Az internetes forrásból származó vagy könyvekből vett macskaeledel-receptek többsége általában nem biztosítja a szükséges tápanyagokat a házi kedvencek számára és akadnak köztük olyanok is, amelyek a macskákra kifejezetten veszélyes hozzávalókat írnak elő – figyelmeztetnek a Kaliforniai Egyetem davisi campusának (UC Davis) munkatársai, akik elsőként készítettek vizsgálatot a témában. A Journal of the American Veterinary Medical Association című folyóiratban publikált tanulmány készítői állatorvosoktól és amatőröktől származó – internetes forrásból vagy könyvekből begyűjtött – 114 olyan receptet elemeztek, amelyet egészséges felnőtt macskáknak szántak. A receptek negyven százaléka semmilyen etetési útmutatót nem tartalmazott, a…

Olvass tovább>>

A génekben is nyomot hagy a szegénység

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a…

Olvass tovább>>

A súlyosan veszélyeztetett nyugati-afrikai csimpánzok többsége a védett területeken kívül él

A Nyugat-Afrika nyolc országában élő nagyjából 52 800 nyugati-afrikai csimpánz (Pan troglodytes verus) döntő többsége a védett területeken kívül él – derült ki a közönséges csimpánz súlyosan veszélyeztetett alfajának egyedszámát felmérő új kutatásból. Az Environmental Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Ape Populations, Environments and Surveys (A.P.E.S.) elnevezésű – az emberszabású majmok eloszlásáról és helyzetéről pontos és objektív képet adó – adatbázisát használták munkájuk során. Az adatok felhasználása révén a kutatók készítettek egy térképet a csimpánzpopulációk sűrűségéről és eloszlásáról, továbbá azonosították azokat a trendeket és…

Olvass tovább>>

Mintegy 1,5 megabájt adatot foglal el az agyban a nyelvismeret

agy

Mintegy 1,5 megabájt (megabyte) helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk amerikai kutatók szerint. A Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai, Francis Mollica és Steven Piantadosi a Royal Society Open Science című szaklapban publikált tanulmányukban mutatták be információelméletüket, mellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget – olvasható a Medical Xpress tudományos hírportálon. Csecsemőként az ember elkezdi magáévá tenni és beszélni a körülötte lévők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent,…

Olvass tovább>>

Megvan, hogyan emelkedhet nyolcezer milliárd dollárral a globális GDP 2028-ra

Föld

Az Accenture pár napja közzétett „Getting to Equal 2019” kutatása szerint az Egyesült Államokban közel ötször erősebb azon vállalatoknál dolgozók innovatív gondolkodásmódja – innovációra való hajlandóság és képesség –, ahol a vállalati kultúrában elfogadott és meghonosodott az egyenlőségre való törekvés. Itt mindenki számára egyenlőek a lehetőségek a fejlődésre és az előrejutásra, szemben azokkal, ahol ezt nem tartják fontosnak. A munkahelyi egyenlőség kultúrája katalizátorként ösztönzi az innovációt és a növekedést. „Az állandó változás és a mindenre kiható átalakulás éveiben a vállalatoknak folyamatosan fejlődésre van szükségük, az eredményes működést csak az innováció…

Olvass tovább>>

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist

Antarktisz

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist – írta a BBC hírportálja. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene…

Olvass tovább>>

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz szigeten

Több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz sziget esőerdejében. A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé. Az új fajokat főleg a Star Wars és az Asterix szereplőiről nevezték el, így kapta egy zöld fényes bogár a Yoda, egy gömbölyű pedig az Obelix nevet. Tudósokról is neveztek el néhányat: Charles Darvin mellett a DNS-kutatás úttörői, Francis Crick és James Watson is névadó lett – írta a BBC News. A bogarak mindössze néhány milliméter nagyságúak. Ebből a rovarcsoportból csupán egyet találtak 1885-ben Celebeszen.…

Olvass tovább>>

Másodszor azonosítottak másfél petéjű ikreket a világon

A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár. A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak. A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa. Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok…

Olvass tovább>>

Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét

Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget. „Felfedezésünk…

Olvass tovább>>

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez indul tudományos expedíció

Antarktisz

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten – írta a BBC. Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.) A német tudósok vezette expedíció azt akarja megvizsgálni, milyen az élővilága az elsodródott jéghegy alatti területnek. A célba érkezéshez szerencsére is szükségük van, mert a helyszín, a Weddell-tenger vastag úszó jegéről hírhedt, ami útjába állhat hajójuknak, a Polarsternnek. Ha azonban sikerül megérkezniük, rengeteg…

Olvass tovább>>

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma – állapította meg egy friss brit tanulmány. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények – idézte a BBC hírportálja a University College London (UCL) tudósainak tanulmányát. Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta. Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott. „Az amerikai…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben – derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából. Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. „A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme” – mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató. A Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

A dalszövegek dühösebbek és szomorúbbak lettek az elmúlt évtizedekben

A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nem csak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek. A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent. A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két…

Olvass tovább>>

A British Múzeum ismét kizárta a Parthenon-frízek visszaadását

A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat. Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat. Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a XIX. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British…

Olvass tovább>>

Megtalálták Matthew Flindersnek, Ausztrália elnevezőjének földi maradványait Londonban

Az Ausztráliát elsőként körbe hajózó és a földrésznek nevet adó angol tengerésztiszt, Matthew Flinders (1774-1814) földi maradványait azonosították a régészek London egy hajdani temetkezőhelyén a HS2 nagysebességű vasúti hálózat építési munkálatainak keretében. A munkálatok során mintegy 61 ezer csontvázat fognak eltávolítani a St James’s Gardens területéről, ahová az új vasúti hálózat állomását fogják megépíteni a Euston pályaudvar szomszédságában – írja a BBC hírportálja. Az ásatási munkálatok tavaly októberben kezdődtek meg a területen. A régészek tudták, hogy Flinderst annak idején a St James’s Gardensben temették el, ám a kapitány sírköve a területen…

Olvass tovább>>

Kalandos utat járt be az egyik Holdon talált kőzetminta

holdutazás

A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön képződött. Véleményük szerint elképzelhető, hogy a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt. Korábban találtak már vélhetően aszteroida-becsapódás révén a Földre került holdkőzetet, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg. A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták a Svéd Természettudományi Múzeum, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a…

Olvass tovább>>

Még mindig éjfél előtt két perccel áll a végítélet órája

Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség – olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, „nem értékelhető…

Olvass tovább>>

Jó hatással volt a tengeri emlősökre és a teknősökre a fajvédelem

teknős

Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) – állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya. A PLOS ONE tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a fajok megőrzését célzó intézkedések, mint a különféle fajok speciális bánásmódban részesítése és a halászati szabályozások, párosulva más hazai és nemzetközi intézkedésekkel jelentős mértékben elősegítették a fajok talpra állását, elvezettek a populációk növekedéséhez és ahhoz, hogy egyes fajokat törölni lehetett a veszélyeztetett állatok listájáról – olvasható a…

Olvass tovább>>

Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel

Galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és bár ez a kozmikus tűzijáték valószínűleg nincs hatással a földi életre, a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy…

Olvass tovább>>