Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Akadnak olyan helyek Hawaii partjainál, ahol hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal – derül ki egy most publikált kutatásból. Az ivadékhalak az óceánban hányódó műanyagdarabkákat is megeszik, aminek még nem ismerjük az egészségügyi kockázatait. „Nincs róla adatunk, hogy ennek vannak-e káros hatásai a halpopulációra. De csak rosszat jelenthet, hogy megeszik ezeket a nem ennivaló darabkákat életük kezdetén, amikor a táplálkozás annyira fontos a túlélésük szempontjából” – magyarázta Gareth Williams, a walesi Bangor Egyetem tudósa a BBC Newsnak. A kutatók az óceán felszínén úszó, szalagszerűen elrendeződött természetes táplálékforrást vizsgálták,…

Olvass tovább>>

És még ez is: többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok. Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban. A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség…

Olvass tovább>>

Cambridgei kutatók „mesterséges levelet” hoztak létre, amely képes szintézisgázt termelni

tudós

A Cambdrige-i Egyetem kutatói „mesterséges levelet” hoztak létre, ez napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek, a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely a benzin alternatívája lehet. A mesterséges levélnek a napfény a táplálója, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe – derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a…

Olvass tovább>>

Az ősemberek hamarabb telepítették be a Földközi-tenger térségét a korábban véltnél

Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. A Phys.org tudományos hírportálon ismertetett tanulmány vezető szerzője, Tristan Carter, a McMaster Egyetem antropológus…

Olvass tovább>>

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül

Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák. A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét. Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A „miniagyakat” négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok…

Olvass tovább>>

Egy 315 milliárd tonnás jéghegy szakadt le az Antarktiszról

Antarktisz

Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres – írta a BBC hírportálja. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az kilencezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn…

Olvass tovább>>

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A most feltárt 62 millió éves Protodontopteryx ruthae nem sokkal azután élt a szigeten, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Mint a család többi tagjának, a Protodontopteryx ruthae-nek is csontos, fogszerű kinövések álltak ki a csőre végéből. A tengeri madár kövületeit ugyanaz a…

Olvass tovább>>

Új komplexum épül a British Museum számára Londonon kívül a raktárban lévő kincsek bemutatására

Új komplexum épül London közelében a British Museum raktárban elhelyezett kincseinek bemutatására. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek. A frissen nyilvánosságra került tervről a The Times című brit napilap azt írta, hogy a Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King’s Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése, valamint a dohai brit nagykövetség épülete. A British Museum külső helyszíne három összekapcsolódó épületből áll majd, benne a tárolásra, a kutatásra és a…

Olvass tovább>>

Az Egyesült Királyságban 2002 óta jegyezték fel a tíz legmelegebb évet

Az Egyesült Királyságban eddig mért tíz legmelegebb évet mind 2002 óta jegyezték fel – mutatta ki a brit meteorológiai szolgálat szerdán ismertetett új elemzése. A jelentés szerint a mérések 1884-es kezdete óta a 2014-es év volt a legmelegebb a szigetországban. A tavalyi év – a nyári nagy kánikula ellenére – a hetedik legmelegebb volt a sorban. A leghűvösebb tíz évből a legutóbbi 1963-ban volt. Szakértők szerint a meleg és a hideg évek alakulásának mintái az éghajlatváltozás egyértelmű jelei. A brit meteorológiai szolgálat hétfőn közölte, hogy a Nyugat-Európát múlt héten sújtó hőhullámban megdőlt…

Olvass tovább>>

Nem az a legnagyobb baj, hogy kétszer csípnek a csípős ételek

A rendszeresen chilit vagy jalapeno paprikát fogyasztó idősebb embereknél nagyobb a kockázata a demencia kialakulásának – ezt állapították meg a Dél-ausztráliai Egyetem és a Katari Egyetem tudósai egy hosszú távú kutatásban. A 15 éven át folytatott vizsgálatban 4582 kínai vett részt, akik 55 éven felüliek voltak. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a naponta több mint ötven gramm chilit fogyasztók kognitív hanyatlása felgyorsul. Az emlékezetvesztés még jelentősebb volt azoknál, akik soványak voltak. A Sciencedaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál által ismertetett kutatást a Katari Egyetem tudósa, Cumin Si vezette. A tanulmány szerint…

Olvass tovább>>

Nagyon gyorsan tanulnak a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek

Már szinte a kezdetektől fogva felnőtt módjára képesek tanulni a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek (Tiliqua scincoides) – derült ki egy ausztrál kutatásból. Az ausztrál kéknyelvű szkinkek már születésük pillanatától fogva csak magukra számíthatnak, a szülők nem segítik, nem védelmezik a kis gyíkokat – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Egy felnőtt példány testhossza elérheti akár a 600 millimétert is, és a kemény pikkelyborítás, valamint az erőteljes harapás nagyban segíti a kifejlett egyedek boldogulását. Ezzel szemben a fiatal gyíkok jóval kisebbek és ebből fakadóan sebezhetőbbek is, vagyis okosan kell cselekedniük, ha életben akarnak…

Olvass tovább>>

Egyes ehető rovarok olyan gazdagok antioxidánsban, mint a friss narancslé

Először mérte meg az ehető rovarok antioxidánsszintjét egy tanulmány, s mint kiderült, a szöcskék és selyemhernyók annyi antioxidánst tartalmaznak, mint a friss narancslé – olvasható a Phys.org tudományos hírportálon. „Legalább kétmilliárd ember – a Föld lakosságának negyede – rendszeresen fogyaszt rovarokat. A többieknek még egy kis biztatásra van szüksége” – fogalmazott Mauro Serafini, az olaszországi Teramói Egyetem professzora, a Frontiers in Nutrion című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. A tudós szerint fontos, hogy olyan szempontokra hívják fel az emberek figyelmét, amelyek megkönnyítik számukra a választást. A táplálék íze és látványa nagyon…

Olvass tovább>>

Öreg elefánt nem vén elefánt – Az afrikai elefántbikák párzási titkát figyelték meg tudósok

elefánt

Az idősebb afrikai elefántbikák jóval tetterősebbek párzáskor a fiatalabb bikáknál – derítették ki brit és amerikai kutatók, akik kenyai vadvédelmi rezervátumokban figyelték meg afrikai elefántbikák viselkedését. Nőstények után kutatva sok faj hímje lelassul, ahogyan öregszik. Ez azonban nem áll fenn az elefántok esetében. Az Oxfordi Egyetem kutatóinak vezetésével készült, a Journal of Animal Ecology című folyóiratban bemutatott tanulmány felfedte, hogy az elefántbikák növelik a párzásra fordított energiájukat, ahogyan öregszenek. A zoológusok összehasonlították afrikai elefántbikák mozgását akkor, amikor párzási időszakban feldühödnek, azaz a tesztoszteron fűtötte szexuális aktivitásuk időszakos állapotába kerülnek, a nem…

Olvass tovább>>

Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-vagy Mars-utazást

Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-,vagy a Mars-utazást – állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be. A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérése arról tanúskodik, hogy az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba. A megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek…

Olvass tovább>>

Nincs jele Földön kívüli intelligens életnek a szomszédos csillagrendszerekben

csillag

Egyelőre nem hozott eredményt a Földön kívüli intelligens élet keresését (SETI) célzó eddigi legátfogóbb program, amelynek keretében 1327 szomszédos csillagrendszerben kutattak intelligens földönkívüliek után a szakemberek – írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál. „Nincs odaát egy elképesztően fejlett civilizáció, amely hihetetlenül erős adókészülékkel próbálna kapcsolatba lépni velünk” – mondta Danny Price, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának asztrofizikusa, aki a The Astrophysical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt. A szakember szerint kollégáival ugyan egyelőre nem találtak semmit, de számos magyarázat lehet a Földön kívüli intelligens élet jeleinek hiányára. Előfordulhat, hogy…

Olvass tovább>>

Idegkutatók szerint nem őszinte Mona Lisa mosolya

Szinte biztosan „erőltetett” a mosolya Leonardo da Vinci híres Mona Lisájának – állapította meg három idegkutató, akik szerint a reneszánsz polihisztor szándékosan festhette meg ilyennek modellje arckifejezését. A Londoni Egyetem Szent György orvosi karán dolgozó Lucia Ricciardi és két kollégája, Luca Marsili (Cincinnati Egyetem) és Matteo Bologna (La Sapienza Egyetem) első lépésben egy függőleges vonallal megfelezték Mona Lisa száját és a két oldalt tükrözték, így kétféle szájat kaptak – írja a Medicalxpress.com. Az így kapott kétféle mosolyt ábrázoló két képet megmutatták a kutatás 42 résztvevőjének, akiknek saját benyomásuk alapján kellett…

Olvass tovább>>

Megugrott a mumpsz- és kanyaróbetegek száma Angliában

Jelentősen megugrott a mumpsz-és kanyaróbetegek száma Angliában, a szakemberek az immunizálás fontosságára hívják fel a figyelmet – írta a BBC. 2019-ben első három hónapjában 795 mumpszbeteget jegyeztek fel, szemben a tavalyi egész évi 1031 esettel. Mivel a legtöbb megbetegedést egyetemeken észlelték, a szakemberek szerint az egyetemekre érkezett fiatalok érintkezésével magyarázzák az esetek számának növekedését. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mostani egyetemisták akkor születtek, amikor az 1900-as évek végén, kétezres évek elején magasra hágott az MMR-oltásellenesség az után, hogy Andrew Wakefield (képünkön) gasztroenterológus 1998-ban egy neves orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányában…

Olvass tovább>>

Ötezer éves élesztőből készítettek sört izraeli tudósok

sör

Ötezer éves, régészek fellelte cserepekbe száradt élesztőmaradványok felélesztésével sört állítottak elő izraeli tudósok – jelentette a The Jerusalem Post. A viszonylag alacsony alkoholtartalmú sör az ókorban is népszerű ital volt, amelyet az ünnepeken, sporteseményeken, családi találkozókon vagy a baráti társaságokban együtt fogyasztottak. Mindeddig azonban senki sem tudta, hogy milyen íze is volt az ókori sörnek, mennyiben tért el a manapság ismert nedűtől. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és négy egyetem tudósai közös kutatást indítottak. Először a Jeruzsálemi Héber Egyetem fogorvosi klinikájának mikrobiológusai az ókori sör előállításához használt kerámiamaradványokat vizsgálták meg…

Olvass tovább>>

Hatodik századi angolszász herceg maradványait tárták fel Essexben

Egy feltehetően a VI. században élt angolszász herceg maradványait tárták fel az essexi Southend mellett. Ez a lelet a „brit válasz Tutamhamon sírjára” – írta a felfedezés jelentőségéről a BBC News. A southendi Prittlewell temetkezési helyet 2003-ban fedezték fel. A királyi sírhelyre egy kocsma és egy szupermarket között bukkantak rá útépítés közben. Régészek tárták fel a sírt, amely több tucatnyi ritka műkincset rejtett. Emberi maradványként mindössze fogzománctöredékek kerültek elő, de a szakértők ebből is arra következtettek, hogy a sírban egy hatodik századi angolszász herceg nyugodott. A leletet a legrégebbi keresztény…

Olvass tovább>>

Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust

Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC News. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább 3 és félévente a szűrésre. Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos.…

Olvass tovább>>