Kategória: „Brit tudósok”

Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából

Rejtély: óriási tárnákat fedeztek fel Stonehenge közelében

~

Újkőkori tárnák óriás körét fedezték fel régészek az angliai Stonehenge közelében. A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től – adta hírül hétfőn a BBC. A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat. A St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészei szerint a húsz vagy még annál is több tárna egyfajta határként szolgálhatott a Stonehenge-et összekötő szent területen. „Távérzékelők…

Olvass tovább>>

Végre kiderült: nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű a balcsavaros csigaház brit kutatók szerint

~

Egy új tanulmány szerint nem öröklött tulajdonság, hanem véletlenszerű, ha egy kerti csiga háza a megszokott jobb helyett balfelé csavarodik. A kutatást Angus Davidson, a Nottingham Egyetem evolúciós genetikusa kezdte el, aki ritka, balcsavaros csigájához keresett párt 2016-ban, hogy meg tudja vizsgálni, vajon örökíthető-e az asszimetrikus állapot. A Jeremy nevű csiga, amelynek nemcsak a csigavonala tekeredik a ház megszokottal ellentétes oldalán, de a belső szervei is fordítva helyezkednek el, a párkeresés miatt nagy hírverést kapott. A globális kampány segített párt találni Jeremynek, és az utódaival kapcsolatos eredményeket most a Biology Letters…

Olvass tovább>>

A dolgozók döntik el, akarnak-e új királynőt

~
Méh

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével. A dolgozó méhek úgy segítenek a világra újabb királynőket, hogy viasszal speciális lépsejtekbe zárják és méhpempővel táplálják őket. A királynő „hápogó” hangot hallat, amikor készen áll arra, hogy kikeljen a kamrájából. Ha azonban egyszerre kettő kel ki, elkezdődik köztük a harc – írja a BBC. Ha egy királynő kikel a lépsejtből, „hápogása” tülkölésszerű hangra vált, amellyel azt jelzi a dolgozóknak, hogy a többi – még hápogó – királynőt tartsák fogságban. Martin Bencsik, a nottinghami Trent Egyetem kutatója, a Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Tény: a rózsaszín agresszívvá tesz

~

A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért – állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai. A kutatók szerint az élénk rózsaszín tollazat a jó egészségi állapotot is jelzi a flamingófélék közé tartozó kis flamingóknál (Phoeniconaias minor) – idézte a tanulmányt a The Guardian. Paul Rose, az Exeteri Egyetem zoológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a flamingók nagy csoportokban, összetett társadalmi struktúrában élnek. Ebben a tollazat színe fontos szerephez jut. A tollak színe a táplálékban található karotinoidból származik,…

Olvass tovább>>

Ötezer éves textíliára utaló lenyomatot találtak a skóciai Orkney-szigeteken

~

Újkőkori textíliára utaló lenyomatot fedeztek fel a régészek egy agyagedény-töredéken a skóciai Orkney-szigeteken. Az országban korábban mindössze egyszer azonosítottak ilyen ritka leletet. A lenyomatot a Ness of Brodgar nevű régészeti területen találták – olvasható a Belfast Telegraph című északír lap online kiadásában. A szakértők szerint a történelem előtti időkből való szerves anyagok csak nagyon specifikus, oxigénhiányos környezetben maradnak meg, ezért az újkőkori textíliák tanulmányozásakor a másodlagos bizonyítékokra kell támaszkodni. A Felföldi és Szigeteki Egyetem (UHI) régészeti intézetének szakemberei még 2019-ben kezdték tanulmányozni a Ness of Brodgar-i edénytöredékek felszínén lévő lenyomatokat. A szakemberek…

Olvass tovább>>

Az űrből térképezték fel az antarktiszi algavirágzást

~

Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat. A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik. A mikroszkopikus algák csaknem két négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából ötszáz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente –…

Olvass tovább>>

Valószínűleg mégsem falkákban vadásztak a raptorok

~

Valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak a Jurassic Park című filmmel ismertté vált raptorok – állítják a Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói. A szakemberek a Dromaeosauridae családba tartozó – ennek tagjaira gyakran nem hivatalosan raptorokként hivatkoznak – Deinonychus antirrhopus faj fogaira alapozták vizsgálatukat. Az 1993-as Jurassic Park című kasszasiker vérszomjas Velociraptorait a mai Észak-Amerika területén egykor élő Deinonychusról mintázták. „A raptorokat gyakran ábrázolják a farkasokéhoz hasonló falkában vadászva” – mondta Joseph Frederickson, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: „az effajta viselkedésre utaló bizonyítékok azonban összességében nem meggyőzőek”. „Az a probléma ezzel az elmélettel, hogy…

Olvass tovább>>

Rettentő amit egy skót szigeten partra sodródott bálna tetemében találtak

~

Több mint száz kilogramm szemetet találtak a skóciai Harris szigeten egy partra sodródott nagy ámbráscet tetemében – írta a BBC. A tengeri emlős gyomrából halászhálók, kötelek, csomagolóanyagok, táskák és műanyag poharak kerültek elő hatalmas „labdává” tömörödve. Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy a szemétnek szerepe volt-e az állat kimúlásában. A helyi lakosok, akik csütörtökön megtalálták a tetemet a Seilebost strandon, azt mondták, az eset a tengerszennyezés problémájára világít rá. A bálnák és delfinek pusztulását vizsgáló szervezet, a Scottish Marine Animal Stranding Scheme (Smass) szakértői felboncolták az állatot, hogy a halál…

Olvass tovább>>

Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye

~

Töredezni kezdett a világ legnagyobb jéghegye, az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68, csütörtökön leszakadt róla egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla. Mióta a jéghegy 2017 júliusában levált az Antarktiszról, a leghatalmasabb, szabadon úszó antarktiszi tömbnek számít – írta a BBC. Az óriás jelenleg az Antarktiszi-félszigettől észak felé tart. Mivel viharosabb, melegebb vizekre ért, olyan áramlatok viszik, melyek az Atlanti-óceán déli részére sodorják. Adrian Luckman, a Swansea-i Egyetem professzora az elszabadulástól kezdve követi az A-68 körüli eseményeket, szerinte a friss letöréssel a gigászi tömb pusztulása kezdődött el. „Folyamatosan csodálom, hogy egy ilyen vékony és…

Olvass tovább>>

A középkori brit történelem jégbezárt titkait tárta fel egy új kutatás

~

A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól — számolt be róla a BBC. Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején. Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami…

Olvass tovább>>

Az állatok által lenyelt műanyagok méretét becsülték meg kutatók

~
műanyag

A Cardiffi Egyetem szakértői első alkalommal dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel megbecsülhető, hogy a különböző állatfajok mekkora műanyagokat nyelhetnek le. Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki. A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is…

Olvass tovább>>

„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

~

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…

Olvass tovább>>

Értekeznek a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél

~

A kereskedelmi célú bálnavadászat betiltása óta nem látott számban gyűltek össze az elmúlt hetekben a kék bálnák az Atlanti-óceánon fekvő Déli-Georgia szigetnél. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és az Aucklandi Egyetem kutatói 23 nap alatt 55 példányt számoltak össze az Egyesült Királysághoz tartozó területen, amely a bálnavádaszat epicentruma volt a XX. század elején – írja a BBC. „Figyelembe véve, hogy 40-50 éven át mindössze kétszer észleltek kék bálnát a Déli-Georgia körüli vizekben és 2007 óta is csak talán egy picivel több elszigetelt esetről számoltak be, az, hogy…

Olvass tovább>>

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet egy borostyánkőben

~

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy százmillió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, az ifjabb George Poinar egy új család, a Discoscapidae, és faj: Discoscapa apicula képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is…

Olvass tovább>>

Összefüggést találtak az amazónai erdőirtás és a malária terjedése között

~

Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott. „Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte,…

Olvass tovább>>

Végre kiderült: fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban

~

Fejlett réztermelést folytattak az ókori Edom királyságban – írta izraeli régészeti kutatásokra hivatkozva a ynet. A régészeti kutatások szerint háromezer évvel ezelőtt az ókori Edom jól szervezett királyság volt, melyben jelentős és fejlett réztermelés folyt. Mindez egybevág a Bibliának az egyik „ősellenségről”, az edomitákról szóló leírásával. Amerikai, izraeli és jordán régészek szerint a Teremtés könyvével összhangban, az izraeli törzsek megjelenése előtt, az eddig gondoltnál jóval hamarabb vált stabil hatalommá a korábban nomád edomiták országa. Az Arava-sivatag különböző részein már évszázadokkal korábban is folyt fémtermelés, ami azonban három évezrede az egész régióban…

Olvass tovább>>

Az ember a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának a kipusztulásáért

~

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért – erősítette meg egy genetikai tanulmány. A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi egyenesen virágoztak az európai telepesek terjeszkedéséig. A színpompás tollazatú madar aztán a XX. század elejére egyszer csak eltűnt a vadonból, az utolsó, fogságban…

Olvass tovább>>

A reggelit kihagyó diákok rosszabbul teljesítenek az iskolában

~

Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket – erre az eredményre jutott egy brit kutatás. A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással…

Olvass tovább>>

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

~

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint. A növényfajok kipusztulása legjobban Nyugat-Afrikát, Etiópiát, Tanzánia egyes részeit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja: ezek a térségek növényeik több mint negyven százalékát veszíthetik el. A veszélyeztetett fajok között fák, cserjék, gyógynövények és liánok is szerepelnek. „A biodiverzitás számtalan hasznot hoz az embereknek, és ennek elvesztése veszélybe sodorja a jövőnket” – idézte a BBC News Thomas Couvreurt, a francia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Intézet vezető kutatóját. A faji sokszínűség csökkenése különösen nagy gond a trópusi Afrikában, ahol „rendkívül…

Olvass tovább>>

Moliere műveit minden bizonnyal maga Moliere írta

~

Két francia kutató egy új tanulmányban cáfolta azt a régóta terjedő elméletet, hogy Pierre Corneille volt Moliere „szellemírója”. A Science Advances folyóiratban publikált kutatásban leszögezik, hogy kétségtelenül maga Moliere (képünkön) volt a mesterművek szerzője. Pierre Louys francia költő-író vetette fel egy 1919-ben született cikkében, hogy Pierre Corneille (1606-1684) írta az Amphitryont és más drámákat is, amelyeket Moliere-nek (Jean-Baptiste Poquelin, 1622-1673) tulajdonítanak. A gyanút a 2000-es évek elején nyelvész kutatók is felkarolták, akik azzal érveltek, hogy Corneille és Moliere stílusa annyira hasonló volt, hogy ez alapján akár Corneille is írhatta a műveket.…

Olvass tovább>>