Kategória: „Brit tudósok”

Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából

Tizenkét új mélytengeri fajt fedeztek fel az Atlanti-óceánban

~
tengeri szörny

Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban. Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára – írja a BBC News. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat…

Olvass tovább>>

Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók tavaly

~
Méh

Tavaly 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói – írja a The Guardian online kiadásában. Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken. A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak. „Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet…

Olvass tovább>>

Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók

~
thecodontosaurus

Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően. A szakemberek fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták egy Thecodontosaurus agyát – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió. A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt. A kutatók az 1800-as években feltárt nagy méretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat. Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy…

Olvass tovább>>

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezték fel az Indiai-óceánban

~
bálna

Kék bálnák eddig ismeretlen populációját fedezte fel az Indiai-óceán nyugati részén egy nemzetközi kutatócsoport. A kék bálnák a valaha élt legnagyobb testű állatok az eddig ismeretek szerint, a világ minden óceánjában megtalálhatók – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kék bálnák éneke nagyon mély hangfekvésű, jól felismerhető és a kutatók számára különösen kedvező, hogy minden egyes populációnak külön egyedi éneke van. Az Endangered Species Research című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői új kékbálnadalról számolnak be, amely az Arab-tenger ománi partjaitól az Indiai-óceán közepén fekvő Chagos-szigetcsoport vizein át egészen a délnyugati Madagaszkárig…

Olvass tovább>>

Misszió indul az A68a jéghegy tanulmányozására

~
A-68A jéghegy

Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet…

Olvass tovább>>

Huszonnyolc britről nevezik el az Antarktisz néhány hegyét és gleccserét

~
Antarktisz

Az Antarktisz nagyközönséggel való megismertetésében, védelmében és tanulmányozásában kulcsszerepet játszó 28 brit nevét fogja viselni ezentúl a jeges kontinens néhány hegye, gleccsere és öble. A nagy-britanniai Antarktiszi Helységnév Bizottság a földrész felfedezésének 200. évfordulóját ünnepelve döntött úgy, hogy a sarkvidékekkel kapcsolatos tudományos ismeretek gyarapításában úttörő szerepet játszó szakemberekről nevezi el az eddig csupán koordinátáik alapján ismert helyszíneket – olvasható a BBC hírportálján. A listán szerepel Jonathan Shanklin, az ózonlyuk egyik felfedezője, akinek a nevét az Antarktiszi-félsziget egyik gleccsere fogja viselni a jövőben. Egy fokot neveznek el Alastair Fothergillről, aki egyebek…

Olvass tovább>>

Felelőtlenség: Charles Darwin két jegyzetfüzetét húsz éve nem találják

~

Húsz éve nem találják Charles Darwin (képünkön) két, több millió fontot érő jegyzetfüzetét – jelentette be a Cambridge-i Egyetem Könyvtára. Az egyik jegyzetfüzet tartalmazta a XIX. századi természettudós híres életfájának vázlatát, amely a fajok közötti evolúciós kapcsolatot mutatta be. A kézírásos jegyzetfüzetek után hosszú ideig széleskörű kutatás folyt, de a könyvtár most arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg ellopták az értékes dokumentumokat. Ezért az intézmény a nyilvánossághoz fordult segítségért. Jessica Gardner, az egyetem könyvtárosa a BBC Newsnak elmondta, hogy már minden követ megmozgattak, hogy kiderítsék, mi történt a füzetekkel. A…

Olvass tovább>>

Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban

~
Trachypithecus popa

A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni – írja a BBC. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni. A szakemberek most London, Leiden, New York és…

Olvass tovább>>

Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik

~
Boleyn Anna

A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…

Olvass tovább>>

A Puerto Ricó-i kokibéka legrégebbi maradványait fedezték fel

~
Koki béka

A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok. A PhysOrg.com tudományos portálon ismertetett dolgozat szerint – mely a Biology Letters folyóiratban jelent meg -, a tudósok egy kokibéka (Eleutherodactylus coqui) mellső lábának töredékét vizsgálták meg. A kokibéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozik, jellegzetes, magas ko-ki hangzású jelzőhangjáról kapta a nevét. A tudósok most arra a megállapításra jutottak, hogy a kokibékák már legalább 29 millió éve élnek a karibi esőerdőkben. David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, a tanulmány…

Olvass tovább>>

Az erdőtalajjal borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét

~
játszótér

Az aszfalt helyett erdőterületről származó talajjal és növényekkel borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét – állapították meg finn és cseh kutatók. A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány alapjául szolgáló korábbi kutatások eredményei azt sugallják, hogy az autoimmun betegségek, úgy mint gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú diabétesz, ekcéma és asztma, világszerte megnövekedett arányának egyik oka, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan természetes anyagokkal, amelyek biztosítják az immunrendszerük megfelelő érését. Ezen elmélet szerint a porral, földdel és pollennel való rendszeres érintkezés erősíti az immunrendszert a gyermekkorban – olvasható a Medicalxpress című tudományos…

Olvass tovább>>

Huszonkétezer fontért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve

~
Newton, Principia

Huszonkétezer fontért (8,6 millió forintért) cserélt gazdát Sir Isaac Newton korszakalkotó műve, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyv első angol nyelvű kiadásának egy példánya. A ritkaságnak számító két kötet egy dél-walesi ház könyvespolcáról került elő, amikor a tulajdonosok lomtalanításba kezdtek a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt – írja a BBC hírportálja. Az aukciót bonyolító Dominic Winter Auctioneers munkatársa, Chris Albury „kis híján leesett a székről”, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. „Nem a világ legjobb minőségű példánya, de teljes”- mondta a cirencesteri aukciósház árverés-vezetője. A könyvet egy New York-i licitáló vásárolta…

Olvass tovább>>

Annyi minden máson túl a cirkadián ritmusa is különbözik a férfiaknak és a nőknek

~
cirkadian ritmus

Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. Ezek közül…

Olvass tovább>>

Retro: Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek

~

Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz. Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kő eszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek.…

Olvass tovább>>

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián

~
krokodil

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…

Olvass tovább>>

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőmentes ágyat készíteni

~
Border barlang

Az ősemberek már 200 ezer éve is tudtak kényelmes, kártevőktől mentes ágyat vetni egy új tanulmány szerint. A kutatók ezt a dél-afrikai Border-barlangban, egy ismert régészeti helyszínen felfedezett megkövesedett fűcsomómaradványokból állapították meg. A barlang Szváziföld és a dél-afrikai KwaZulu-Natal sziklái között fekszik, a Lemboto hegységben. A megkövesedett panikoid típusú fűcsomókat a barlang hátsó részén fedezték fel, meleg, temperált környezetben. A fűcsomók a kormeghatározás alapján mintegy 200 ezer évesek lehetnek a kutatók szerint. Az eddigi legkorábbi, növényekből készített ágy, amelyet felfedeztek, 77 ezer éves volt és a kőkorszakból származott. Növények viszonylag…

Olvass tovább>>

Robotséfet tanítottak meg omlettet készíteni kutatók

~
Robot által készített omlett

Mérnökök egy csoportja megtanított egy robotot omlettet készíteni egészen a tojások feltörésétől az elkészült étel tányérra helyezéséig, és még azt is sikerült elérniük, hogy jó ízű ételt készítsen. A Cambridge-i Egyetem kutatói, akik a Beko háztartásigép-gyártó céggel együttműködve gépi tanulást használtak a robot kiképzéséhez, az IEEE Robotics and Automation Letters című folyóiratban mutatták be eredményeiket, amelyek online is elérhetők lesznek a virtuális IEEE nemzetközi robotikai és automatizálási konferencián (ICRE2020) – olvasható az egyetem honlapján. A sci-fi írók, futuristák és tudósok évtizedek óta áhítoznak robotséfre. A mesterséges intelligencia fejlődésével különböző cégek…

Olvass tovább>>

Végre feltárták a SARS-CoV-2 evolúciós történetét

~
koronavírus

Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse negyven-hetven éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen. A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el. David Robertson, a Glasgow-i…

Olvass tovább>>

Megvan milyen a legegészségesebb kávé

~
Kávé, koffein

A kávé elkészítésének legegészségesebb módját kutatták fel a tudósok: a különböző módszerek és a szívroham, valamint halálozás közti kapcsolat vizsgálata során megállapították, hogy a szűrt kávé a legjobb az egészségnek. Eredményeikről a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) lapjában számoltak be. „Tanulmányunk erős és meggyőző bizonyítékokkal szolgál a kávékészítési módok és a szívrohamok, az élethossz közötti összefüggésekre” – mondta Dag S. Thelle, a svédországi Göteborgi Egyetem tudósa. Kiemelte: a szűretlen – például a török – kávé olyan alkotóelemeket tartalmaz, melyek megnövelik a vér koleszterinszintjét. A…

Olvass tovább>>

Iciri-piciri, pindurka élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei

~
Mini dínók

Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei. Bár a dinoszauruszokat általában hatalmas állatoknak tartják, egy kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arról, hogy egészen apró lényekként kezdhették. Ez a bizonyíték egy Madagaszkáron talált, újonnan leírt fosszília, amely több mint 237 millió évvel ezelőtt élt és mindössze tíz centiméter magas lehetett. A lelet segíthet tisztázni a pteroszauruszok, a dinoszauruszok korában élő szárnyas hüllők egyelőre zavaros eredetét is. „Az az általános felfogás, hogy a dinoszaruszok óriások voltak. Ez az új állat azonban nagyon közel van a dinoszauruszok és a pteroszauruszok szétágazásához, és sokkolóan kicsi” –…

Olvass tovább>>