Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak

Nabú-naid ékírás

Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak Szaúd-Arábiában – adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nabú-naid király (i.e.556-539) nevében írt 2550 éves feliratot egy bazaltkőbe vésve találták Szaúd-Arábia északi részén, a Hail térségben lévő al-Haitban. Ez a leghosszabb ilyen felirat, amelyre az Arab-félszigeten lévő királyságban bukkantak – közölte a szaúdi idegenforgalmi és örökségvédelmi tanács. A felirat teteje Nabú-naid uralkodót ábrázolja kezében jogarral, mellette egy kígyó, egy virág és a hold képe is látható, ezeknek a szimbólumoknak vallási jelentőséget tulajdonítanak. Alattuk egy mintegy 26 soros ékírásos szöveg, amelyet…

Olvass tovább>>

Sacconometria: ötszáz milliárd korall élhet a Csendes-óceánban

korall

Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében. A szakemberek több mint háromszáz korallfaj populációinak méretét becsülték meg a Csendes-óceánban, Indonéziától Francia Polinéziáig. A kutatók a korallzátonyokat jelölő térképekre és a korallkolóniák megszámlálására alapozták az eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Becslésünk szerint nagyjából ötszáz milliárd korall él a Csendes-óceánban. Nagyjából ugyanennyi fa lehet az Amazonas-medencében, vagy madár a világon” – mondta Andy Dietzel, az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.…

Olvass tovább>>

Római kori kivégzések áldozatainak maradványait tárták fel Angliában

csontváz

Lefejezett holttestek egy csoportjára bukkantak egy temetkezési helyen Angliában, az áldozatok valószínűleg római kori kivégzések áldozatai – közölték brit régészek. A szokatlanul nagyszámú lefejezett holttestre egy egykoron katonai ellátmányt biztosító gazdaság területén bukkantak a cambridgeshire-i Somershamban. Több áldozat térdelt, amikor hátulról karddal lefejezték – adta hírül a BBC honlapja. Az áldozatok 33 százalékát kivégezték – közölte Isabel Lisboa régész. A régészek három temetőt tártak fel 52 sírral, amelyekből 17-ben volt lefejezett áldozat. Egyiküket, egy idősebb nőt még halála előtt meg is kínozták vagy halála után megcsonkították. Az áldozatok fejét lábfejükhöz vagy…

Olvass tovább>>

Dinoszauruszok kihalása: az aszteroida csak feltette az íre a pontot

dinoszaurusz

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltüntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt már nagyjából tízmillió éve csökkenőben volt a dinoszauruszok száma – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. „Átnéztük a 150-66 millió évvel ezelőtti kréta kor hat legnagyobb létszámú dinoszauruszcsaládját és azt találtuk, hogy fejlődtek, terjedtek és nyilvánvalóan sikeresek voltak. Majd 76 millió évvel ezelőtt hirtelen visszaesés mutatkozott. Kihalási arányuk megnövekedett, egyes esetekben az új…

Olvass tovább>>

Mozart zenéje jót tesz, Haydn-é árt az epilepsziásoknak

Mozart

Antiepileptikus hatással van az agyra Mozart zenéje, és lehetséges kezelést jelenthet az epilepsziás rohamok megelőzésére egy új kutatás szerint, amelyet az Európai Neurológiai Akadémia 7. virtuális kongresszusán mutattak be. A kutatók szerint a zene akusztikus sajátosságai idézik elő ezt a hatást. Az osztrák zeneszerző híres két zongorára írt szonátájának (k448) hallgatása 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket. Ezek az agyi elektromos hullámok okozhatják az epilepsziás rohamokat, amelyek ideiglenesen hatással vannak az agy működésére. A csehországi Brnóban lévő Masaryk Egyetem és Szent Anna Kórház Epilepsziás Centrumának professzora, Ivan Rektor vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses mezejét térképként használva igazodnak el a cápák

megalodon, cápa

Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során. A szakértők eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be. A cápák a mágneses mezőt természetes GPS-ként használják – mondta Bryan Keller, a Save Our Seas Foundation projektvezetője, a Floridai Állami Egyetem laboratóriumának munkatársa. Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre. A cápákról az is ismert, hogy érzékenyek az elektromágneses mezőkre. Ezért a tudósok régóta gyanították, hogy a két dolognak van köze…

Olvass tovább>>

A már kihalt fekete emu egy csaknem teljesen ép tojását fedezték fel

fekete emu

A már kihalt fekete, más néven King-szigeti emu eddig feltárt első és csaknem teljesen ép tojását fedezte fel egy helyi történész és a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója – számolt be a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmányukban Julian Hume és Christian Robertson részletesen leírja a leletet és összevetik a többi – már szintén kihalt – törpe emu, valamint az ausztrál kontinensen élő emu tojásaival. Az emu egy röpképtelen madár, amely kizárólag Ausztráliában és a hozzá tartozó szomszédos szigeteken honos. Jelenleg az emu a világ második legnagyobb…

Olvass tovább>>

Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén

Koki béka

Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…

Olvass tovább>>

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését

festék

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…

Olvass tovább>>

Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken

Anktartisz-Walnumfjellet

Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai vezette kutatócsoport. Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy legalább százméteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre. Ezt közepes típusú becsapódásnak nevezik, mivel nagyobb, mint egy légrobbanás, de kisebb, mint egy krátert generáló esemény – írja az EurekAlert.com tudományos portál. A törmelék kondritos összetétele, kémiai jellemzői és magas nikkeltartalma utal arra, hogy a…

Olvass tovább>>

Tizenöt perc alatt végzett Pompeji lakóival a Vezúv kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár

Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár – állapították meg olasz és brit kutatók. A robbanásos vulkánkitörések „legpusztítóbb jelensége” a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár – írja a The Guardian. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár „hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott”. Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti,…

Olvass tovább>>

Új bálnafajt azonosítottak az Egyesült Államok délkeleti partjainál

Rice-bálna

Új bálnafajt azonosítottak kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, a Mexikói-öbölben. A Dale Rice amerikai biológus után Rice-bálnának, Balaenoptera riceinek elnevezett faj képviselőiből kevesebb mint 100 példány él az öbölben – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A fajt korábban a Bryde-bálna egy populációjának vélték a szakemberek, ugyanakkor felfigyeltek rá, hogy ez a csoport az öböl északkeleti sarkára koncentrálódik és nem keveredik az Indiai-, Atlanti- és Csendes-óceánban is előforduló Bryde-bálnákkal, valamint azokkal ellentétben a tengerfenékhez közel táplálkozik. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) genetikusa, Lynsey Wilcox és…

Olvass tovább>>

Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

lúd

Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója. Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az „egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá.…

Olvass tovább>>

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

agy

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány a napokban jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat. A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt. A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező…

Olvass tovább>>

Jólfésültek lehettek az I. században a Brit-szigetek férfijai

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben. Az öt centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol. Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet. Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a…

Olvass tovább>>

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

megalit

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították. A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen. A Stonehenge egyik…

Olvass tovább>>

Koraközépkori kincsek tömkelegére bukkantak a Cambridge-i Egyetem területén

régészet, sír, csontváz

A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek. A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a kora középkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian. A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint hatvan sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek. A sírokból mintegy…

Olvass tovább>>

Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet

apokalipszis

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…

Olvass tovább>>

Szeressük a tengeri füveket!

Neptun-labda

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…

Olvass tovább>>

Új ásványt fedeztek fel egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor

kernowite

Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán – számolt be a BBC News. Az új ásványt a brit Természettudományi Múzeum ásványkutatója, Mike Rumsey által vezetett kutatócsoport fedezte fel a múzeum gyűjteményében 1964 óta megtalálható egyik kőzetminta vizsgálatakor, amely a St Day-i Wheal Gorland bányából származik. Az ásványkutatók évszázadokig abban a hitben voltak, hogy a zöld kristály egy másik ásvány, a lirokonit (lencseérc) változata, de Rumseyék rájöttek, hogy az általuk elemzett ásványnak…

Olvass tovább>>