Új-zélandi tudósok nemrég befejezték a Tonga-szigetek környéke kontinentális talapzatának feltérképezését, és a kutatócsoport ezt követően bejelentette: meglepően ép maradt az a vízalatti tűzhányó, amelyben szokatlanul heves tengerfenéki vulkánkitörést észleltek január 15-én – jelentette a BBC. A brit közszolgálati médium honlapján megjelent tudósítás szerint a tongai Hihifo településtől 24 kilométerre délkeletre a tengerfenéken fekvő Hunga-Tonga Hunga-Ha’apai nevű, vízalatti tűzhányó szerkezete és felépítése a januári kitörést követően alig változott, holott sokan azt feltételezték, hogy szétrobbant az óriási erejű vulkánkitörésben. A tongai tűzhányó januári kitörése az elmúlt több mint száz év legnagyobb légköri…
Olvass tovább>>Kategória: „Brit tudósok”
Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából
Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét
Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. Noha a tudósok két áldozattól vettek mintát, csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő…
Olvass tovább>>Pályacsúcs: 505 napos koronavírus-fertőzést dokumentáltak
Az eddigi leghosszabb Covid-fertőzést dokumentálhatták brit orvosok: egy beteg szervezetében több mint 16 hónapon, 505 napon át volt kimutatható a koronavírus. A brit páciensnek más betegségei is voltak, és 2021-ben kórházban hunyt el. Londoni orvosai szerint ritka az ilyen makacs, hosszú ideig tartó fertőzés. A legtöbb ember szervezete magától megszabadul a vírustól, de a szóban forgó, meg nem nevezett páciensnek nagyon súlyosan legyengült az immunrendszere. A szakemberek kiemelték, hogy az ilyen krónikus fertőzések tanulmányozása elősegítheti az új típusú koronavírus okozta Covid-19 és kockázatainak jobb megértését – írta a BBC. Az esettanulmány…
Olvass tovább>>Bemutatják az első dinoszauruszkövületet, ami az aszteroida becsapódásához kapcsolható
David Attenborough egy BBC-dokumentumfilmben mutatja be az első dinoszauruszfosszíliát, amely kutatók szerint a nagy kihalást okozó aszteroida becsapódásához kapcsolható. A kitűnő állapotban megmaradt, megkövesedett dinoszauruszlábat, amelyen bőr is maradt, 2019-ben az Egyesült Államok Észak-Dakota államában fedezték fel a Tanis fosszilis lelőhelyen számos más lelettel együtt. A tudósok szerint a tanisi leletek ahhoz a naphoz köthetők, amikor 66 millió évvel ezelőtt az óriási aszteroida becsapódott a Földbe. A katasztrófa vezetett a dinoszauruszok tömeges kihalásához. A BBC három éven át forgatott Tanisban. A dokumentumfilmet, amelynek Attenborough a narrátora, április 15-én mutatja be a…
Olvass tovább>>Óriási, rejtélyes kőkorsókat találtak Indiában
Óriási, titokzatos kőkorsókat fedeztek fel az északkelet-indiai Asszám államban. A régészek szerint feltehetően ősi temetési szertartásokban játszhattak szerepet. A 65 különböző méretű és alakú homokkő edényt négy helyszínen találták meg szétszórva a BBC News cikke szerint. A korsók némelyike magas és hengeres, míg a többi részben vagy teljesen a földbe volt temetve. Korábban hasonló kőedényeket találtak Laoszban és Indonéziában. A régészeti felfedezésről, amelyben India és Ausztrália három egyetemének kutatói vettek részt, a Journal of Asian Archaeology című folyóirat közölt tanulmányt a héten. A kutatást Tilok Thakurita, az Északkeleti Hill Egyetem…
Olvass tovább>>A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították
A testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében. „Még mindig meglepő módon keveset tudunk arról, hogyan működnek a szaglószervi receptorok, miként lépnek egymással kapcsolatba, hogy kódolják az észleléseket” – mondta Joel Mainland, a Pennsylvaniai Egyetem és Monell Chemical Senses Center közös tanulmányának társszerzője. A már feltárt receptorok között van például a cis-3-hexen-1-ol nevű, a frissen vágott fűre emlékeztető illatú kémiai anyagot érzékelő receptor és az androsztenon nevű,…
Olvass tovább>>A levegőben lévő DNS elárulja, hogy milyen állatok vannak egy állatkertben
Két kutatás is igazolta, hogy egy állatkert levegőjében elegendő DNS található ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen állatok élnek ott. A Current Biology című folyóiratban csütörtökön két kutatócsoport is publikált egy-egy, egymástól független tanulmányt, amelyből kiderül, hogy egy helyi állatkert levegőjéből vett mintából elegendő DNS-t tudnak gyűjteni a közelben élő állatok azonosításához. Ez értékes, nem invazív eszköznek bizonyulhat a biológiai sokféleség nyomon követésére – számolt be róla a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. „A gerincesek levegőben lévő környezeti DNS-ének kimutatása lehetővé teszi, hogy olyan állatokat is észleljünk, amelyekről nem látjuk, hogy…
Olvass tovább>>Generációkon átívelő kapcsolat lehet a dohányzás és a testzsír között
Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk – derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett. Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni. Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a…
Olvass tovább>>Rémes: először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán
Először mutattak ki nanoműanyag-szennyezést mindkét sarkvidéken, ami azt jelzi, hogy az apró szennyező részecskék az egész Földön elterjedtek – írta meg a The Guardian. A nanorészecskék kisebbek és mérgezőbbek, mint a mikroműanyagok, amelyeket már korábban megtaláltak világszerte. A Grönlandot borító jégből származó minta elemzése kimutatta, hogy a nanoműanyagok legalább ötven éve szennyezik ezt a térséget. Az azonban még a kutatókat is meglepte, hogy a szennyező részecskék negyede járműgumikból származott. A nanorészecskék nagyon könnyűek, és valószínűleg az észak-amerikai és ázsiai városokból fújja őket a szél Grönlandra. Az antarktiszi McMurdo-szoros tengeri jegében talált…
Olvass tovább>>Az eddigi legnagyobb nagy-britanniai halgyíkfosszíliát találták meg egy víztározóban
Tíz méter hosszú tengeri őshüllő, egy ichtioszaurusz (halgyík) megkövült maradványait fedezték fel brit paleontológusok Leichester közelében, egy víztározóban. Mint az ásatáson dolgozó Joe Davis a BBC Newsnak elmondta: ez a legnagyobb ichtioszaurusz-maradvány, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A felfedezést más paleontológusok is megerősítették. Az ichtioszauruszok a tengerben élő, melegvérű, tüdővel lélegző ragadozók voltak. Akár 25 méter hosszúra is megnőhettek. Feltehetően 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és kilencvenmillió évvel ezelőtt tűntek el a Földről. Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem paleontológusa, aki részt vett a tavaly februári feltárásban, a brit paleontológiai történelem…
Olvass tovább>>Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben
Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók. A biológuscsoport, amely az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről gyűjtött adatokat, mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniára bukkant. „Arra számítottunk, hogy a szokásos antarktiszi tengerfeneket fogjuk látni, de a merülésünk első négy órájában csak halfészkeket láttunk” – mesélte Autun Purser, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet munkatársa, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az ökoszisztémát véletlenül találták meg egy nagyméretű, kamerás eszköz segítségével, amely fényképeket és videókat rögzít, valamint méréseket végez a mélytengeri élőhelyeken. A…
Olvass tovább>>Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában
„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…
Olvass tovább>>Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez
Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…
Olvass tovább>>Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea
Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…
Olvass tovább>>Gyapjas mamutot keltenének életre
Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje. A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut tízezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja…
Olvass tovább>>Szászhúszezer éves múltra nyúlhat vissza a ruhakészítés
Állatok bőrének nyúzására, szőrmefeldolgozásra használt több mint 60 csonteszközre bukkantak kutatók egy marokkói barlangban, a kilencvenezer-százhúszezer éves eszközök a legrégebbi régészeti leletek, amelyek ruházat készítéséről tanúskodnak. Az iScience című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológusa és Emily Hallett, a Max Planck Történeti Tudományok Intézetének kutatója részletesen bemutatja azt a több mint 60 csonteszközt és egy cetféle fogából készített csonteszközt, amelyeket még 2011-ben találtak az Atlanti-óceán marokkói partjaihoz közeli barlangban, amikor állati csontokat tanulmányoztak, hogy rekonstruálják az ember étrendjét – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A…
Olvass tovább>>Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel
Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban. A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik. A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak…
Olvass tovább>>Kétezer éves bazilikát tártak fel Izraelben
Kétezer éves, lenyűgözően hatalmas bazilikát tártak fel Izrael földközi-tengeri tengervidékének déli részén, Askelonban – jelentette hétfőn a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja. A bazilikát korábban, az 1920-as években már megtalálta John Garstang brit régész, majd újra befedte földdel – közölte Rachel Bar Natan, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásának igazgatója a lappal. Mintegy száz év után ismét kutatni kezdtek ezen a területen, és a bazilika mellett egy kisebb színház (odeon) romjait is megtalálták. „Garstang meghatározta az épület méreteit, és a Kis-Ázsiából importált nyersanyagból készült oszlopokból arra…
Olvass tovább>>Eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel Angliában
Egy eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel a Readingi Egyetem régészei a dél-angliai Cookham faluban. Bár történelmi dokumentumokban említés található a VIII. századi kolostor létezéséről, annak pontos helye rejtély volt, a történelmi feljegyzések szerint Cynethryth királyné, Mercia uralkodójának, Offának a felesége volt a kolostor elöljárója. A régészek a falu Szentháromság templomának kertjében folytattak feltárásokat, és fából készült épületek maradványait és a kolostor lakói által használt eszközöket találtak. „Cookham eltűnt kolostora mindig a történészek érdeklődésének középpontjában állt, pontos helyéről számos elméletet állítottak fel. Erre a rejtélyre akartunk egyszer s mindenkorra fényt…
Olvass tovább>>Lenyűgöző: képeslapon is szállítható az egérsperma
Képeslapon is feladható az egérsperma; az új módszert kifejlesztő japán kutatók szerint a műanyaglapon fagyasztva szárított sperma mérőpapír segítségével könnyen, olcsón és megbízhatóan szállítható postai úton. „Le voltam nyűgözve, amikor a postára adott spermából később utódok születtek” – mondta Ito Daiju, a Jamanasi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ito tagja Vakajama Teruhiko csapatának, amelynek elsőként sikerült a liofilizálási – fagyasztva szárítási – technikának köszönhetően éveken át megőrizni emlősspermát. Az egérspermát felküldték a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy tanulmányozzák a sugárzás hatását az utódokra. A mintákat eredetileg törékeny üvegampullákban tárolták. Bár…
Olvass tovább>>