Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában – számolt be a BBC egy új kutatásról. A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülű-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit „vörös listájára” kerültek. Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget. A jelentés szerint elmúlt húsz évben csaknem hetven százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak…
Olvass tovább>>Kategória: „Brit tudósok”
Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából
Idiocracy: és tényleg csökken az emberiség intelligenciája
Norvég kutatók egy nagyszabású tanulmányban kimutatták, hogy rosszabb eredmények születnek az intelligenciateszteken az 1970-es évek óta, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától. Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja. A…
Olvass tovább>>Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak
Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…
Olvass tovább>>Megfejtették Michael Jackson egy látványos táncmozdulatának titkát
Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. Az 1987-ben forgatott klipben a sztár bokából 45 fokos szögben hajlik előre, miközben teste teljesen egyenesen feszül. Ezt az ikonikus mozdulatot nagyon sokan próbálták meg utánozni. A BBC News szerint indiai gerincspecialisták egy tudományos folyóiratban most magyarázattal szolgáltak a lehetetlennek tűnő táncelemre. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az orvosok ugyanakkor óva intettek Jackson utánzásától, mivel az sérüléshez vezethet. Mandzsul Tripathi a…
Olvass tovább>>Százhuszonnégy új fajt találtak a bolíviai Madidi Nemzeti Parkban
Befejeződött a világ egyik emberi beavatkozástól legkevésbé érintett térsége, a bolíviai Madidi Nemzeti Park két és fél éven át tartó tudományos felmérése, a szakemberek 124 új, eddig ismeretlen növény- és állatfajra bukkantak a latin-amerikai ország északnyugati részén elterülő természetvédelmi térségben. A New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society (WCS) bolíviai tudóscsoportja 30 hónap alatt a nemzeti park valamennyi ökoszisztémáját felmérte az amazonasi esőerdőktől az Andok 6044 méter magas Chaupi Orco hegycsúcsának gleccservidékéig. A 1,89 millió hektár nemzeti park 15 térségében végeztek részletes felmérést – adta hírül a WCS honlapja. A nemzeti…
Olvass tovább>>Kiderítették a halspermiumok sikeres célba érésének titkát: nem kell sietni
Svájci tudósok kiderítették, milyen bonyolult trükkök segítik a halspermiumok célba érését. A Berni Egyetem ökológiai és evolúciókutató Intézetének kutatói a Tanganyika-tóban élő bölcsőszájúhal-félék szaporodási taktikáit tanulmányozták, eredményeiket a Science Advances tudományos lap tette közzé. Sok állatfaj hímjei követnek alternatív taktikákat a petesejtek megtermékenyítéséért folytatott versenyben. A kutatók által vizsgált faj üres csigaházban végzi az ikra megtermékenyítését, ami igen eltérő taktikákat tesz lehetővé – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók megállapították, hogy egyazon faj egymástól különböző hímjei kétféle spermiumot termelnek, van, amelyik a hosszú élettartamra, van, amelyik a sebességre specializálódott.…
Olvass tovább>>Már ezt is tudjuk: ritkán mondunk köszönetet a hozzánk legközelebb állóknak
Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb álló személyeknek – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Royal Society Open Science című szaklapban publikálta az eredményeit. Azt mondani, hogy „köszönöm”, amikor valaki segítséget kap egy másik személytől, a hála kifejezésének egy módja, amelyet általában el is várnak az embertől az udvarias viselkedés jegyében – mindez azonban leginkább csak a nyilvános beszélgetésekre érvényes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Annak érdekében, hogy többet megtudjanak a hála kifejezésének módjairól a különböző társadalmi érintkezésekben, a szakemberek mikrofonokat szereltek fel a kutatásban részt…
Olvass tovább>>A déli félteke legnagyobb hullámát mérték Új-Zélandon
A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon. A hullám méretét egy bója rögzítette az új-zélandi Campbell-szigetnél a Csendes-óceán déli részén a héten – közölte a meteorológiai szolgálat. Ezzel megdőlt az eddigi 22,03 méteres rekord, amelyet 2012-ben Tasmániában mértek. Az északi féltekén ennél nagyobb hullámokat is regisztráltak. Az Új-Zélandi Meteorológiai Szolgálat márciusban üzemelte be napelemmel működtetett bójáját. A Campbell-sziget környéki terület heves viharairól ismert, eddig azonban bonyolult volt mérni a hullámok méretét. A nyolcemeletnyi hullámot a térségben uralkodó mély alacsonynyomású rendszer és a mintegy óránkénti 120 kilométeres szél okozta…
Olvass tovább>>Kelet-Ázsiából származik a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba
Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának – derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett. A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba (képünkön) a felelős – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum közleményében. A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány…
Olvass tovább>>A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára
A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, és így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé – írták a kutatók a PLOS Biology című folyóiratban publikált tanulmányukban. A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján,…
Olvass tovább>>Hatásos lehet a depresszió gyors kezelésére a ketamin
Ígéretesnek mutatkozott a súlyos depresszió és az öngyilkos gondolatok gyors kezelésében a ketamin. Bár a szer elsősorban partidrogként ismert, érzéstelenítőként is engedélyezett a használata. Egy amerikai tanulmány szerint orrsprayként való használata nyomán a pácienseknél jelentősen javultak a depressziós tünetek az első 24 órában – írja a BBC. A brit pszichiáterek kollégiuma (Royal College of Psychiatrists) szerint tanulmányuk révén a szer egy lépéssel közelebb kerülhet ahhoz, hogy a közegészségügyi rendszerben felírható gyógyszerré váljon. A Janssen kutatóközpont, a Johnson and Johnson nevű cég és a Yale School of Medicine által végzett kutatás eredményeit…
Olvass tovább>>A trópusi betegségek elkerülésében is segíti a madarakat a vándorlás
A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz – derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek…
Olvass tovább>>Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall
Májusban látogat ismét Magyarországra Jane Goodall (képünkön) világhírű főemlőskutató – hangzott el az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón. A magyar közönség két év után május 17-én találkozhat ismét a kutatóval, aki arról fog beszélgetni Frei Tamással az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Konferencia Központjában, miként lehet úgy élni a fejlett világban és Magyarországon, hogy az ne okozzon természeti kárt a világ fejletlenebb térségeiben – mondta el Bitter Zsuzsanna, a Jane Goodall Intézet elnöke. A beszélgetést az intézet és az Élet Katedrális közösen szervezi. Hozzáfűzte: a 84 éves főemlőskutató május 18-án avatja fel…
Olvass tovább>>Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát
Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából kilenc méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. „A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi…
Olvass tovább>>A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedvebocsok
Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – derült ki egy új kutatásból. Ugyan a populációk létszáma nem változott, a barna medvék egyedeinek életét és viselkedését a vadászat okozta nyomás erősen befolyásolja – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányt. Svédországban lehet medvére vadászni, kivéve, ha kölykei vannak. A medvék „gyermekgondozási ideje” talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával…
Olvass tovább>>Az eddig véltnél gyorsabban olvadhat az egyik hatalmas antarktiszi gleccser
Az eddig véltnél jóval nagyobb hányada fekszik az óceánvízen az Antarktisz egyik hatalmas gleccserének, ami azt jelenti, hogy a melegedő óceánvíz gyorsabban olvaszthatja a jégóriást, amely nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz – közölték ausztrál kutatók. A Totten-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó és legnagyobb gleccsere, amelynek olvadási sebességét folyamatosan szemmel tartják a kutatók. A szakemberek ezúttal mesterségesen gerjesztett szeizmikus hullámok segítségével „néztek keresztül” a jégáron, megállapítva, hogy annak jóval nagyobb hányada fekszik az óceán felszínén, mint azt eddig gondolták – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Néhány helyen,…
Olvass tovább>>Végre kiszámították, hány fokos vízben szeret élni a tigriscápa
Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb – számolt be róla BBC hírportálja. Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is. A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat. A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után. A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22…
Olvass tovább>>A kőkorszaki emberek túlélték a szupervulkán kitörését Dél-Afrikában
A Dél-Afrika területén élő kőkorszaki emberek túlélték a történelem legnagyobb vulkánkitörését 74 ezer évvel ezelőtt – állítja egy új tanulmány, amelyet a BBC News ismertetett. Az indonéziai Szumátrán 74 ezer évvel ezelőtt tört ki a Toba szupervulkán. A tudósok hosszú ideig úgy vélték, hogy az elmúlt két és félmillió év legnagyobb vulkánkitörése miatt a légkörbe került hamu vulkánikus telet okozott, amelynek következtében nemcsak a növény és állatvilág számos faja pusztult el, hanem az emberi népesség létszáma is drasztikusan visszaesett. A Dél-Afrikában folytatott legutóbbi ásatásokon talált leletek azonban arra utalnak, hogy…
Olvass tovább>>Már nyolcvan éve megtalálhatták Amelia Earhart maradványait
A kutatók szerint valószínűleg az 1937-es földkörüli útjának utolsó szakaszán eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart földi maradványai azok a csontok, amelyeket nyolcvan évvel ezelőtt találtak a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó, ma már lakatlan Nikumaroro-atollon. A Tennessee Egyetem antropológus professzora, Richard Jantz szerint az évtizedekkel ezelőtt felfedezett – ám mára elveszett – csontok több hasonlóságot mutatnak Earhart, mint egy nagy létszámú referenciacsoport tagjai 99 százalékának fizikai adottságaival – olvasható a usatoday.com-on. Az egyetem közleménye a szakembert idézve azt írja, hogy „mindaddig, amíg nem kerül elő megdönthetetlen bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy ezek…
Olvass tovább>>Ritkaságnak számító madárfióka-kövületet azonosítottak a kutatók
Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványait azonosították a kutatók, akik szerint a parányi teremtmény a primitív madarak egy csoportjába tartozott és annak idején a dinoszauruszokkal osztozott a bolygón. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint a 250-66 millió évvel ezelőtt élt ősmadarak fosszíliái nagyon ritkák, ezen belül is a fiókák megkövesedett maradványai a „ritka kövületek legritkábbjai” közé tartoznak – írja a BBC News. Az apró teremtmény az Enantiornithes madarak csoportjába tartozott. Ezek többsége foggal és karomban végződő ujjakkal rendelkezett, de ezeket leszámítva nagyon hasonlítottak…
Olvass tovább>>