Kategória: „Brit tudósok”

Vicces kutatások, marhaságok az innováció világából

Vírussal irtják a túlszaporodott vadnyulakat Új-Zélandon

~

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott vadnyúl-populációt Új-Zélandon. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán – írta a BBC News. A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan ötvenmillió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük. A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az…

Olvass tovább>>

Génelemzéssel fejtették meg a vérszopó denevérek táplálkozásának titkát

~
denevér

Génelemzéssel fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport, hogyan képesek egyes denevérfajok kizárólag véren élni. Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal. A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek. A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna. „Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a…

Olvass tovább>>

Őskori migránsválság cserélte ki a Brit-szigetek népességét

~

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató új tanulmányból, amely a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálatával megfejtette az úgynevezett harangedényes kultúra egy régi rejtélyét. A Brit-szigetektől Észak-Afrikáig, Portugáliától Budapestig számos olyan leletegyüttest találtak az i. e. 2700-2400 közötti évszázadokból, amelyeket egységes kerámiaművesség (harang alakú edények), viselet (csontgombok, csontból készült csüngők) és fegyverek (rézből készült tőrök, íjászattal kapcsolatba hozható nyílhegyek és csuklóvédő lemezek) jellemeznek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Ezeket a leletcsoportokat összefoglaló…

Olvass tovább>>

Ésszel nagyobb az esély a boldog kapcsolatra

~

Az okosan, hatékonyan vitatkozó pároknak tízszer nagyobb esélyük van egy boldog kapcsolatra, mint azoknak, akik a szőnyeg alá söprik a kényes témákat – állítják egy csaknem ezer felnőtt megkérdezésével végzett felmérés készítői. Joseph Grenny, a Crucial Conversations című amerikai könyvsiker társszerzője szerint sokan tévesen úgy vélik, hogy az érzékeny témák megbeszélésének kikerülésével megússzák a veszekedést és ezzel kifejezetten jót tesznek a párkapcsolatuknak – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. „A legnagyobb hiba azonban, amelyet a párok elkövetnek, az éppen a kikerülés. Érzünk valamit, de nem mondunk semmit. Legalábbis…

Olvass tovább>>

Plágium: Shakespeare mondjon le!

~

Brit kutatók szerint Shakespeare mintegy 20 monológjához George North egy 1576-ban írott, kiadatlan kéziratából merített. A tudósok egy plágiumszoftverrel mutatták ki az egyezéseket – számolt be a The Guardian. Dennis McCarthy és a LaFayette College professzora, June Schlueter a leggyakrabban a hallgatói dolgozatok ellenőrzésére használt WCopyfind plágiumszoftver segítségével vetették össze Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion című művével, amely egy király elleni lázadás veszélyeiről értekezik. A két kutató Shakespeare több mint húsz monológjában talált egyezést az esszé szövegével. Köztük van Gloucester nyitó monológja a III. Richárdból, Macbeth…

Olvass tovább>>

Növelik a sebesség iránti vágyat a nézőkben a Halálos iramban sorozat filmjei

~

Sebesebb vezetésre késztetik a Halálos iramban sorozat filmjei a nézőket – derítették ki amerikai kutatóik, akik kimutatták, hogy az akciófilmek bemutatása utáni hétvégéken jelentősen megnőtt a sebességtúllépés az utakon. Anupam Jena, a Harvard Egyetem orvostudományi iskolájának kutatója és kollégái tanulmánya szerint a gyorshajtás miatti büntetések száma ugyan nem nőtt meg, de a megbüntetettek sebességtúllépése igencsak megugrott: számtalan sofőrt kaptak rajta azon, hogy a megengedettnél óránként mintegy 64 kilométerrel nagyobb sebességgel hajtott, ráadásul a gyorshajtásokat a mozik környékén észlelték a rendőrök. A sikeres amerikai akciófilmsorozat – amelynek nyolcadik részét tavaly mutatták…

Olvass tovább>>

Katolikus Ferdinánd 500 éves titkos levelezését fejtették meg spanyol hírszerzők

~

Katolikus Ferdinánd (képünkön) spanyol uralkodó 500 éves titkos levelezését fejtette meg a spanyol nemzeti hírszerzési központ (CNI). A spanyol király 1502 és 1503 között folytatott kódolt levelezést hadvezérével, Gonzalo Fernández de Córdoba y Aguilarral, aki „El Gran Capitán” (a nagy kapitány) néven vált közismerté, mint az egyesített fegyvernemek taktikájának bevezetője. A spanyol hírszerzők mintegy fél évig dolgoztak a több mint kétszáz szimbólumot tartalmazó négy levél megfejtésén, amelyekben az uralkodó a nápolyi háborúkkal kapcsolatban küldött utasításokat a kapitánynak. Jesús Ansón Soro, a toledói katonai múzeum szakértője szerint a király további csapatbevonásokról, adók…

Olvass tovább>>

A kardszárnyú delfin képes emberi szavakat utánozni

~

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát – számolt be róla a BBC. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg „kimondani” néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. „Szókincsét” a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név. A delfinek – a Homo sapiensen kívül – az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót. „Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá” – mondta…

Olvass tovább>>

Az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint 40 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól

~

A Homo sapiens vándorlásait és elterjedését térképezte fel egy új kínai kutatás, amely ősi eurázsiai DNS-mintákat elemezve megállapította, hogy az európaiak és az ázsiaiak ősei több mint negyvenezer évvel ezelőtt váltak el egymástól. A Trends in Genetics című szaklap új számában közölt tanulmányban a Kínai Tudományos Akadémia kutatói európai és nyugat-ázsiai emberi maradványok örökítőanyagát vizsgálták, a legidősebb minta 45 ezer, a legfiatalabb 7500 éves volt. Az eurázsiai családfa több mint 20 egyedének genomját elemezték – írja a ScienceDaily.com. A friss genomelemzés érdekes információkkal szolgál a kelet-ázsiai populációk szerkezetéről, vándorlásáról és…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedés miatt jelentősen nő az árvizek kockázata Közép- és Nyugat-Európában

~

Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális felmelegedés miatt, még akkor is, ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest – olvasható a Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A szerzők három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hőmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat. Másfél Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetén 113 százalékkal nő az árvízi…

Olvass tovább>>

A nőstény macskák jobbmancsosak, a hímek inkább a balt használják

~
macska

A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben – derítették ki a belfasti Queen’s Egyetem kutatói. Louise McDowell, Deborah Wells és Peter Hepper professzor, az egyetem pszichológiai tanszékének munkatársai, akik 44 ivartalanított macskát vontak be az Animal Behaviour folyóiratban ismertetett tanulmányukba, megállapították, hogy a macskákra nem érvényes az, ami az embereket jellemzi, hogy a többség jobbkezes, hanem inkább a nemek mancshasználata között van különbség. Az állatok mancshasználatát eddig leginkább a velük végzett kísérletek feladatainak teljesítése alapján vizsgálták. A Queen’s Egyetem kutatói 24 hím és…

Olvass tovább>>

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét a szakemberek szerint

~
alvás

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét, mivel a fiatalok ma már tovább tanulnak, későbbre halasztják a házasságot és a gyermekvállalást, ráadásul a fejlődési folyamatok sem érnek véget a 19. életév betöltésével – fejtették ki véleményüket szakemberek a The Lancet Child & Adolescent Health című folyóiratban. A kamaszkor kezdetén a hipotalamusz nevű agyterület fokozott működésének hatására megnő a hipofízis (agyalapi mirigy) növekedést serkentő hormonok mennyisége és működésbe lépnek a nemi mirigyek is. Ez régen nagyjából 14 éves kor környékén következett be, ám az egészségügy fejlődése és a táplálkozás megváltozása…

Olvass tovább>>

Legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön

~

Már legalább kétszázmillió éve élnek lepkék a Földön – derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél hetvenmillió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon – adta hírül a BBC News. A porszem nagyságú kitinpikkelyek – más néven hímpor – a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét – Lepidoptera. Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához. „Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok…

Olvass tovább>>

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

~

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a XVI. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából nyolcvan százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írta a The Guardian. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa,…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

~

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő 11,5 ezer éves maradványai

~

Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai. A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. A kutatók szerint amit a DNS-ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy húszezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók. Az akkori alacsonyabb vízállás miatt száraz földterület alakult ki a Bering-szorosban, amely csak akkor került újra víz alá, amikor az északi jégtakaró megolvadt. Az úttörő telepesek lettek a mai amerikaiak ősei – mondta Eske Willerslev (képünkön), a…

Olvass tovább>>

Karácsonykor négyszer gyakoribb a kutyáknál a csokoládémérgezés

~

Karácsonykor négyszer gyakoribb a családban élő kutyáknál a csokoládémérgezés, mint az év más időszakaiban. A kutyák ugyan szeretik a csoki ízét, de kis mennyiségben is megbetegítheti őket – figyelmeztettek a szakemberek egy új tanulmányban. A Veterinary Record folyóiratban publikált kutatás szerint kutyák százai szorulnak állatorvosi kezelésre a téli ünnepek alatt csokoládémérgezés miatt. A háziállatok megeszik az elöl hagyott csokikat, sőt a forró csokit is elnyalogatják – ismertette az írást a BBC News csütörtökön. „Fontos, hogy a gazdák tudják, a csokoládé veszélyforrás lehet. Ha a kutya hozzáfért a csokihoz, próbálják felmérni,…

Olvass tovább>>

Lehet hogy tényleg a mikulás csontjai a Szent Miklós csontok

~

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék – állapították meg az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével. A vizsgálat szerint az ereklye Szent Miklós korából származik, akiről úgy tudni, hogy időszámításunk szerint 343-ban halt meg. Bár egyelőre nem bizonyított, hogy a csont konkrétan a szentté, az bebizonyosodott, hogy abból a korból származik. Az oxfordi kutatócsoport szerint ezek voltak az első vizsgálatok, amelyeket a csontokon végeztek. A mai Törökország területén meghalt Szent Miklós állítólagos ereklyéi az olaszországi Bari egyik kriptájában találhatók a 11. század óta. Népszerűsége és a Mikulás alakját megteremtő…

Olvass tovább>>

Nehéz fizikai munka: nem lenne érdemes az újkőkori nőkkel kekeckedni

~

Nehéz fizikai munkára utal, hogy az újkőkori nők karja erősebb volt, mint a mai elit evezősöké – állapította meg ősi csontok elemzésével egy új brit tanulmány. Az őskori nők munkáját korábban alábecsülték, pedig a korai földművelő társadalmak fejlődésének kulcsfontosságú hajtóereje volt a Science Advances tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás szerint. Alison Macintosh, a Cambrigde-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, hogy elsőként hasonlították össze az őskori nők csontjait a ma élőkével, hogy a nők „rejtett történelméhez” közelebb jussanak. A kutatók CT-készülékkel vizsgálták meg különböző edzettségű mai nők…

Olvass tovább>>

Az álló farkú íjász és a falkája: a legrégebbi kutyaábrázolásra bukkantak Szaúd-Arábiában

~

Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek. A sziklába vésett rajzok közepes méretű, fülüket hegyező, rövidorrú, kunkorodó farkú kutyákat ábrázolnak vadászjelentekben. A képeken több kutyát nyakukra erősített pórázon tartanak, amelyeket a vadászok derekához erősítettek – olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján. Ha a képek korának meghatározása megállja a helyét, ez a legkorábbi bizonyíték póráz használatára, amelyet régészeti leletek között találtak. A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy vélik, ezek a sziklarajzok feltárják,…

Olvass tovább>>