Évekkel azelőtt, hogy a kisgyerek ki tudná mondani a számneveket, már fogalma lehet arról, mint jelent a számolás – állapították meg amerikai tudósok. „Évekre vannak még attól, hogy megértsék a számnevek pontos jelentését, de már felismerik, hogy a számolás mennyiségekről szól. Kutatásunk ismét rávilágít arra, hogy a babák elég jól értik az őket körülvevő világ összetettségét, megpróbálják értelmezni mindazt, amit a felnőttek mondanak, így a számolást és a számokat is” – mondta Lisa Feigenson, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetem kognitív tudományokra, azon belül a gyerekek számolási képességére…
Olvass tovább>>Kategória: xSlide
Az ősemberek hamarabb telepítették be a Földközi-tenger térségét a korábban véltnél
Több tízezer évvel a korábban véltnél, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek a Földközi-tengeri Nakszosz-szigetén – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta. A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be. A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. A Phys.org tudományos hírportálon ismertetett tanulmány vezető szerzője, Tristan Carter, a McMaster Egyetem antropológus…
Olvass tovább>>Axis: Vissza a jövőbe!
2019. október 17-én tartotta az Axis Communications szokásos évi nyílt napját. Az idén egy több szempontból is formabontó rendezvényen vehettek részt a cég partnerei, hiszen ebben az évben a fókuszban a legújabb termékek és technológiai vívmányok szerepeltek, és a helyszínként kiválasztott Brody Studios is egy jövőbe mutató, modern környezet. A regisztráció után egy gyors üdvözlés és bemutatkozás következett. Elsőként Pavel Marek, a közép-kelet-európai régió értékesítési managere tartott egy rövid összefoglalót az Axis múltjáról, az elért sikerekről és jelenlegi pozíciójáról a biztonságtechnikai piacon. Külön említésre került, hogy az Axis mennyire fontosnak…
Olvass tovább>>Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül
Az emberi sejtek alkotta „miniagy” fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül – állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák. A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét. Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A „miniagyakat” négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok…
Olvass tovább>>Hatékonyabbá vált a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők kezelése Pécsen
Endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek egy, a napokban átadott beruházásnak köszönhetően a baranyai megyeszékhelyen – tájékoztatott a Pécsi Tudományegyetem (PTE). Azt írták, az intézmény belgyógyászati klinikáján a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében mintegy kétszázmillió forintból alakították ki az endoszkópos központot. Az összegzés szerint a „nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felszerelésű” központban a legmodernebb endoszkópos eszközök mellett altatógépet és a kisebb sebészeti beavatkozásokat támogató röntgenberendezést is beszereztek. A fejlesztéssel a betegeknek a hosszan tartó, nagyobb operációknál kevésbé megterhelő endoszkópos beavatkozások is elérhetővé válnak a sejtelhalással járó hasnyálmirigy-gyulladás…
Olvass tovább>>Ragadozók közelében „suttogva beszélnek” az anyabálnák és borjaik
Ragadozók közelében úgy védelmezik kicsinyeiket az északi simabálnák nőstényei, hogy „suttogva beszélnek” hozzájuk – állapította meg egy amerikai tanulmány. Sok bálnafaj felnőtt egyedeire nem lesnek ragadozók a vízben, mert a testméretük elrettenti őket, kicsinyeikre azonban sokkal gyakrabban vadásznak – idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Biology Letters című tudományos folyóiratban közölt kutatást. Az amerikai Syracuse-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tapadókoronggal mikrofonokat erősített északi simabálnákra (Eubalaena glacialis), hogy hangadásaikat rögzítsék. A fajt a Természetvédelmi világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja, nagyjából ötszáz példány maradt fenn belőlük. A kutatók azt találták, hogy az…
Olvass tovább>>Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy állatkísérletben
Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy kutatás szerint, amelyet egereken végeztek amerikai tudósok. A kísérletben negyven egeret tettek ki nikotintartalmú e-cigaretta nagy mennyiségű gőzének több mint egy éven át. Olyan helyiségben végezték a kutatást, ahol a rágcsálókat teljesen körülvette a gőz, egész testükön jelentkezhettek a hatásai – írták az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a New York-i Orvostudományi Egyetem tudósai. A negyven egérből kilencnél – 22,5 százalékuknál – alakult ki tüdőrák, 23-nál a húgyhólyagon találtak hiperpláziát, vagyis olyan genetikai változást, amely a ráknál megfigyelhető rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet. Abból a 17 egérből, amelyet…
Olvass tovább>>Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt
Gigászi energiakitörés hasított át a Tejútrendszeren 3,5 millió évvel ezelőtt, a galaxis közepén lévő nagyon nagy tömegű fekete lyuk közeléből indulhatott – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés szerint a Tejútrendszer középpontja dinamikusabb lehetett, mint korábban vélték – írta a BBC. „Inaktívnak gondoltuk a Tejútrendszert, egy nem túl fényes középponttal” – mondta Magda Guglielmo, az ausztráliai Sydney-i Egyetem tudósa, az Astrophysical Journal című szaklapban rövidesen megjelenő tanulmány társszerzője. Az energianyaláb két hatalmas „tölcsért” hozott létre, amelyek áthasítottak a Tejútrendszeren, és otthagyták a nyomukat az úgynevezett Magellán-áramláson, amely a közeli Nagy…
Olvass tovább>>Nagy áttörés lehet egy új eszköz a gyermekkori mozgáskoordinációs problémákra
Tudja-e a jobb szem, mit csinál a bal kéz? – erre a kérdésre kereste a választ két fiatal kutató. Ennek nyomán jött létre a Cervelox 2.0 találmány, amelyért a szentendrei Ferences Gimnázium két volt diákját, Matányi Mariannát és Kákonyi Marcellt ferences ösztöndíjban részesítették, illetve első helyezést értek el az Országos ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyen. A köznevelésbe kerülő kisgyermekek között nagy számban vannak olyanok, akiknél a kérgestest (corpus callosum) működési zavarai miatt a féltekék közötti kapcsolat nem megfelelő gyorsasággal jön létre. Számukra fontos a minél korábbi felismerés, hogy időben…
Olvass tovább>>A szennyvízből meghatározható az emberi populációk genetikai összetétele
Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói. Az ELTE honlapján olvasható beszámoló szerint a kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 országából, 79 városból gyűjtöttek városi szennyvízmintát, melyből DNS-izolálást követően metagenomikai szekvenálást hajtottak végre. A kutatás eredeti célja az egyes földrajzi helyeken előforduló baktériumpopulációk összetételének vizsgálata volt, illetve a különböző antibiotikumokra rezisztens törzsek feltárása. A nemzetközi együttműködésben résztvevő magyar kutatók felvetették, hogy az…
Olvass tovább>>Joó: ezer megbetegedés köthető az e-cigarettához az Egyesült Államokban
Az amerikai járványügyi hatóság nyilvános adatbázisa szerint már ezernyolc megbetegedés köthető az elektromos cigarettához (e-cigaretta) – állítja Joó Tamás egészségügyi közgazdász. Az egészségügyi közgazdász elmondta, az Egyesült Államok negyvennyolc államából jelezték a megbetegedéseket, amelyek közül tizennyolc halálos volt. Az esetek miatt újra előtérbe kerültek az e-cigaretta hatásait vizsgáló kutatások – tette hozzá. Mostanra beigazolódott, nem igaz, hogy az e-cigaretta kevésbé ártalmas az egészségre, mint a hagyományos, és az is tény, hogy nem hatékony eszköze a dohányzásról való leszokásnak – hívta fel a figyelmet. Hasonló a helyzet az úgynevezett füstmentes dohánytermékekkel,…
Olvass tovább>>Állandó fülgyulladás okozhatta a neandervölgyi ember kihalását
A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez – vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét. Az antropológia egyik legnagyobb rejtélye, hogy milyen járvány, vagy más kórokozó okozhatta a neandervölgyi ember kihalását mintegy 35 ezer éve. A brooklyni Suny Downstate Egyetem antropológusainak, fej- és nyakanatómia szakembereinek a The Anatomical Record című folyóiratban közölt tanulmánya szerint nem valami egzotikus kórokozó okolható a neandervölgyi kihalásáért, hanem az egyik jelenlegi leggyakoribb gyermekkori betegség,…
Olvass tovább>>A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon
A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A most feltárt 62 millió éves Protodontopteryx ruthae nem sokkal azután élt a szigeten, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Mint a család többi tagjának, a Protodontopteryx ruthae-nek is csontos, fogszerű kinövések álltak ki a csőre végéből. A tengeri madár kövületeit ugyanaz a…
Olvass tovább>>Kapcsolat lehet a férfiak meddőségi kezelése és a prosztatarák kockázata között
Azoknál a férfiaknál, akiket termékenységi problémájuk miatt kezeltek, nagyobb prosztatarák-kockázatot állapított meg egy új tanulmány. A British Medical Journalban publikált kutatásban 1,2 millió terhességet vizsgáltak húsz éven át. Azt tapasztalták, hogy a terméketlenség miatt kezelt férfiak körében megnőtt a prosztatarákos esetek száma. A kutatásban a svéd Lundi Egyetem tudósai a országos születési nyilvántartást és egy daganatos betegségekkel foglalkozó adatbázis adatait használták. Az 1994 és 2014 közötti több mint egymillió születést és az ebben az időszakban történt rákos megbetegedéseket elemezték. A gyerekek túlnyomó része, 97 százalékuk természetes úton fogant, 1,7 százalékuk, 20…
Olvass tovább>>Valószínűtlenül nagy bolygót fedeztek fel egy kis csillag körül
Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó „nem is létezhetne”. A Földtől mintegy harminc fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe – írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában. „Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan…
Olvass tovább>>Már a bronzkorban is adták az állatok tejét a csecsemőknek
Először találtak régészeti bizonyítékokat arra, hogy már több mint 3000 éve állatok tejét itatták a csecsemőkkel. A tudósok kicsi bronzkori agyagedények belsejében találták meg az állati zsír nyomait. A szakemberek szerint ezek a leletek ritka betekintést engednek a bronzkorban és vaskorban élt csecsemők táplálkozásába – számolt be a kutatás eredményeit összegző tanulmányról a BBC News csütörtökön. A felfedezés arra utal, hogy az anyatejet a palackból adott tejjel egészítették ki. Julie Dunne, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan etették több ezer évvel…
Olvass tovább>>Fiatal Tudósok Versenye – Magyar különdíj Szófiában
Szeptember 13-18. között, Szófiában rendezték meg az Európa Unió által évente szervezett tehetségkutató és -kiválasztó megmérettetést, a 31. EU Fiatal Tudósok Versenyét, melyre a világ negyven országából érkeztek középiskolás tudóstehetségek. Hazánkat a Magyar Innovációs Szövetség által a 2018/2019. évben lebonyolított Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázója képviselte: Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter (Csillagászati távcsövek automatizálása és távvezérlése), Zsigó Miklós (Moly.Net), és Mészáros Botond (Magas dimenziójú rendszerek redukciója és vizualizációja). A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette A kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vettek részt,…
Olvass tovább>>Az északi félteke legmelegebb nyara volt az idei
Az északi félteke legmelegebb nyarát jegyezték fel 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, csakúgy mint az augusztus hónap – közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. Augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a XX. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet – olvasható a hivatal honlapaján közzétett globális klímajelentésben. A NOAA kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben…
Olvass tovább>>A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos vegetáriánusé
A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint. Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change című szaklap legújabb számában jelent meg. A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Olyan…
Olvass tovább>>Áder: 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon
Magyarországon 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés. Ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását – jelentette ki a köztársasági elnök Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán. Mindezek következtében az áramtermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás drasztikusan csökken Magyarországon – tette hozzá Áder János. Elmondta: az új energiatermelő technológiák, kapacitások megteremtése mellett legalább ilyen fontos az épületek energiahatékonyságának növelése, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítása, a közlekedés, benne a tömegközlekedés elektronizálása, vagy gázüzemű, illetve hibrid meghajtásra való átállítása. Hasonlóan…
Olvass tovább>>