Szeptember 13-18. között, Szófiában rendezték meg az Európa Unió által évente szervezett tehetségkutató és -kiválasztó megmérettetést, a 31. EU Fiatal Tudósok Versenyét, melyre a világ negyven országából érkeztek középiskolás tudóstehetségek.
Hazánkat a Magyar Innovációs Szövetség által a 2018/2019. évben lebonyolított Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázója képviselte: Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter (Csillagászati távcsövek automatizálása és távvezérlése), Zsigó Miklós (Moly.Net), és Mészáros Botond (Magas dimenziójú rendszerek redukciója és vizualizációja). A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette
A kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vettek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk után alakította ki a végleges sorrendet.
Az idei döntőre negyven ország versenyzőit hívták meg. A szófiai fináléban 100 projekt közül, Zsigó, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium végzett diákjának „Moly.net” című projektje részesült különdíjban, melynek eredményeként – többek között – egy hollandiai szakmai utazáson vehet részt.
Zsigó találmánya gyümölcsösök gazdáinak kínál megoldást terményük megóvására, hogy minél hatékonyabban tudják felvenni a harcot a kártevők ellen. A sors fintora, hogy Zsigó munkájának megalkotásához nagyban hozzájárult az otthoni gazdaságukat ért veszteség tapasztalata.
„2018 nyarán a kertünkben található két almafán hatalmas kárt okozott az almamoly. A lehullott gyümölcsök, de még a fán maradók nagy része is kukacos volt. Ez kellemetlen meglepetésként ért minket, hiszen a fák megkapták a szükséges növényvédelmi kezeléseket. Ekkor kezdtem azon dolgozni, vajon hogy lehetne sikeresen védekezni az almamolyok kártétele ellen? Kutatásom során kiderült, hogy egy egészséges, bőséges termést nevelő gyümölcsfát akár 10-15 kártevő is tönkreteheti, mindössze pár nap alatt. Ezt az óriási kárt már csak a szüret idején veszi észre a gazda, amikor az első osztályú (piacra szánt) gyümölcsről kiderül, hogy kukacos, és megdöbbenve veszi tudomásul, hogy idő előtt lehullt a termés a fáról. Ha a növényvédelem nem tudatos, és tervezett, akkor 50–75 százalékos kár is keletkezhet a termésben.”
Az általa kifejlesztett új kialakítású csapda éppen erre a problémára kínál megoldást. Az eszköz segítségével nemcsak a termést lehet megóvni, hanem a termék minőségében is javulás érhető el. Ahogy Zsigó fogalmazott:
„A kártevők elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés! A védekezés akkor hatásos, ha sikerül megelőzni a kártételt. Sajnos, ha már látjuk a kár jeleit, az azt jelenti, hogy a kártevő berágta magát a gyümölcsbe, és valamennyi növényvédő szerre rezisztens. A gazdák számára nagy segítséget jelent, ha folytonos megfigyelés alatt tudják tartani a gyümölcsösökben elhelyezett feromoncsapdákat. Az új kialakítású csapdákban (Moly.net) egy jó minőségű kamerát, egy hőmérőszenzort és egy megfelelő mikrokontrollert (ez esetben Raspberry PI 3), vagy mikroszámítógépet is elhelyeztem, amelyek távirányítással, vagy automatizálva képet készítenek a csapdában zajló folyamatokról. A fotók és az adatok felkerülnek egy online adatbázisba, valamint minden gazdának külön készül egy felület, ahol hónapokra, évekre visszamenőleg is megtekinthetőek a kinyert adatok. Így áll össze egy döntéstámogató rendszer, ami pontosítja a permetezések idejét. Egy ilyen elemzés további előnye, hogy segítse a tulajdonost, a megfelelő mennyiségű feromon, ragasztóanyag, illetve permetszer vásárlásában, így a rendszer segítségével képes lesz akár pénzügyileg is előre tervezni.”
Zsigó végül hozzátette, hogy nagyon hálás a támogatóinak, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ez az áttörés.
„Sok projekten dolgoztam az elmúlt években, az itt szerzett tapasztalataim segítettek a fejlesztés során. Amikor elkezdtem, tudtam, hogy nem lesz könnyű, és nagyon sok segítségre lesz szükségem idősebb, tapasztaltabb emberektől. Itt is szeretnék köszönetet mondani a Draken Technology Transfer egyesületének, akiktől segítettek mind az eszközbeszerzésben, mind szoftver fejlesztésében, illetve a Demo-Trade Kft. vezetőjének, akitől a biológia, és szakmai hátteret kaptam.”
Csillagászati távcsövek automatizálása és távvezérlése
A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban tanuló Vámosi és Pósa projektjével az amatőr csillagászokat segítik. Barátságuk, és szakmai múltjuk évekkel ezelőtt, még a gimnázium első évében kezdődött, amikor közösen indultak el a Kaposvár által kiírt innovációs versenyen. Azóta is közösen munkálkodnak és idejük nagy részét a világűr megismerésének szentelik.
„Célunk az volt, hogy az amatőr csillagászok, akik már rendelkeznek távcsővel, minél könnyebben be tudjanak kapcsolódni a földsúroló kisbolygók kutatásába, ezzel segítve a hivatásos csillagászokat. Tudjuk, hogy a távcsőidő a csillagászati obszervatóriumok legnagyobb értéke, ami bizonyos esetekben óránként dollárezrekben is kifejezhető. Rendszerük segítséget nyújt, hogy az adatgyűjtés teljesen automatikusan történjen és már egy meglévő rendszerre épül. A tervezésénél fontos szempont volt a mobilitás kérdése, a megfelelő méretek használata és az energiatakarékosság.
A földsúroló kisbolygók feltérképezése azért is kiemelten fontos, mert az adatokból kinyert információk segítségével előre tudjuk jelezni, ha egy égitest veszélyes közelségbe kerülne Földünkkel. Éppen ezért kiemelten kell kezelnünk minél több amatőr csillagász bevonását a vizsgálatba, az információgyűjtésbe, hiszen sok a még feltáratlan égterület.”
N-test problémák szimulációja m-dimenzióban
Szilágycseh településről Mészáros, a Gheorghe Pop de Băseşti Technológiai Líceum diákja N-test problémák szimulációja m-dimenzióban című pályázatával jutott ki a szófiai döntőre. Mint mondta, a tudomány kiskora óta foglalkoztatta és mindvégig arra törekedett, hogy olyasmivel foglalkozzon, amivel más nem. Mindeközben ugyanúgy éli a kamaszok életét, mint iskolatársai. Szabadidejében szívesen ír verseket, legjobban mégis a fizikában és matematikában érzi otthon magát. Látásmódját a racionalitás határozza meg.
„Októberben találkoztam a Magyar Innovációs Szövetség felhívásával, és úgy gondoltam ez egy nagyon jó lehetőség lehet arra, hogy ötleteimet megvalósítsam és bemutassam a nagyközönségnek. Csak Szófiába érkezve tudatosult bennem, hogy itt bizony mekkora is a tét, hiszen önmagam mellett Magyarországot is képviselem, ami erdélyi gyerekként hatalmas büszkeséggel tölt el. A rendezvény beváltotta hozzá fűzött reményeimet, számtalan zseniális emberrel és az általuk kifejlesztett eszközökkel találkozhattam, amelyek egytől egyig kuriózumok a maguk területén.”
Botond projektjével a kutatások során alkalmazott szimulációk megalkotásához szeretett volna segítséget nyújtani. Munkájával sikerült egy, a jelenlegi módszerek nagy részénél jóval átfogóbb matematikai szimulációs modellt leírnia.
„Egy nagyon kemény év van mögöttem. A célom az volt, hogy megkönnyítsem a kutató csoportok munkáját és segítsem őket a kezdő lépésektől a szimulációig. Általánosságban egy programról beszélhetünk, aminek az alapja egy rendkívül összetett eszköztár.
Röviden: sikerült egy, a jelenlegi módszerek nagy részénél jóval átfogóbb matematikai szimulációs modellt leírni, majd azon olyan optimalizációs módszereket értelmezni, melyek jelentős mértékben csökkentik a rendszer kiértékeléséhez szükséges időt és memóriát, miközben megmaradnak rendszerfüggetlennek. A jelenlegi szimulációs modelleket egészítettem ki olyan eljárássorozattal, amellyel lényegesen gyorsabban kiértékelhetők és elemezhetők az adataink. A modell számos területen nyújt segítséget: gazdasági, egészségügyi, ökológiai, természet- és számítógép-tudományi, építészeti és katasztrófavédelmi kérdések megválaszolásában is alkalmazható.”
Beszélgetésünk végén azt is megtudtuk, milyen érzelmi jelentőséggel bírnak a kiállító asztalán lévő tárgyak (Rubik-kocka, családi fotó, makett).
„Magyarként elengedhetetlen, hogy Rubik Ernő találmánya is itt legyen velem a nemzetközi versenyen. A világszerte ismert logikai játék alapvetően egy matematikai problémán alapul.” Majd a családi fotót veszi a kezébe.
„A családom hihetetlenül fontos a számomra, ők azok, akik folyamatosan motiváltak abban, hogy ne adjam fel és valósítsam meg az álmaimat. Nélkülük nem tartanék itt. Hozzájuk köthető a kistelepülést ábrázoló makett is, amelyet kifejezetten erre a versenyre készítettem az ikertesómmal, Mészáros Boglárkával. Ezzel szerettem volna szemléltetni, hogy az általam bemutatott modell jóllehet bonyolult matematikai fogalmakat tartalmaz, mégis a valóságról szól. Arra akar rámutatni, hogy létezhetnek olyan stratégiák, amelyekkel érdemes foglalkozni, és amelyek tényleg emberközeli környezetbe hozzák azt, hogyan gondolkodjunk és alkalmazzuk ezeket a megoldásokat.”