Kategória: xSlide

Először észleltek kozmikus óriásrobbanásokat földi gammasugár-teleszkópokkal

~

Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzást produkálnak, mint korábban gondolták: különleges teleszkópok segítségével két nemzetközi kutatócsoportnak sikerült észlelnie a legnagyobb energiájú gammasugarakat, amelyeket valaha gammakitörésből mértek. A kitörések megközelítőleg akár százmilliárdszor akkora energiájúak voltak, mint a látható fény alapján várható volt. A H.E.S.S. és a MAGIC űrteleszkópokkal dolgozó kutatók a Nature tudományos folyóiratban publikálták megfigyeléseiket az első földi gammasugár-teleszkópokkal észlelt gammasugárzás-kitörésekről. A Német Elektronszinkrotron, a DESY fontos szerepet játszott mindkét megfigyelésben – olvasható a phys.org tudományos portálon megjelent cikkben. A tudósok korábban műholdakkal tanulmányozták a gammakitöréseket. A szatellitek azonban…

Olvass tovább>>

Havi adagolású fogamzásgátló tablettát fejlesztettek ki

~

Havi egyet kell bevenni abból a fogamzásgátló tablettából, amelyet egy amerikai orvoscsoport fejlesztett ki, a szert egyelőre állatokon tesztelték – írta a BBC. Lenyelés után a pirula heteken át a gyomorban marad és lassan bocsátja ki a hormonokat, amelyek megakadályozzák a teherbe esést. Úgy tervezték, hogy gyomorsavak támadásának ellenálljon. A Bill és Melinda Gates alapítvány finanszírozta kutatócsoport sertéseken tesztelte a szert. A kutatók remélik, az emberi klinikai vizsgálatok néhány éven belül elkezdődhetnek. A hagyományos tabletta – melyet a világon nők milliói használnak – hatásossága 99 százalékos, vagyis százból egynél is kevesebb…

Olvass tovább>>

Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar kutatók

~

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében. Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai-tengeri madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében. Ez a nagyjából tízgrammos nádi énekesmadár érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezért állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. A kutatók idén a madarak tengeri átkelését vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben csökkent a fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület ezért…

Olvass tovább>>

A Ryugu változatos geológiai történetét mutatják a becsapódási kráterekből gyűjtött adatok

~

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat. A Kobei Egyetem közlése szerint a kisbolygón keletkezett krátereket a szonda által készített felvételeket elemezve vizsgálták. A Hirata Naojuki, a japán Kobei Egyetem tudósa vezette kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun. A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és…

Olvass tovább>>

Moliere műveit minden bizonnyal maga Moliere írta

~

Két francia kutató egy új tanulmányban cáfolta azt a régóta terjedő elméletet, hogy Pierre Corneille volt Moliere „szellemírója”. A Science Advances folyóiratban publikált kutatásban leszögezik, hogy kétségtelenül maga Moliere (képünkön) volt a mesterművek szerzője. Pierre Louys francia költő-író vetette fel egy 1919-ben született cikkében, hogy Pierre Corneille (1606-1684) írta az Amphitryont és más drámákat is, amelyeket Moliere-nek (Jean-Baptiste Poquelin, 1622-1673) tulajdonítanak. A gyanút a 2000-es évek elején nyelvész kutatók is felkarolták, akik azzal érveltek, hogy Corneille és Moliere stílusa annyira hasonló volt, hogy ez alapján akár Corneille is írhatta a műveket.…

Olvass tovább>>

Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára a Yale kutatói

~

Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni. A rákos sejtek a rejtőzködés mesterei, de a Yale Egyetem tudósai által kifejlesztett új módszer lehetővé teszi, hogy láthatóvá váljanak és segíti az immunrendszert abban, hogy észlelje és megsemmisítse a daganatokat – olvasható a Nature Immunology című tudományos folyóiratban. Az új módszer csökkentette vagy megsemmisítette a melanoma, a mellrák egy rosszindulatú típusa, a tripla negatív emlőrák és a hasnyálmirigyrák daganatait egerekben, még az olyan…

Olvass tovább>>

Felfedezték, hogyan képződik újra víz az aszteroidákon

~

Ausztrál kutatók felfedezték, hogyan képződnek újra a vízmolekulák az űrben mozgó aszteroidákon. A Nature Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a víz napszél és becsapódó meteorit együttes hatására, nagyon alacsony hőmérsékleten újraképződik az aszteroidák felszínén – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Katarina Miljkovic, az ausztráliai Perth-ben lévő Curtin Egyetem Űrkutatási és Űrtechnológiai Központjának munkatársa szerint a kutatás bebizonyította, hogy az űrbéli eróziós erők két komponense – az elektronok és az úgynevezett termikus sokk – szükséges az aszteroidákon a vízmolekulák újraképződéséhez. Eddig úgy vélték, egy komponens is elegendő. A NASA által…

Olvass tovább>>

Földrengésszerű szeizmikus aktivitást generálnak a nagy erejű viharok

~

Egy akár 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceánterületen a hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok – állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségről. „Viharrengésnek hívjuk őket” – idézi a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Wenyuan Fant, az egyetem munkatársát. „Viharszezonban a hurrikánok vagy az Észak-Atlanti-Óceán nyugati részét érintő extratrópikus ciklonok erős óceáni hullámok formájában adnak le energiát az óceánba, és a hullámok kölcsönhatásba lépnek a szilárd földdel, intenzív szeizmikus forrást létrehozva” – magyarázta…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

~
csillag

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Rejtély a marsi légkör oxigénszintjének szezonális ingadozása

~
Mars

Az űrkutatás történetében először sikerült tudósoknak megmérni a Mars Gale kráterének felszíne fölötti légkört alkotó gázok szezonális változásait, ez az oxigén olyan mértékű szezonális ingadozásaira derített fényt, amelyre nem találnak magyarázatot semmilyen ismert kémiai folyamattal. Az amerikai űrkutatási hivatal Curiosity marsjárójában lévő hordozható vegyi laboratórium, a SAM egyik műszere három marsi éven (majdnem hat földi év) át „lélegezte be” a Gale kráter levegőjét és elemezte annak összetételét. Az általa kimutatott eredmény megerősítette a Mars felszín fölötti légkörének összetételét, amelyet 95 százalék szén-dioxid, 2,6 százalék molekuláris nitrogén, 1,9 százalék argon, 0,16…

Olvass tovább>>

Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

~

Akadnak olyan helyek Hawaii partjainál, ahol hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal – derül ki egy most publikált kutatásból. Az ivadékhalak az óceánban hányódó műanyagdarabkákat is megeszik, aminek még nem ismerjük az egészségügyi kockázatait. „Nincs róla adatunk, hogy ennek vannak-e káros hatásai a halpopulációra. De csak rosszat jelenthet, hogy megeszik ezeket a nem ennivaló darabkákat életük kezdetén, amikor a táplálkozás annyira fontos a túlélésük szempontjából” – magyarázta Gareth Williams, a walesi Bangor Egyetem tudósa a BBC Newsnak. A kutatók az óceán felszínén úszó, szalagszerűen elrendeződött természetes táplálékforrást vizsgálták,…

Olvass tovább>>

A kiegészítő gyógynövényes terápiák többet árthatnak a rákbetegeknek, mint használnak

~

A kiegészítő terápiaként alkalmazott gyógynövényi termékek akadályozhatják a megkezdett hagyományos rákterápia hatását – erre figyelmeztetett a Portugáliában megrendezett, előrehaladott stádiumú mellrákkal foglakozó nemzetközi konferencia (Advanced Breast Cancer Fifth International Consensus Conference) egyik előadója. Fontos lenne, hogy a betegek beszámoljanak róla az orvosaiknak, hogy milyen gyógynövény-készítményeket fogyasztanak – idézte a BBC hírportálja Maria Joao Cardosoo, a lisszaboni Champalimaud Rákközpont vezető mellráksebésze. A fokhagyma-, a gyömbér- és a gingkotabletta például a mellrák terjedésekor hátráltatja a bőr sebeinek gyógyulását. A professzor azt is kiemelte: semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a gyógynövényes terápiák vagy…

Olvass tovább>>

Országszerte programokat rendez középiskolásoknak a Startup Campus

~
iskola

Országszerte tíz helyszínen rendez programokat az innováció iránt érdeklődő középiskolás diákoknak a Startup Campus – közölték a program szervezői. Azt írták, a rendezvénysorozat egyes állomásain nyolcvan-száz fiatal előadásokon és innovációs műhelymunkában vehet majd részt. Az innovációs középiskolai roadshow-val a Startup Campus célja, hogy ösztönözzék vállalkozások alakítását. Ennek érdekében nemzetközi tapasztalataikat, gondolkodásmódjukat és technikáikat osztják meg a fiatalabb generációval. A program előzményeként tavaly már megszervezték a Startup Campus High School projektet, öt budapesti gimnázium mellett Debrecenben, Szegeden és Kaposváron több mint hatszáz diákot megszólítva. Népszerűsítik az ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató…

Olvass tovább>>

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

~
dinoszaurusz

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…

Olvass tovább>>

És még ez is: többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között

~

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok. Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban. A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség…

Olvass tovább>>

Lezárul a kora vaskori lelőhelyek megismerését célzó nemzetközi kutatási program

~

Szeptember végén zárul le a Vaskor-Duna projekt, amely a kora vaskori világ kulturális örökségének megismerését és bemutatását célozta öt ország 9 mikrorégiójában. Ennek jegyében Magyarországon egyebek mellett felavatták a Sopron-Várhely régészeti tanösvényt, több népszerűsítő kiadvány, múzeumpedagógiai program készült el és megjelent egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a kora vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfői projektzáró sajtótájékoztatóján Czifra Szabolcs, az intézmény Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa elmondta: az elmúlt három év során öt ország kilenc mikrorégiójában több mint húsz intézmény és mintegy hatvan szakember dolgozott a…

Olvass tovább>>

A Gaucher-kór nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegség

~
orvos

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva. A szövetség közleménye szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek. A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek…

Olvass tovább>>

Harminchat évnyi helyreállítás után nyílt meg az egyik legszebb római kori lakóház

~

Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza. A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű „szomszédját”, Pompejit. A hatszáz négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került – írja a The Guardian. A szerdai ünnepélyes megnyitón Dario…

Olvass tovább>>

ITM-államtitkár: jó irányba halad az innovációs rendszer megújítása

~
Birkner Zoltán

Jó irányba halad az innovációs rendszer megújítása, ugyanis míg az ország 2017-ben még csak a GDP 1,35 százalékát, tavaly már az 1,53 százalékát (654 milliárd forintot) fordította kutatás-fejlesztésre (k+f), jövőre pedig ez az arány elérheti a korábban kitűzött 1,8 százalékot – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Az államtitkár hozzátette, a rendszer eredményes működését mutatja az is, hogy a Magyarországon dolgozó kutatók létszáma tavaly meghaladta a 66 ezret. Birkner Zoltán (képünkön), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke kiemelte, az innovációs rendszer megújításának sikerét igazolja…

Olvass tovább>>

Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember

~

Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember – írta a BBC. Az eljárás több lépésből állt és gondos tervezést igényelt – olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban. Csak néhány neandervölgyi eszközön találhatók ragasztónyomok, de a szakértők szerint elterjedt lehetett. A Hollandiában talált szerszám ötvenezer éve feküdt az Északi-tenger alatt, talán a speciális viszonyok segítettek, hogy a ragasztó maradványai fennmaradjanak. Marcel Niekus, a groningeni kőkorszakkutató alapítvány (Stichting STONE/Foundation for Stone Age Research) tudósa, a tanulmány társszerzője szerint az egyszerű kőpengét…

Olvass tovább>>