David Attenboroughról nevezték el Nagy-Britannia új sarkkutató hajóját

David Attenboroughról nevezték el Nagy-Britannia új sarkkutatóhajóját, amelyet csütörtökön avatott fel a brit természettudós és több ezer ember jelenlétében Vilmos cambridge-i herceg és felesége a birkenheadi Cammell Laird hajóépítő üzemben – adta hírül a BBC. A kétszázmillió font költségvetésből készült hajó 130 méter hosszú és 15 ezer tonnás. Az úszó tudományos laboratórium a legnagyobb kereskedelmi hajó, amelyet az elmúlt három évtizedben Nagy-Britanniában építettek. A hajógerincet 2016-ban kezdték építeni, a tízezer tonnás elkészült hajótestet a múlt év júliusában eresztették a Mersey folyóba. A kutatóhajó szinte teljesen elkészült, külső és belső festéséhez…

Olvass tovább>>

Száz éven belül elérhető az élelmiszer-önellátás a Marson amerikai kutatók szerint

Mars

Száz éven belül elérhető az élelmiszer-önellátás a Marson – állítják amerikai kutatók egy provokatív új tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, milyen technológiai stratégiák és források szükségesek, hogy egy egymillió fős populáció a vörös bolygón minimálisan el tudja látni magát élelemmel. A New Space: The Journal of Space Entrepreneurship and Innovation című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók modellezték a népességnövekedést, az emberek kalóriaszükségletét, a földhasználatot, megbecsülték a különböző lehetséges élelmiszerforrásokat. Modellezték azt is, hogy a Földről biztosított élelmiszerekről miként, mennyi idő alatt lehet átállni a vörös bolygón helyben termelt élelmiszerekre. Az…

Olvass tovább>>

Az ősi inka romvárost szándékosan építették az Andok törésvonalaira

Szándékosan építették az Andok törésvonalaira a inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut – véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről. „Nem véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése. Lehetetlen lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban” – idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusát az EurekAlert tudományos hírportál. Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket…

Olvass tovább>>

Fiatal Tudósok Versenye – Magyar különdíj Szófiában

tudós, laboratórium

Szeptember 13-18. között, Szófiában rendezték meg az Európa Unió által évente szervezett tehetségkutató és -kiválasztó megmérettetést, a 31. EU Fiatal Tudósok Versenyét, melyre a világ negyven országából érkeztek középiskolás tudóstehetségek. Hazánkat a Magyar Innovációs Szövetség által a 2018/2019. évben lebonyolított Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázója képviselte: Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter (Csillagászati távcsövek automatizálása és távvezérlése), Zsigó Miklós (Moly.Net), és Mészáros Botond (Magas dimenziójú rendszerek redukciója és vizualizációja). A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette A kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vettek részt,…

Olvass tovább>>

Medvegyev rendeletet írt alá a párizsi klímaegyezmény elfogadásáról

Rendeletet írt alá a 2015-ös párizsi klímaegyezmény elfogadásáról Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a globális felmelegedés ütemének csökkentése érdekében – közölte a kormányfői hivatal. A 2016-ban életbe lépett klímaegyezmény lépéseket irányozott elő annak érdekében, hogy az iparosodás előtti időkhöz képest mért felmelegedés szintjének emelkedését a század végéig két Celsius-fok alatt tartsa. Oroszország aláírta, de még nem ratifikálta a dokumentumot. Oroszország a kormányfőjének rendelete értelmében egyebek között elismeri, hogy az egyezmény végrehajtásának részeként törekednie kell erdőinek megóvására. Az orosz környezetvédelmi minisztérium szeptember folyamán korábban olyan adatokat közölt, amelyek szerint 1976 óta a…

Olvass tovább>>

Az északi félteke legmelegebb nyara volt az idei

Az északi félteke legmelegebb nyarát jegyezték fel 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, csakúgy mint az augusztus hónap – közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. Augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a XX. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet – olvasható a hivatal honlapaján közzétett globális klímajelentésben. A NOAA kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben…

Olvass tovább>>

Az amazóniai erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét

őserdő

Az Amazonas vidékén folyó erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét, csökkenti páratartalmát és megváltoztatja a víz körforgását – mutatták ki amerikai kutatók. A Kansasi Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen hatással van a terület növénytakarójának megváltozása a hőmérsékletre és a víz körforgására. „Ez az első tanulmány, amely a bioszféra és az atmoszféra kölcsönhatásait vizsgálja az Amazonas térségében nagyfelbontású műholdfelvételek alapján. Az erdőirtás és a növénytakaró változásainak hatásait akartuk megérteni” – idézte Gabriel de Olivierát, a Kansasi Egyetem földrajz és légkörtudományi karának kutatóját az intézménynek az EurekAlert tudományos hírportálon közzétett közleménye. A…

Olvass tovább>>

A szemlencse vizsgálatával előre jelezhető a 2-es típusú diabétesz

A szemlencse vizsgálatával előre jelezhető a kettes típusú diabétesz és az azt megelőző prediabétesz egy új, úttörő tanulmány szerint. Az Exeteri Egyetem tudósai az Európai Diabétesz Társaság (EASD) Barcelonában jelenleg is zajló éves gyűlésén mutatták be tanulmányuk eredményeit. A kis létszámú kutatás, melyet Mitra Tavakoli vezetett, a szemlencsét egy újonnan kifejlesztett biomikroszkóppal vizsgálta meg. A műszer beavatkozás nélkül méri meg az úgynevezett késői glikációs végtermékek (advanced glycation end-products, AGEs) koncentrációját a szervezetben – olvasható a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ha az AGEs mennyisége nő, az sokféle betegség, köztük a cukorbetegség…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél 150 ezer évvel korábban lakott volt a mai Észak-Franciaország térsége

Régészeti leletek tanúsága szerint az eddig véltnél 150 ezer évvel korábban már lakott volt a mai Észak-Franciaország térsége. A CNRS francia nemzeti kutatóintézet és a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatócsoportja a Somme megyében lévő Moulin Quignon kőbánya emblematikus régészeti lelőhelyén talált bizonyítékokat arra, hogy a térség már több mint 650 ezer éve lakott volt. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a lelőhelyen több mint 260 kovakő tárgyra bukkantak, köztük öt darab kétoldali (bifaciális) megmunkálású, pattintással kialakított kézi baltára, amelynek korát 650-670 ezer évesre becsülik a szakemberek. Az ilyen…

Olvass tovább>>

A 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobbjai a Kutatók Éjszakáján

fiatal feltaláló

A 2019. év legtehetségesebb fiataljai május 29-én és 30-án az Infoparkban, szeptember 21-én pedig a Tudományok Fővárosa című egész napos eseményen mutatták be innovatív munkájukat. A legjobbak továbbá megtekinthetőek lesznek a Kutatók Éjszakáján is, szeptember 27-én. A Magyar Innovációs Szövetség 28. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az M5 csatorna közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával. A 2018. november 28-i határidőre 111 pályázatot küldtek be a különböző tehetséggondozó középiskolákból az innovatív fiatalok, míg az április 1-i határidőre, a…

Olvass tovább>>

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos vegetáriánusé

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint. Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony és közepes bevételű országban ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change című szaklap legújabb számában jelent meg. A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges útjait – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Olyan…

Olvass tovább>>

Palkovics: erősödik a magyar-francia innovációs együttműködés

Palkovics László

Erősödik a magyar-francia innovációs együttműködés, a francia miniszterrel azonosan vélekednek a területet érintő kérdésekről, és közös ügyekről – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Beszámolt arról, hogy hét tárgyalást folytatott a francia innováció és kutatásfejlesztés vezetőivel, közöttük Frédérique Vidal felsőoktatási, kutatási és fejlesztési miniszterrel. Tárgyaltak az együttműködésről Pasteur-intézettel, amely már megbeszéléseket kezdett a Semmelweis Egyetemmel közös projektek pályázati támogatásának elnyerése érdekében. Tárgyaltak arról is, hogyan vehetne intenzívebben részt a francia fél a szegedi lézerkutató központ munkálataiban. A kutatóintézet-hálózattal megbeszélést folytatnak atomhulladék lézeres lebontásának kifejlesztéséről magyar és francia tudósok részvételével.…

Olvass tovább>>

Áder: 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon

Magyarországon 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés. Ennek feltétele, hogy megépüljön Paks 2, valamint sikerüljön 2030-ig 7000 megawattra növelni az ország naperőmű-kapacitását – jelentette ki a köztársasági elnök Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán. Mindezek következtében az áramtermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás drasztikusan csökken Magyarországon – tette hozzá Áder János. Elmondta: az új energiatermelő technológiák, kapacitások megteremtése mellett legalább ilyen fontos az épületek energiahatékonyságának növelése, a geotermikus energia nagyobb mértékű hasznosítása, a közlekedés, benne a tömegközlekedés elektronizálása, vagy gázüzemű, illetve hibrid meghajtásra való átállítása. Hasonlóan…

Olvass tovább>>

Nemes-Terényi: néhány év alatt ellenállóvá válhat egy baktérium

laboratórium

Akár néhány év alatt ellenállóvá válhat egy baktérium egy adott antibiotikummal szemben – mondta Nemes-Terényi Melinda, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Gyógyszer-engedélyezési Osztályának vezetője.  Elmondta: egyre nagyobb problémát okoznak a gyógyszerrezisztens baktériumok a világban, s miközben egy új gyógyszer fejlesztése akár 10 évig is eltarthat, a rezisztencia néhány év alatt kialakul. A problémát súlyosbítja, hogy az utóbbi évtizedben csak kevés új antibiotikum jelent meg a piacon – tette hozzá.

Olvass tovább>>

Megszünteti a PET-palackos italok beszerzését a Pécsi Tudományegyetem

Megszünteti a műanyag, PET-palackos vizek, illetve italok beszerzését a Pécsi Tudományegyetem (PTE) – közölte az intézmény. Azt írták, a PTE vezetése – a magyarországi felsőoktatási intézmények között elsőként – úgy döntött, hogy október 1-jétől a PET-palackos víz, üdítő helyett újrahasznosítható, üveges kiszerelésű termékeket vásárol a rendezvényekre, konferenciákra, emellett a karokon hetven ingyenes víztöltő állomást helyeznek ki. A döntés egyik indokaként említették, hogy a Pécsi Tudományegyetem négy éve csatlakozott a „Zöld egyetem” programhoz, amelynek egyik legfontosabb üzenete a környezettudatos szemlélet erősítése, a folyamatos nyitottság, fogékonyság az ökológiai lábnyomot csökkentő újdonságok iránt.…

Olvass tovább>>

Magyarországon is elindult az európai lakossági egészségfelmérés

hőmérő

Magyarországon is elindult az európai lakossági egészségfelmérés (ELEF); a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai szeptember 16. és december 16. között 510 település lakosainak válaszát várja. Tokaji Károlyné, a KSH egészségügyi statisztikai osztályának vezetője a témáról hétfőn tartott budapesti sajtótájékoztatón elmondta, ezt az egészségfelmérést harmadik alkalommal végzik el az európai uniós országok lakosainak körében. Magyarországon több mint tízezer, 15 évesnél idősebb embert választottak ki véletlenszerűen, ők interneten vagy kérdezőbiztosok segítségével válaszolhatnak a többi között az egészségi állapotra, a testmozgásra, az alkoholfogyasztásra, a táplálkozásra, az egészségügyi ellátás igénybevételére, a gyógyszerszedési szokásokra, az…

Olvass tovább>>

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában

Szarmata település nyomait találták meg a régészek Hódmezővásárhely központjában, az Alföldi Galéria udvarán végzett próbafeltárás során. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium bővítésének megkezdése előtt az Alföldi Galéria udvarában 250 négyzetméteres területen végeztek próbafeltárást – közölte a Tornyai János Múzeum a munkát irányító régésze, Csányi Viktor. A korábbi építkezések által nem bolygatott rétegek vizsgálatával a régészek tíz szarmata településobjektum maradványait találták meg. Ezek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hódtó partján. A jelenlegi talajszint alatti kétméteres…

Olvass tovább>>

Oktatási és kutatási programot indít a levéltár

Családtörténet-kutatási és oktatási programot indít a Hetedíziglen elnevezésű projekt keretében a Magyar Nemzeti Levéltár. Szabó Dorottya, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa elmondta: az új genealógiai program a családtörténet-kutatásra fókuszál, amely sokkal szélesebb spektrumot biztosít, mint a családfakutatás, segítségével számos életmód és helytörténeti vonatkozású adat is felderíthető. A családtörténet-kutatás során kiderül többek között az, hogy milyen foglalkozásokat űztek, milyen településeken éltek, voltak-e birtokai vagy honnan telepítették be a felmenőket – tette hozzá. A program keretében két ingyenes kiadvány jelentettek meg az általános iskolás, valamint középiskolás kortól a felnőtt korosztályig, de ingyenesen tartják…

Olvass tovább>>

Repülőgépek szárnyainak fejlesztését célzó kutatási projektben vesz részt a SZTAKI

repülőgép

Modernebb és hatékonyabb repülőgépszárnyak kutatásában és fejlesztésében működik közre az Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoportja, amely az uniós projektben a tesztek során keletkezett adatokat kezeli és dolgozza fel. A csoport közleményében azt írta, a modern repülőgépek szárnyainál és hajtóműveinél eddig alkalmazott technológia mára elérte hatékonysága csúcsát, a Boeing 787 Dreamliner és az Airbus A350-en is kompozit anyagokból készül az alkatrészek többsége. A deformálható kompozit anyagokkal csökkenthető a légellenállás, és így a fogyasztás is. Ezeket a szárnyakat azonban egyféle repülési konfigurációra tervezték, a repülési feltételek megváltoztatásakor a…

Olvass tovább>>

Különdíj az EU Fiatal Tudósok Versenyén

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és -kiválasztó, négyfordulós verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét — melyre a világ 40 országából érkeztek középiskolai fiatalok — az idén szeptember 13. és 18. között Szófiában rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal megkapta a különdíjat A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2018/2019. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette: Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter (Csillagászati távcsövek automatizálása és…

Olvass tovább>>