Szerző: ~

A lovaglás legősibb bizonyítékára bukkantak Kazahsztánban

~
Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési hely

Az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely az i.e. II. évezredi andronovói kultúra síremlékeit Kazahsztánban tanulmányozva jutott erre a következtetésre. Az orosz, kazah és amerikai tudósok alkotta csoport a kazahsztáni Liszakovszk város közelében lévő Novoilinovszkij-2 bronzkori temetkezési helyen végzett újabb kutatásokat, ezt a régészeti lelőhelyet már több évtizede tanulmányozza Emma Uszmanova, a Karagandai Állami Egyetem régésze. A térségben mintegy 3500 éve élt az andronovói kultúra népe, ennek a kultúrának az egyik jellegzetessége volt a pásztorkodó állattenyésztés, a lótenyésztés kialakulása. Az állatokat…

Olvass tovább>>

Csodás, 6500 éves idolt találtak a zalaegerszegi régészek

~
Az Egerszegi Vénusz. Simmer Lívia régész a lengyeli kultúrából származó 6500 éves nőalakot formázó agyagszobrocska, az Egerszegi Vénusz töredékeit bemutató sajtótájékoztatón a Göcseji Múzeumban 2020. július 16-án. A kis szobor szobrocska töredékeit a múzeum régészei a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során találták meg július 7-én. MTI/Varga György

A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során. Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja – mondta el Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese. A múzeum munkatársai 2017-óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia (képünkön az Egerszegi Vénusszal a kezében) régész. A kutatás eredményeiről…

Olvass tovább>>

Júda királyi adóhivatalát és raktárát találhatták meg a régészek Jeruzsálemben

~
Júda királyi adóhivatal

Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben – jelentette a The Times of Israel. Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre. A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, az i.e. 970-től a babiloni fogságig, i.e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek. A 2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy…

Olvass tovább>>

Tizenéves magyar kutató dolgozott a Bécsi Orvostudományi Egyetemen

~
Ecsedi Boglarka

Ecsedi Boglárka, az idei Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny I. helyezettje hat hétig részt vett a Bécsi Orvostudományi Egyetemen folyó tudományos projekt kutatómunkájában, szeptember 16-án pedig előadást tart az elvégzett kutatómunkáról a FameLab nemzetközi tudományos versenyén – közölte a Magyar Innovációs Szövetség. Az összegzés felidézi, hogy az idei, 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik 1. helyezettjét, Ecsedi Boglárkát, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákját meghívták a Bécsi Orvostudományi Egyetem Orvosi Fizika és Biomérnöki Központjába. Ecsedi Boglárka a meghívást a versenyre kidolgozott Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély…

Olvass tovább>>

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

~
Gammarus duebeni rakocska

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Az írországi kutatók a kétcentiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője. „Amikor három éve elkezdtem ezt…

Olvass tovább>>

Végre feltárták a SARS-CoV-2 evolúciós történetét

~
koronavírus

Az embereket is fertőzni képes koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül denevérekben egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amely feltárta a SARS-CoV-2 vírus evolúciós történetét. A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse negyven-hetven éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen. A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el. David Robertson, a Glasgow-i…

Olvass tovább>>

Legyünk kreatívak hulladékból ötletpályázat: díjazták a nyerteseket

~
Mandzsetta

A hulladék érték, el kell érni, hogy minden hasznosítható termék visszakerüljön a gazdaságba – hangsúlyozta Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a Legyünk kreatívak hulladékból ötletpályázat díjátadóján. Az ötletpályázatot a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából áprilisban írta ki az ITM, célja az volt, hogy díjazzák a haszontalannak tűnő, kidobásra szánt termékek újrahasznosítását, azok kreatív felhasználását – mondta. Hozzátette, a kiírással arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a hulladékoknak van második élete, az anyagok, tárgyak életre kelhetnek egy másik eszközben. A júniusi jelentkezési…

Olvass tovább>>

Elkészült a világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképe

~
A világegyetem

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták. Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai. A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós…

Olvass tovább>>

Mars-szondája felbocsátására készül Kína

~
Mars

A héten bocsáthatja fel Mars-szondáját Kína, újabb lépést téve célja felé, hogy nagyhatalommá váljon az űrkutatás terén. A tervek szerint legkésőbb szombatig indulhat útnak Kína Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajója, amely egy rovert, vagyis Mars-járművet és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. Az űrhajót a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállítja majd és a dél-kínai Hajnan-szigetről indítják útnak. Várhatóan 2021 februárjában érne a vörös bolygó vonzáskörébe. A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, melyet a rover a leszállást követően végezne, az orbiter segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína…

Olvass tovább>>

Szathmáry Eörsöt örökös tagjává választotta az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet

~
Szathmáry Eörs

Örökös tagjává választotta Szathmáry Eörsöt (képünkön), az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága. Szathmáry egyike annak a 63 vezető kutatónak a világból, akiknek az élettudományok terén elért kiváló teljesítménye elismeréseként most örökös tagságot adományozott a rangos szervezet – olvasható a közleményben. Az 1800 tagot – közöttük 88 Nobel-díjas kutatót – számláló EMBO tudományos közösségéhez idén 52 új tag és további 11 társult tag csatlakozhat a világ 25 országából. Az 52 új tag az EMBO kormányközi finanszírozást…

Olvass tovább>>

Téves diagnózisra alapozott kezelés okozhatta Raffaello halálát

~
Rafaelo

Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio (1483-1520) reneszánsz olasz festő halálát – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, a szakemberek emiatt pedig félrediagnosztizálták a lázas mestert. Népszerű elképzelés, hogy a reneszánsz művész halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon. Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma…

Olvass tovább>>

Szibéria klímaváltozásában csaknem bizonyosan az emberi tevékenység játszott szerepet

~
Katharine Hendry

A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki – ezt állapította meg egy új tanulmány. Idén január és június között több mint öt Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet a térségben az eddigi átlagnál. Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl. Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik – fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC News. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta két Celsius-fokkal nőtt, míg a globális…

Olvass tovább>>

Amerikai és svájci kutatók 37 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon

~

Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. „Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője. A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb…

Olvass tovább>>

Magyarország a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat

~
Nemzetközi Űrállomás

Az űripar az egyik leginkább perspektivikus iparággá vált az elmúlt években, és Magyarország sok olyan tapasztalatot szerzett, amelyek révén a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a francia űrügynökségnél tett látogatásáról beszámolva közölte: jelenleg is több magyar vállalat vesz részt nagy nemzetközi fejlesztési, technológiai projektekben. Úgy vélte, Franciaország élen jár ebben az ágazatban, a NASA után a legnagyobb űrügynöksége ennek az országnak van. Ráadásul az európai űripar 40 százalékát Franciaország adja – tette hozzá. Kiemelte: most egy olyan együttműködési megállapodást kötöttek a francia…

Olvass tovább>>

Átadták a Jedlik Ányos-díjakat

~
Simig Gyula vegyészmérnök, az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója (k), miután átvette a Jedlik Ányos-díjat Gulyás Tibortól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkárától (b) és Pomázi Gyulától, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnökétől (j) a Millenáris Startup Campuson 2020. július 21-én. A díjakat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, a kiemelkedő színvonalú iparjogvédelmi munkásság elismeréseként adják át. A Jedlik Ányos-díjat hagyományosan a március 15-ei nemzeti ünnephez kapcsolódóan adják át 25 éve, idén a járványhelyzet miatt halasztották júliusra az ünnepséget. MTI/Szigetváry Zsolt

A kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, a kiemelkedő színvonalú iparjogvédelmi munkásság elismeréseként átadták a 2020. évi Jedlik Ányos-díjakat. Az elismeréseket Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke adta át. Gulyás kiemelte, hogy az iparjogvédelmi ügyek feldolgozása jelentősen felgyorsult az elmúlt három-négy hónapban. Hozzátette, márciusban egyik napról a másikra létrehoztak egy járványalapot a vírushelyzet kezelésére, a tudományos-feltalálói tevékenységek támogatására. Az alap sikeresen biztosította a vírus megelőzéséhez, védekezéshez szükséges kapacitásokat. „Ebben a munkában jelesül teljesítettünk, s emögött a kimagasló feltalálói tevékenység,…

Olvass tovább>>

A MOHAnet IoT megoldása hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi az ózonfertőtlenítési folyamatot

~

Miközben az elmúlt hónapokban a fertőtlenítés kiemelt szerepet kapott az életünkben, a telemetriai megoldásokkal 14 éve foglalkozó magyar vállalkozás, a MOHAnet kidolgozta, hogy az ózonos fertőtlenítés hogyan lehet biztonságos bárki számára, aki ózonnal szeretné sterilizálni környezetét. A magyar cég ezzel új fejezetet nyitott az ózonos fertőtlenítés történetében. Az ózonos fertőtlenítés nem újdonság, alkalmazása nagy múltra tekint vissza, azonban a kezdeti alacsonyabb technikai színvonal és hatásfok miatt igazán csak a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével vált népszerűvé, hiszen az ózonos eljárások nem hoznak létre egészségre káros mellékterméket, a fertőtlenítő eljárás végeztével az…

Olvass tovább>>

Egyetemi központot alakítanak ki Zalaegerszegen

~

A felsőoktatási struktúra átalakítása keretében az informatikai, a mérnöki, a mechatronikai és a közgazdasági képzések integrálásával alakítja ki a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem (PE) a Zalaegerszegi Egyetemi Központot – közölte az egyetem rektora. Gelencsér András emlékeztetett arra, hogy a közelmúltbeli törvénymódosítás értelmében a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi gazdálkodási kara augusztus 1-jével a PE irányítása alá kerül, így az eddig is a zalai városban működő informatikai, műszaki képzések mellett a közgazdasági képzést is a veszprémi egyetem szervezi. A Zalaegerszegi Egyetemi Központ létrejöttével nemcsak az eddigi tanulmányi portfólió lesz gazdagabb, de a…

Olvass tovább>>

A Fitpuli nyerte a 2019-es Startup Innovációs Díjat

~
Innováció

Egészségfejlesztő mobilalkalmazásáért a győri Fitpuli Kft. nyerte a Magyar Innovációs Szövetség és a Valor Hungariae Zrt. 2019-es Startup Innovációs Díját. Az applikációt az elismerés szerdai díjátadóján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára méltatta. Gulyás Tibor üdvözölte, hogy a Fitpuli alkalmazás a digitális lehetőségeket hasznosítva kiemelkedő gazdasági és társadalmi hasznot eredményezett. A fejlesztők helyesen ismerték föl, hogy az applikációjukat vállalati közösségek is hasznosíthatják, hiszen az egészségre költött források a munkaadók számára sokszorosan megtérülnek – tette hozzá. A nyertes céget a Valor Hungariae Zrt. tudományos igazgatója is köszöntötte.…

Olvass tovább>>

A nemzetközi piacokon terjeszkedne a RotaChrom

~
laboratórium

Európán kívül Amerikában, és Ázsiában is növelné a piaci részesedését a RotaChrom Technológiai Zrt., de a gyártást, a kutatást és a fejlesztést továbbra is Magyarországon tartják – derül ki a vállalat közleményéből. A hatóanyag-tisztítással foglalkozó cég rövid távon elsősorban a gyógyszer- és élelmiszeripari ügyfelek számának növekedését várja, ha sikerül egy teljesen automatizált berendezést piacra vinni, korszerűsíteni az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat, és új módszereket fejleszteni néhány éven belül. A RotaChrom startup vállalatként vált ismertté a 2014-es megalakulás után. A vegyész alapítók ötletével a laboratóriumi hatóanyag-tisztítást sikerült ipari méretekre is alkalmassá tenni.…

Olvass tovább>>

Örökségtudományi laboratóriumot alakítottak ki a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
Atom

Európai uniós támogatásból világszínvonalú örökségtudományi laboratóriumot alakítottak ki a debreceni Atommagkutató Intézetben – írja az intézet. A laboratórium a kulturális és természeti örökség tárgyainak hazai és nemzetközi együttműködések keretében történő vizsgálatát szolgálja. A közleményben kiemelik: az örökségtudomány a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos komplex kutatások viszonylag új elnevezése. Az új tudományág felöleli az örökség kezelését, elemzését, konzerválását, interpretációját és dokumentálását. Az örökségtudományban a régészet, a muzeológia, a művészettörténet, az antropológia és a paleontológia mellett fontos szerepet kapnak a természettudományos módszerek, az érzékeny analitikai eljárások. Az Atommagkutató Intézet ezen a területen…

Olvass tovább>>